diff --git a/documentation/content/hu/books/handbook/desktop/_index.adoc b/documentation/content/hu/books/handbook/desktop/_index.adoc index d4ff125186..c5b49ec903 100644 --- a/documentation/content/hu/books/handbook/desktop/_index.adoc +++ b/documentation/content/hu/books/handbook/desktop/_index.adoc @@ -1,742 +1,742 @@ --- title: 6. Fejezet - Asztali alkalmazások part: Μέρος II. Βασικές Εργασίες prev: books/handbook/partii next: books/handbook/multimedia showBookMenu: true weight: 9 params: path: "/books/handbook/desktop/" --- [[desktop]] = II. Rész Gyakori feladatok :doctype: book :toc: macro :toclevels: 1 :icons: font :sectnums: :sectnumlevels: 6 :sectnumoffset: 6 :partnums: :source-highlighter: rouge :experimental: :images-path: books/handbook/desktop/ ifdef::env-beastie[] ifdef::backend-html5[] :imagesdir: ../../../../images/{images-path} endif::[] ifndef::book[] include::shared/authors.adoc[] include::shared/mirrors.adoc[] include::shared/releases.adoc[] include::shared/attributes/attributes-{{% lang %}}.adoc[] include::shared/{{% lang %}}/teams.adoc[] include::shared/{{% lang %}}/mailing-lists.adoc[] include::shared/{{% lang %}}/urls.adoc[] toc::[] endif::[] ifdef::backend-pdf,backend-epub3[] include::../../../../../shared/asciidoctor.adoc[] endif::[] endif::[] ifndef::env-beastie[] toc::[] include::../../../../../shared/asciidoctor.adoc[] endif::[] [[desktop-synopsis]] == Áttekintés A FreeBSD-n asztali alkalmazások széles spektrumát lehet futtatni, például böngészõket és szövegszerkesztõket. Legtöbbjük csomagként áll rendelkezésre, illetve automatizált módon lefordíthatóak a Portgyûjteménybõl. Az új felhasználók közül sokan szeretnének ilyen fajta alkalmazásokat használni, ezért ez a fejezet bemutatja, miként lehet a népszerûbb asztali alkalmazásokat minden különösebb erõfeszítés nélkül telepíteni, legyen szó az elõre csomagolt vagy a Portgyûjteményben megtalálható formájukról. Amikor portként telepítünk egy programot, lényegében a forráskódját fordítjuk le. Ez bizonyos esetekben nagyon sokáig is eltarthat attól függõen, hogy pontosan mit is fordítunk le, illetve mekkora az erre a célra felhasznált számítógépünk vagy számítógépeink teljesítménye. Amennyiben a fordításra nem tudunk vagy nem kívánunk elegendõ idõt szánni, a Portgyûjteményben található programok többségét már elõre lefordított csomagból is telepíthetjük. Mivel a FreeBSD-ben bináris szintû Linux kompatibilitás is található, ezért az eredetileg Linuxra fejlesztett alkalmazások is használhatóak a munkakörnyezetünkben. Azonban határozottan javasoljuk, hogy a linuxos alkalmazások használatához elõször figyelmesen olvassuk át a crossref:linuxemu[linuxemu,Bináris Linux kompatibilitás]et. A linuxos bináris kompabilitást használó portok neve általában a "linux-" elõtaggal kezdõdik, amit ne felejtsük el figyelembe venni, amikor például a man:whereis[1] segítségével keressük valamelyiket. A fejezet további részében feltételezzük, hogy a linuxos alkalmazások telepítése elõtt aktiváltuk a bináris Linux kompatibilitást. Íme a fejezetben tárgyalt kategóriák: * Böngészõk (mint a Firefox, Opera, Konqueror) * Irodai eszközök (mint a KOffice, AbiWord, The GIMP, OpenOffice.org) * Dokumentum-megjelenítõk (mint az Acrobat Reader(R), gv, Xpdf, GQview) * Pénzügyi szoftverek (mint a GnuCash, Gnumeric, Abacus) A fejezet elolvasásához ajánlott: * a külsõ alkalmazások telepítésének ismerete (crossref:ports[ports,Alkalmazások telepítése. csomagok és portok]); * linuxos alkalmazások telepítésének ismerete (crossref:linuxemu[linuxemu,Bináris Linux kompatibilitás]). a multimédiás környezet kialakítására vonatkozó információkért a crossref:multimedia[multimedia,Multimédia]et érdemes elolvasni. Az elektronikus levelezés beállítását és használatát a crossref:mail[mail,Elektronikus levelezés]bõl tudhatjuk meg. [[desktop-browsers]] == Böngészõk A FreeBSD-vel együtt nem települ semmilyen böngészõ. Helyette keressük meg a Portgyûjteményben a http://www.FreeBSD.org/ports/[www] könyvtárat, ahol ezzel szemben rengeteg böngészõ áll telepítésre készen. Ha nem lenne idõnk mindent lefordítani (ami egyes esetekben akár rengeteg idõnkbe is kerülhet), ezek csomagolt formában is elérhetõek. A KDE-hez és a GNOME-hoz eleve tartoznak HTML-böngészõk. Ezen komplett munkakörnyezetek beállításához a crossref:x11[x11-wm,Munkakörnyezetek]t olvassuk el. Ha viszont csak egy kevés erõforrást igénylõ böngészõkre vágyunk, érdemes megnéznünk a Portgyûjteményben található package:www/dillo2[], package:www/links[] vagy package:www/w3m[] portokat. Ez a rész az alábbi alkalmazásokat említi: [.informaltable] [cols="1,1,1,1", frame="none", options="header"] |=== | Alkalmazás | Erõforrásigény | Telepítés forrásból | Fõbb függõségek |Firefox |közepes |nehéz |Gtk+ |Opera |kevés |könnyû |Vannak FreeBSD-s és linuxos változatai is. A linuxos verzió használatához azonban szükség van a bináris Linux kompatibilitásra és a linux-openmotif portra. |Konqueror |közepes |nehéz |A KDE függvénykönyvtárai. |=== === Firefox A Firefox egy modern, szabad és nyílt forráskódú böngészõ, amely tökéletesen használható FreeBSD alatt. Megtalálható benne egy, a jelenlegi HTML szabványoknak nagyon jól megfelelõ megjelenítõ motor, a lapokra bontható böngészés támogatása, a kéretlenül felbukkanó ablakok blokkolása, különbözõ kiterjesztések, javított biztonsági lehetõségek és még sok minden más. A Firefox forrása a Mozilla kódján alapszik. Csomagból így telepíthetõ: [source,shell] .... # pkg_add -r firefox .... Ekkor a Firefox 3.6 változata fog települni. Ha helyette a Firefox 3.5 változatát szeretnénk használni, akkor ezt a parancsot adjuk ki: [source,shell] .... # pkg_add -r firefox35 .... Ha forrásból szeretnénk felrakni, használhatjuk a Portgyûjteményben található portját is: [source,shell] .... # cd /usr/ports/www/firefox # make install clean .... A Firefox 3.5 telepítéséhez az iménti parancsban cseréljük ki a `firefox` részt a `firefox35` könyvtárra. [[moz-java-plugin]] === A Firefox és a Java(TM) plugin [NOTE] ==== Ennél és a következõ résznél feltételezzük, hogy már korábban telepítettük a Firefox alkalmazást. A Java(TM) plugin jelenleg nem mûködik a Firefox 3.6 változatával. ==== A FreeBSD Alapítvány megegyezett a Sun Microsystems-szel, hogy terjesztheti a Java(TM) futtatókörnyezet (JRE(TM)) és a Java(TM) fejlesztõkörnyezet (JDK(TM)) FreeBSD-re lefordított bináris változatait. Ezek a csomagok elérhetõek a http://www.freebsdfoundation.org/downloads/java.shtml[FreeBSD Alapítvány] honlapjáról. Ha tehát Java(TM)-támogatást szeretnénk hozzáadni a Firefox böngészõhöz, elsõként fel kell telepítenünk a package:java/javavmwrapper[] portot. Ezután le kell töltenünk a Diablo JRE(TM) csomagot a http://www.freebsdfoundation.org/downloads/java.shtml[http://www.freebsdfoundation.org/downloads/java.shtml] címrõl, majd telepítenünk azt a man:pkg_add[1] segítségével. [NOTE] ==== Ezen az oldalon nem találunk bináris csomagokat FreeBSD 8._X_ rendszerekhez, azonban a FreeBSD 7._X_ rendszerekhez készült csomagok használhatóak 8._X_ esetén is. Ehhez mindössze a package:misc/compat7x[] portot kell elõtte telepítenünk. A másik lehetõség a Diablo JRE(TM) (valamint a Diablo JDK(TM)) telepítése a Portgyûjteménybõl (package:java/diablo-jre16[] és package:java/diablo-jdk16[]). Ehhez a szükséges forrásokat (distfile állományokat) licencelési megkötések miatt nekünk kell külön letölteni. A kapcsolódó utasításokat a `make maketarget` parancs meghívásával kaphatjuk meg. ==== Indítsuk el a böngészõnket, és írjuk be a címsorba, hogy `about:plugins` és nyomjuk le az kbd:[Enter] billentyût. Az eredményül kapott oldalon láthatjuk az eddig telepített pluginok listáját, ahol mostanra már a Java(TM) pluginnak is meg kell jelennie. Amennyiben ez nem következne be, mindegyik felhasználónál adjuk ki az alábbi parancsot: [source,shell] .... % ln -s /usr/local/diablo-jre1.6.0/plugin/i386/ns7/libjavaplugin_oji.so \ $HOME/.mozilla/plugins/ .... Vagy ha a Diablo JDK(TM) csomagot telepítettük: [source,shell] .... % ln -s /usr/local/diablo-jdk1.6.0/jre/plugin/i386/ns7/libjavaplugin_oji.so \ $HOME/.mozilla/plugins/ .... Ezt követõen indítsuk újra a böngészõnket. [NOTE] ==== Ezek a parancsok az i386 architektúra használatát feltételezik, de a csomagok az amd64 architektúra esetén is elérhetõek. ==== [[moz-flash-plugin]] === A Firefox és a Macromedia(R) Flash(TM) plugin A Macromedia(R) Flash(TM) plugin nem érhetõ el közvetlenül FreeBSD-re. Azonban létezik egy, a plugin linuxos verziójára épített szoftveres réteg (wrapper). Ez a wrapper még többek közt az Adobe(R) Acrobat(R) és a RealPlayer(R) pluginjait is használhatóvá teszi. Attól függõen, hogy a FreeBSD melyik változatát használjuk, különbözõ módokon tudjuk mûködésbe hozni: [.procedure] ==== . FreeBSD 7._X_ + Telepítsük a package:www/nspluginwrapper[] portot. Ehhez szükség lesz még az package:emulators/linux_base-fc4[] portra is, amely viszonylag nagy méretû. + Következõ lépésként telepítsük a package:www/linux-flashplugin9[] portot. Ezáltal megkapjuk a Flash(TM) 9._X_ változatát, amely FreeBSD 7._X_ alatt remekül mûködik. + [NOTE] ====== A 7.1-RELEASE elõtti FreeBSD verziók esetén a package:www/linux-flashplugin7[] portot telepítsük és hagyjuk ki a man:linprocfs[5] használatára vonatkozó részt. ====== + . FreeBSD 8._X_ + Telepítsük a package:www/nspluginwrapper[] portot. Ehhez szükségünk lesz majd a valamivel nagyobb package:emulators/linux_base-f10[] portra. + Ezt követõen telepítsük a package:www/linux-f10-flashplugin10[] portot. Ekkor a Flash(TM) 10._X_ változatát kapjuk, amely FreeBSD 8._X_ alatt remekül használható. + Ezen változat beüzemeléséhez még létre kell hoznunk az alábbi linket: + [source,shell] .... # ln -s /usr/local/lib/npapi/linux-f10-flashplugin/libflashplayer.so \ /usr/local/lib/browser_plugins/ .... ==== Miután a FreeBSD rendszerünk változatának megfelelõen elvégeztük a Flash(TM) port telepítését, a plugint az egyes felhasználóknak a `nspluginwrapper` paranccsal tehetjük elérhetõvé: [source,shell] .... % nspluginwrapper -v -a -i .... Ha Flash(TM) animációkat szeretnénk lejátszani, akkor ehhez a [.filename]#/usr/compat/linux/proc# könyvtárba csatlakoztatnunk kell egy man:linprocfs[5] típusú linuxos proc állományrendszert. Ezt a következõ paranccsal tehetjük meg: [source,shell] .... -# mount -t linprocfs linproc /usr/compat/linux/proc +# mount -t linprocfs linprocfs /usr/compat/linux/proc .... Az [.filename]#/etc/fstab# állományban az alábbi sor hozzáadásával azonban ennek csatlakoztatása akár automatikussá is tehetõ a rendszerindítás során: [.programlisting] .... -linproc /usr/compat/linux/proc linprocfs rw 0 0 +linprocfs /usr/compat/linux/proc linprocfs rw 0 0 .... Ezután indítsuk el a böngészõt, majd gépeljük be az `about:plugins` szöveget a címsorba és nyomjuk le az kbd:[Enter] billentyût. Ekkor a jelenleg elérhetõ pluginok listájának kell megjelennie. [[moz-swfdec-flash-plugin]] === A Firefox és az Swfdec Flash(TM) plugin Az Swfdec egy Flash(TM) animációk dekódolásáért és megjelenítéséért felelõs programkönyvtár. Az Swfdec-Mozilla pedig egy Firefox böngészõkhöz készített plugin, amely az Swfdec könyvtáron keresztül játszik le SWF állományokat. Jelenleg még aktív fejlesztés alatt áll. Ha nem akarjuk vagy netalán nem tudjuk forrásból lefordítani, akkor egyszerûen csak telepítsük csomagként a hálózaton keresztül: [source,shell] .... # pkg_add -r swfdec-plugin .... Ha valamiért mégsem érhetõ el hozzá csomag, akkor a Portgyûjteménybõl is telepíthetjük: [source,shell] .... # cd /usr/ports/www/swfdec-plugin # make install clean .... Miután telepítettük a plugint, a használatához indítsuk újra a böngészõt. === Opera Az Opera egy sokoldalú és szabványokkal kompatibilis böngészõ. Tartalmaz beépített levelezõ klienst és hírolvasót, IRC-klienst, RSS/Atom-olvasót és még sok mindent mást. Ennek ellenére az Opera viszonylag pehelysúlyúnak és gyorsnak számít. Két fajta módon is használható: létezik "natív" FreeBSD-s változata, valamint a Linux emulációval futó változata. Az Opera FreeBSD-s változatát a megfelelõ csomag telepítésével érhetjük el: [source,shell] .... # pkg_add -r opera .... Habár egyes FTP oldalakon nem található meg az összes csomag, viszont a Portgyûjteménybõl még ekkor is be tudjuk szerezni az Operat: [source,shell] .... # cd /usr/ports/www/opera # make install clean .... A linuxos Opera telepítéséhez `opera` helyett `linux-opera` nevet kell megadnunk a fenti parancsokban. Ennek a verziónak a használata akkor lehet elõnyös, ha olyan plugineket akarunk elérni, amelyek csak Linuxra léteznek. Ilyen például az Adobe Acrobat Reader(R). Ettõl eltekintve azonban a FreeBSD-s és a linuxos változatok szinte teljesen megegyeznek. === Konqueror A Konqueror a KDE része, de a használatához elegendõ, ha csak a package:x11/kdebase3[] portot telepítjük fel. A Konqueror több, mint egy egyszerû böngészõ: állománykezelõ és multimédiás nézegetõ is. Számtalan plugin áll rendelkezésre a Konquerorhoz, melyeket a package:misc/konq-plugins[] portban találunk meg. A Konqueror ismeri a Flash(TM)t is. A Flash(TM) és a Konqueror kapcsolatával egy külön "Hogyan" is foglalkozik, amelyet a http://freebsd.kde.org/howtos/konqueror-flash.php[http://freebsd.kde.org/howtos/konqueror-flash.php] címen olvashatunk el. [[desktop-productivity]] == Irodai eszközök Amikor irodai felhasználásról van szó, az új felhasználók gyakorta keresnek egy jó irodai programcsomagot vagy egy barátságos szövegszerkesztõt. Habár az egyes crossref:x11[x11-wm,munkakörnyezetek], mint például a KDE, gyakran saját irodai eszközöket is tartalmaznak, FreeBSD alatt nincs alapértelmezett irodai programcsomag. A rendszer a munkakörnyezetektõl függetlenül igyekszik felkínálni mindazt, amire szükségünk lehet. Ebben a részben a következõ alkalmazásokról esik szó: [.informaltable] [cols="1,1,1,1", frame="none", options="header"] |=== | Alkalmazás | Erõforrásigény | Telepítés forrásból | Fõbb függõségek |KOffice |kevés |nehéz |KDE |AbiWord |kevés |könnyû |Gtk+ vagy GNOME |The Gimp |kevés |nehéz |Gtk+ |OpenOffice.org |sok |nagyon nehéz |JDK(TM), Mozilla |=== === KOffice A KDE közösség által kiadott munkakörnyezethez társul egy irodai programcsomag is, amely a KDE-tõl függetlenül is használható. Tartalmazza a többi irodai programcsomagban is megtalálható négy szabványos komponenst: a KWord szövegszerkesztõt, a KSpread táblazatkezelõt, a KPresenter prezentációkészítõt és végezetül a Kontourt, mellyel grafikus dokumentumokat tudunk elkészíteni. A legfrissebb KOffice telepítése elõtt bizonyosodjuk meg róla, hogy a KDE legfrissebb verziójával is rendelkezünk. Ha a KOffice-t csomagként akarjuk telepíteni, akkor adjuk ki az alábbi parancsot: [source,shell] .... # pkg_add -r koffice .... Amennyiben ez a csomag nem érhetõ el, telepíthetjük a Portgyûjteménybõl is. Például a KDE3-hoz tartozó KOffice-t így rakhatjuk fel: [source,shell] .... # cd /usr/ports/editors/koffice-kde3 # make install clean .... === AbiWord Az AbiWord egy szabad szövegszerkesztõ program, a Microsoft(R) Word-höz hasonló kinézettel. Remekül használható levelek, beszámolók, feljegyzések, cikkek stb. írásához. Nagyon gyors, rengeteg funkciót ajánl fel, és kifejezetten felhasználóbarát. Az AbiWord képes többféle állományformátumba exportálni és onnan importálni, beleértve az olyan zárt formátumokat is, mint például a Microsoft(R) [.filename]#.doc#. Az AbiWord csomagból telepíthetõ a következõ módon: [source,shell] .... # pkg_add -r abiword .... Amennyiben ez a csomag nem érhetõ el, lefordítható a Portgyûjteménybõl is, ami ráadásul sokszor egy frissebb verziót tartalmaz. Ezt így tudjuk megtenni: [source,shell] .... # cd /usr/ports/editors/abiword # make install clean .... === The GIMP Képek készítésére vagy retusálásra a The GIMP a legfejlettebb képszerkesztõ program. Egyszerû rajzolóprogram gyanánt is használható, de akár minõségi fényképretusálásra is. Óriási mennyiségû plugin található hozzá és magában foglal egy szkriptes interfészt is. A The GIMP formátumok széles skáláját ismeri. Számos scanner és digitális rajztábla csatlakoztatható hozzá. A hozzá tartozó csomag a következõ módon telepíthetõ fel: [source,shell] .... # pkg_add -r gimp .... Ha a csomagoknak beállított FTP oldalon nem található meg ez a csomag, megpróbálkozhatunk vele a Portgyûjteményen keresztül is. A gyûjtemény http://www.FreeBSD.org/ports/[graphics] könyvtárában ezen felül fellelhetjük a The Gimp Manualt, vagyis a The GIMP kézikönyvét. Így kell ezeket innen telepíteni: [source,shell] .... # cd /usr/ports/graphics/gimp # make install clean # cd /usr/ports/graphics/gimp-manual-pdf # make install clean .... [NOTE] ==== A Portgyûjtemény http://www.FreeBSD.org/ports/[graphics] könyvtárában a The GIMP fejlesztõi változatával is találkozhatunk a package:graphics/gimp-devel[] alkönyvtárban. A The Gimp Manual HTML változata pedig a package:graphics/gimp-manual-html[] alkönyvtárban található. ==== === OpenOffice.org Az OpenOffice.org tartalmaz minden olyan elengedhetetlenül fontos alkalmazást, amelyek napjaink bármelyik irodájához hozzátartoznak: egy szövegszerkesztõt, egy táblázatkezelõt, egy prezentációszerkesztõt és egy rajzolóprogramot. A felhasználói felülete nagyon hasonlít a többi irodai programcsomagéhoz, és képes többféle elterjedt állományformátumot kezelni. Számos különbözõ nyelven elérhetõ - a honosítása kiterjed a felületekre, helyesírás-ellenõrzõkre és szótárakra is. Az OpenOffice.org szövegszerkesztõje natív XML állományformátumot használ a hordozhatóság és a rugalmasság növeléséhez. A táblázatkezelõje tartalmaz egy makrónyelvet és könnyedén összekapcsolható külsõ adatbázisokkal. Az OpenOffice.org natívan és megbízhatóan fut Windows(R)-on, Solaris(TM)-on, Linux(R)-on, FreeBSD-n és Mac OS(R) X-en. Az OpenOffice.org-ról bõvebb információt a http://www.openoffice.org/[projekt saját honlapján] találhatunk. A FreeBSD-s változatra vonatkozó információkat és a csomagokat pedig a http://porting.openoffice.org/freebsd/[FreeBSD OpenOffice.org Porting Team] honlapján lelhetjük meg. Az OpenOffice.org telepítéséhez ennyit kell csak beírni: [source,shell] .... # pkg_add -r openoffice.org .... [NOTE] ==== Ha a FreeBSD -RELEASE ágát használjuk, ennek mûködnie kell. Ettõl eltérõ esetben érdemes egy pillantást vetni a FreeBSD OpenOffice.org Porting Team honlapjára, ahonnan le tudjuk tölteni a verziókhoz megfelelõ csomagot, amelyet ezután a man:pkg_add[1]-al fel is tudunk telepíteni. A legfrissebb megbízható és a fejlesztõi változat egyaránt elérhetõ errõl a helyrõl. ==== Ahogy sikerült feltelepíteni a csomagot, egyszerûen csak be kell gépelni a következõ parancsot az OpenOffice.org futtatásához: [source,shell] .... % openoffice.org .... [NOTE] ==== Az elsõ futtatás során válaszolnunk kell még néhány további kérdésre is, valamint a felhasználói könyvtárunkban keletkezik egy [.filename]#.openoffice.org# könyvtár. ==== Ha nem érhetõek el OpenOffice.org csomagok, lefordíthatjuk a forrását is. Azonban mielõtt még ennek nekilátnánk, el kell fogadnunk, hogy ez a mûvelet a lemezünkön rettenetesen sok területet fog igényelni és meglehetõsen sokáig tart. [source,shell] .... # cd /usr/ports/editors/openoffice.org-3 # make install clean .... [NOTE] ==== Ha egy honosított verziót szeretnénk fordítani, az utolsó parancs helyett írjuk inkább ezt: [source,shell] .... # make LOCALIZED_LANG=nyelv install clean .... A _nyelv_ helyett itt természetesen a nyelvnek megfelelõ ISO-kódot kell megadni. Az itt támogatott nyelvek kódjának listája a port könyvtárán belül, a [.filename]#files/Makefile.localized# állományban található meg. ==== Ahogy a fordítás befejezõdött, az OpenOffice.org így indítható el parancssorból: [source,shell] .... % openoffice.org .... [[desktop-viewers]] == Dokumentum-megjelenítõk A UNIX(R) megjelenése óta néhány új népszerû dokumentumformátum is felbukkant, melyek szabványos megjelenítõi nem minden esetben részei az alaprendszernek. Ebben a részben azt tekintjük át, hogyan lehet ilyen megjelenítõket telepíteni. Ez a rész az alábbi alkalmazásokat említi: [.informaltable] [cols="1,1,1,1", frame="none", options="header"] |=== | Alkalmazás | Erõforrásigény | Telepítés forrásból | Fõbb függõségek |Acrobat Reader(R) |kevés |könnyû |Bináris Linux kompatibilitás |gv |kevés |könnyû |Xaw3d |Xpdf |kevés |könnyû |FreeType |GQview |kevés |könnyû |Gtk+ vagy GNOME |=== === Acrobat Reader(R) A dokumentumok többsége manapság PDF (Portable Document Format, avagy "hordozható dokumentumformátum)" állományok formájában terjed. Az ilyen típusú állományok megnézésére az egyik legmegfelelõbb alkalmazás az Acrobat Reader(R), melyet az Adobe adott ki Linuxra. De mivel a FreeBSD képes Linux binárisok futtatására, ezért így FreeBSD-re is elérhetõ. Ha az Acrobat Reader(R) 8-at a Portgyûjteménybõl akarjuk telepíteni, akkor írjuk be: [source,shell] .... # cd /usr/ports/print/acroread8 # make install clean .... Licencelési megszorítások miatt csomag nem áll rendelkezésre. === gv A gv egy PostScript(R) és PDF megjelenítõ. Eredetileg a ghostview alapján készült, de a Xaw3d-nek köszönhetõen sokkal szebben néz ki. Gyors és a felülete letisztult. A gv sok mindent tud, többek közt beállítható benne a dokumentum tájolása, a papírméret, skálázás és az élsimítás. Szinte bármelyik mûvelet elvégezhetõ csak billentyûzetrõl vagy egérrel. A gv csomagjának telepítéséhez a következõ parancsot használhatjuk: [source,shell] .... # pkg_add -r gv .... Ha pedig nem tudjuk letölteni a csomagot, használhatjuk a Portgyûjteményt is: [source,shell] .... # cd /usr/ports/print/gv # make install clean .... === Xpdf Ha egy egyszerû FreeBSD-s PDF megjelenítõre lenne szükségünk, erre a célra az Xpdf pontosan megfelel. Nagyon kevés erõforrást igényel és nagyon megbízható. A szabványos X-beli betûtípusokat használja, és nincs szüksége sem a Motif(R)ra, sem pedig más X-es eszközkészletre. Az Xpdf csomagjának felrakásához az alábbi parancs javasolt: [source,shell] .... # pkg_add -r xpdf .... Amennyiben nem áll rendelkezésre az említett csomag, vagy egyszerûen csak a Portgyûjteménybõl szeretnénk felrakni, adjuk ki ezeket a parancsokat: [source,shell] .... # cd /usr/ports/graphics/xpdf # make install clean .... Ahogy a telepítés befejezõdik, már el is indíthatjuk az Xpdf alkalmazást, ahol a jobb egérgombbal tudjuk aktiválni a menüt. === GQview A GQview egy képkezelõ. Állományokat tudunk megnyitni benne egyetlen kattintással, külsõ szerkesztõprogramot tudunk indítani vagy akár még a képek kicsinyített változatait is láthatjuk és így tovább. Megtalálható benne a diavetítés és az alapvetõ állománymûveletek. Képgyûjteményeket is kezelhetünk és könnyedén megtalálhatjuk a bennük levõ képek között az egyezõeket. A GQview teljes képernyõs nézegetést is megenged, illetve támogatja a honosítást. A GQview csomag telepítéséhez ezt a parancsot kell kiadni: [source,shell] .... # pkg_add -r gqview .... Amikor ez a csomag nem tölthetõ le, vagy amikor inkább a Portgyûjteménybõl szeretnénk felrakni, ezt írjuk be: [source,shell] .... # cd /usr/ports/graphics/gqview # make install clean .... [[desktop-finance]] == Pénzügyi szoftverek Ha bármilyen ok folytán a FreeBSD-vel szeretnénk kezeli személyes pénzügyeinket, akadnak olyan kellõen komoly és könnyen kezelhetõ alkalmazások, amelyek csak a telepítésükre várnak. Néhány közülük kompatibilis az elterjedtebb állományformátumokkal, mint például amiben a Quicken és az Excel is tárolja az adatait. Ebben a részben az alábbi programokat vesszük sorra: [.informaltable] [cols="1,1,1,1", frame="none", options="header"] |=== | Alkalmazás | Erõforrásigény | Telepítés forrásból | Fõbb függõségek |GnuCash |kevés |nehéz |GNOME |Gnumeric |kevés |nehéz |GNOME |Abacus |kevés |könnyû |Tcl/Tk |KMyMoney |kevés |nehéz |KDE |=== === GnuCash A GnuCash a GNOME része, és egy felhasználóbarát, mégis hatékony eszközt ad a felhasználók kezébe. A GnuCash segítségével nyilván tudjuk tartani a bevételeinket és kiadásainkat, bankszámláinkat és befektetéseinket. Felülete intuitív, miközben továbbra is professzionális minõségû. A GnuCash-ben megtalálhatunk egy intelligens nyilvántartást, a számlák hierarchikus rendszerét, és számtalan billentyûkombinációt és automatikus kiegészítést, amivel felgyorsul a munkánk. Egyetlen tranzakciót képes felbontani több kisebb és részletesebb elemre. A GnuCash képes importálni és exportálni a Quicken QIF típusú állományait. Ezenkívül még kezeli a legtöbb nemzetközi dátumformátumot és pénznemet. A GnuCash-t az alábbi módon tudjuk telepíteni a rendszerünkre: [source,shell] .... # pkg_add -r gnucash .... Ha ez a csomag nem érhetõ el, használhatjuk a Portgyûjteményt is: [source,shell] .... # cd /usr/ports/finance/gnucash # make install clean .... === Gnumeric A Gnumeric egy táblázatkezelõ program, a GNOME munkakörnyezet része. Sok esetben képes a helyzethez alkalmazkodva automatikusan "kitalálni" a felhasználó gondolatait a cellák formátumának megfelelõ automatikus kiegészítõ rendszerével. Be tud olvasni számos népszerûbb formátumot, mint például az Excel, Lotus 1-2-3 vagy a Quattro Pro állományait. A package:math/guppi[] grafikonkészítõ programon keresztül támogatja grafikonok rajzolását is. Nagyszámú beépített funkcióval rendelkezik, és ismeri az összes megszokott cellaformátumot, legyen az szám, pénznem, dátum, idõ vagy bármi más. A Gnumeric telepítését az alábbi paranccsal adhatjuk ki: [source,shell] .... # pkg_add -r gnumeric .... Ha valamiért nem érhetõ el ez a csomag, a Portgyûjteménybõl is fel tudjuk rakni: [source,shell] .... # cd /usr/ports/math/gnumeric # make install clean .... === Abacus Az Abacus egy kicsi és egyszerûen használható táblázatkezelõ program. Számos olyan funkciót tartalmaz beépítve, amelyek kifejezetten hasznosnak bizonyulhatnak a statisztika, pénzügyek és a matematika területén. Importálni és exportálni tudja az Excel állományformátumát is. Az Abacus még PostScript(R) formátumú kimenetet is tud készíteni. Az Abacus telepítéséhez csupán ennyit kell tennünk: [source,shell] .... # pkg_add -r abacus .... Amennyiben viszont nem érhetõ el ez a csomag, használhatjuk a Portgyûjteményt is: [source,shell] .... # cd /usr/ports/deskutils/abacus # make install clean .... === KMyMoney A KMyMoney a KDE részeként kifejlesztett személyi pénzügyi nyilvántartó. A KMyMoney igyekszik az összes kereskedelmi pénzügyi nyilvántartó programban megtalálható fontosabb lehetõséget magában foglalni és rendelkezésre bocsátani. Mindezek mellett egy könnyen használható és nagyon ügyes kettõs könyvelést is találhatunk benne. A KMyMoney képes beolvasni a szabványos Quicken Interchange Format (QIF) szerint készült állományokat, követni a befektetéseket, többféle pénznemet kezelni és sokfajta kimutatást tudunk vele készíteni. A megfelelõ bõvítmény hozzáadásával még az OFX formátumú állományok olvasására is alkalmas. A KMyMoney csomagként így telepíthetõ: [source,shell] .... # pkg_add -r kmymoney2 .... Ha ez a csomag nem érhetõ el, akkor a Portgyûjteményen keresztül is fel tudjuk rakni: [source,shell] .... # cd /usr/ports/finance/kmymoney2 # make install clean .... [[desktop-summary]] == Összefoglalás Miközben a FreeBSD igen népszerû az internetszolgáltatók körében a teljesítménye és megbízhatósága révén, a hétköznapi használatban is remekül beválik. Többezernyi olyan alkalmazás érhetõ el hozzá http://www.FreeBSD.org/where/[csomag]ként vagy http://www.FreeBSD.org/ports/[port]ként, amelyekkel az igényeinknek megfelelõ munkakörnyezetet tudjuk kiépíteni. Íme egy rövidke emlékeztetõ azokról az asztali alkalmazásokról, melyeket a fejezetben tárgyaltunk: [.informaltable] [cols="1,1,1", frame="none", options="header"] |=== | Alkalmazás | Csomag | Port |Opera |`opera` |package:www/opera[] |Firefox |`firefox` |package:www/firefox[] |KOffice |`koffice-kde3` |package:editors/koffice-kde3[] |AbiWord |`abiword` |package:editors/abiword[] |The GIMP |`gimp` |package:graphics/gimp[] |OpenOffice.org |`openoffice` |package:editors/openoffice.org-3[] |Acrobat Reader(R) |`acroread` |package:print/acroread8[] |gv |`gv` |package:print/gv[] |Xpdf |`xpdf` |package:graphics/xpdf[] |GQview |`gqview` |package:graphics/gqview[] |GnuCash |`gnucash` |package:finance/gnucash[] |Gnumeric |`gnumeric` |package:math/gnumeric[] |Abacus |`abacus` |package:deskutils/abacus[] |KMyMoney |`kmymoney2` |package:finance/kmymoney2[] |=== diff --git a/documentation/content/zh-cn/books/handbook/desktop/_index.adoc b/documentation/content/zh-cn/books/handbook/desktop/_index.adoc index 931f8e2928..91fa8c7f20 100644 --- a/documentation/content/zh-cn/books/handbook/desktop/_index.adoc +++ b/documentation/content/zh-cn/books/handbook/desktop/_index.adoc @@ -1,821 +1,821 @@ --- title: 第 7 章 桌面应用 part: 部分 II. 常见的任务 prev: books/handbook/partii next: books/handbook/multimedia showBookMenu: true weight: 10 params: path: "/books/handbook/desktop/" --- [[desktop]] = 桌面应用 :doctype: book :toc: macro :toclevels: 1 :icons: font :sectnums: :sectnumlevels: 6 :sectnumoffset: 7 :partnums: :source-highlighter: rouge :experimental: :images-path: books/handbook/desktop/ ifdef::env-beastie[] ifdef::backend-html5[] :imagesdir: ../../../../images/{images-path} endif::[] ifndef::book[] include::shared/authors.adoc[] include::shared/mirrors.adoc[] include::shared/releases.adoc[] include::shared/attributes/attributes-{{% lang %}}.adoc[] include::shared/{{% lang %}}/teams.adoc[] include::shared/{{% lang %}}/mailing-lists.adoc[] include::shared/{{% lang %}}/urls.adoc[] toc::[] endif::[] ifdef::backend-pdf,backend-epub3[] include::../../../../../shared/asciidoctor.adoc[] endif::[] endif::[] ifndef::env-beastie[] toc::[] include::../../../../../shared/asciidoctor.adoc[] endif::[] [[desktop-synopsis]] == 概述 FreeBSD 可以运行种类繁多的桌面应用程序， 这包括像浏览器和字处理这样的软件。 绝大多数这样的程序都可以通过 package 来安装， 或者从 Ports Collection 自动地构建。 许多新用户希望能够在它们的系统中找到这样的应用程序。 这一章将向您展示如何轻松地使用 package 或者 Ports Collection 中安装这样的软件。 需要注意的是从 ports 安装意味着要编译源码。 根据编译的 ports 和电脑速度的不同， 这可能需要花费相当长的时间。 若是您觉得编译源码太过耗时的话， 绝大多数 ports 也有预编译的版本可供安装。 因为 FreeBSD 提供的二进制兼容 Linux 的特性， 许多原本为 Linux 开发的程序都可以直接用在您的桌面。 在安装任何的 Linux 应用程序之前， 强烈的推荐您阅读 crossref:linuxemu[linuxemu,Linux(R) 二进制兼容模式]。 当您在寻找特定的 ports 时， 可以使用 man:whereis[1]。 一般来说， 许多利用 Linux 二进制兼容特性的 ports 都以"linux-"开头。 在下面的介绍中，都假设安装 Linux 应用程序前已经开启了 Linux 二进制兼容功能。 本章涵盖以下种类应用程序： * 浏览器 (例如 Firefox、 Opera、 Konqueror) * 办公、图象处理 (例如 KOffice、 AbiWord、 GIMP、 OpenOffice.org、 LibreOffice) * 文档查看 (例如 Acrobat Reader(R)、 gv、 Xpdf、 GQview) * 财务 (例如 GnuCash、 Gnumeric、 Abacus) 阅读这章之前，您应该： * 知道如何安装额外的第三方软件(crossref:ports[ports,安装应用程序. Packages 和 Ports])。 * 知道如何安装 Linux 软件(crossref:linuxemu[linuxemu,Linux(R) 二进制兼容模式])。 想要获得更多的有关多媒体环境的信息，请阅读 crossref:multimedia[multimedia,多媒体]。如果您想要建立和使用电子邮件， 请参考crossref:mail[mail,电子邮件]。 [[desktop-browsers]] == 浏览器 FreeBSD并没有预先安装特定的浏览器。然而，在 ports 的目录 http://www.FreeBSD.org/ports/[www] 有许多浏览器可以安装。如果您没有时间一一编译它们 (有些时候这可能需要花费相当长的时间) 大部分都有 package 可用。 KDE 和 GNOME 已经提供 HTML 浏览器。 请参考crossref:x11[x11-wm,桌面环境]得到更多完整的有关设定这些桌面环境的信息。 如果您要找小型的浏览器， 可以试试看 package:www/dillo2[]、 package:www/links[] 或 package:www/w3m[]。 这一节涉及如下程序： [.informaltable] [cols="1,1,1,1", frame="none", options="header"] |=== | 程序名称 | 资源需求 | 安装时间 | 主要依赖 |Firefox |中等 |长 |Gtk+ |Opera |少 |轻松 |同时有可用的 FreeBSD 和 Linux 版本。 Linux 版本需要使用 Linux 二进制兼容模块和 linux-openmotif。 |Firefox |中等 |长 |Gtk+ |Konqueror |中等 |长 |需要 KDE 库 |=== === Firefox Firefox 是一个现代， 自由， 开放源代码稳定的浏览器， 并完全移植到了 FreeBSD 上： 它的特性包括有一个非常标准的 HTML 显示引擎， 标签式浏览， 弹出窗口阻止， 扩展插件， 改进的安全性， 等等。 Firefox 是基于 Mozilla 的代码。 您可以通过输入下面的命令来安装预编译的包： [source,shell] .... # pkg_add -r firefox .... 这将会安装 Firefox 7.0， 如果希望运行 Firefox 3.6， 则应使用下面的命令： [source,shell] .... # pkg_add -r firefox36 .... 如果你希望从源代码编译的话， 可以通过 Ports Collection 安装： [source,shell] .... # cd /usr/ports/www/firefox # make install clean .... 对于 Firefox 3.6， 对应的命令中的 `firefox` 应改为 `firefox36`。 [[moz-java-plugin]] === Firefox 与 Java(TM) 插件 [NOTE] ==== 在这一节和接下来的两节中， 我们均假定您已经安装了 Firefox。 ==== 通过 Ports 套件来安装 OpenJDK 6， 输入下面的命令： [source,shell] .... # cd /usr/ports/java/openjdk6 # make install clean .... 接下来安装 package:java/icedtea-web[] port： [source,shell] .... # cd /usr/ports/java/icedtea-web # make install clean .... 请确认在编译上述 port 时使用的是系统预设的配置。 启动浏览器并在地址栏中输入 `about:plugins` 然后按 kbd:[Enter]。 浏览器将会呈现一个列出所有已安装插件的页面； Java(TM) 插件应在其中出现。 如果浏览器找不到插件， 则用户可能必须运行下面的命令， 并重启浏览器： [source,shell] .... % ln -s /usr/local/lib/IcedTeaPlugin.so \ $HOME/.mozilla/plugins/ .... [[moz-flash-plugin]] === Firefox 与 Adobe(R) Flash(TM) 插件 Adobe(R) Flash(TM) 插件并没有直接提供其 FreeBSD 版本。 不过， 我们有一个软件层 (wrapper) 可以用来运行 Linux 版本的插件。 这个 wrapper 也支持 Adobe(R) Acrobat(R)、 RealPlayer 和很多其他插件。 根据你 FreeBSD 版本的不同选择相应的安装步骤： [.procedure] ==== . FreeBSD 7.X + 安装 package:www/nspluginwrapper[] port。 这个 port 需要安装一个较大的package:emulators/linux_base-fc4[] port。 + 下一步是安装 package:www/linux-flashplugin9[] port。 这将会安装 Flash(TM) 9.X， 此版本目前能在 FreeBSD 7.X 上正常运行。 + [NOTE] ====== 在比 FreeBSD 7.1-RELEASE 更旧版本的系统上， 你必须安装 package:www/linux-flashplugin7[] 并跳过以下 man:linprocfs[5] 的部份。 ====== . FreeBSD 8.X + 安装 package:www/nspluginwrapper[] port。 这个 port 需要安装一个较大的package:emulators/linux_base-f10[] port。 + 下一步是安装 package:www/linux-f10-flashplugin10[] port。 这将会安装 Flash(TM) 10.X， 此版本目前能在 FreeBSD 8.X 上正常运行。 + 这个版本需要创建一个符号链接： + [source,shell] .... # ln -s /usr/local/lib/npapi/linux-f10-flashplugin/libflashplayer.so \ /usr/local/lib/browser_plugins/ .... + 如果系统中没有 [.filename]#/usr/local/lib/browser_plugins# 目录， 则应手工创建它。 ==== 按照 FreeBSD 版本， 在安装了正确的 Flash(TM) port 之后， 插件必须由每个用户运行 `nspluginwrapper` 安装： [source,shell] .... % nspluginwrapper -v -a -i .... 如果希望播放 Flash(TM) 动画的话，Linux(R) 的进程文件系统， man:linprocfs[5] 必须挂载于 [.filename]#/usr/compat/linux/proc#。 可以通过以下的命令实现： [source,shell] .... -# mount -t linprocfs linproc /usr/compat/linux/proc +# mount -t linprocfs linprocfs /usr/compat/linux/proc .... 这也可以在机器启动时自动挂载， 把以下这行加入 [.filename]#/etc/fstab#： [.programlisting] .... -linproc /usr/compat/linux/proc linprocfs rw 0 0 +linprocfs /usr/compat/linux/proc linprocfs rw 0 0 .... 然后就可以打开浏览器， 并在地址栏中输入 `about:plugins` 然后按下 kbd:[Enter]。 这将显示目前可用的插件列表。 [[moz-swfdec-flash-plugin]] === Firefox and Swfdec Flash(TM) Plugin Swfdec 是一个用以解码和渲染 Flash(TM) 动画的库。 Swfdec-Mozilla 是一个使用了 Swfdec 库让 Firefox 能播放 SWF 文件的插件。它目前仍处于开发状态。 如果你不能或者不想编译安装，可以通过网络安装二进制包： [source,shell] .... # pkg_add -r swfdec-plugin .... 如果二进制包还不可用，你可以通过 Ports Collection 编译安装： [source,shell] .... # cd /usr/ports/www/swfdec-plugin # make install clean .... 然后重启你的浏览器使得这个插件生效。 === Opera Opera 是一个功能齐全， 并符合标准的浏览器。 它还提供了内建的邮件和新闻阅读器、 IRC 客户端， RSS/Atom feed 阅读器以及更多功能。 除此之外， Opera 是一个比较轻量的浏览器， 其速度很快。 它提供了两种不同的版本： "native" FreeBSD 版本， 以及通过 Linux 模拟运行的版本。 要使用 Opera 的 FreeBSD 版本来浏览网页，安装以下的 package： [source,shell] .... # pkg_add -r opera .... 有些 FTP 站点没有所有版本的 package， 但仍然可以通过 Ports 套件来安装 Opera： [source,shell] .... # cd /usr/ports/www/opera # make install clean .... 要安装 Linux 版本的 Opera， 将上面例子中的 `opera` 改为 `linux-opera` 即可。 Adobe(R) Flash(TM) 插件目前并没有提供 FreeBSD 专用的版本。 不过， 可以使用其 Linux(R) 版本的插件。 要安装这个版本， 需要安装 package:www/linux-f10-flashplugin10[] port， 以及 package:www/opera-linuxplugins[]： [source,shell] .... # cd /usr/ports/www/linux-f10-flashplugin10 # make install clean # cd /usr/ports/www/opera-linuxplugins # make install clean .... 然后可以检查插件是否可用了： 在地址栏中输入 `opera:plugins` 然后按 kbd:[Enter]。 浏览器将列出可用的插件列表。 添加 Java(TM) 插件的方法， 与 <> 的方法相同。 === Konqueror Konqueror 是 KDE 的一部分，不过也可以通过安装 package:x11/kdebase3[] 在非 KDE 环境下使用。 Konqueror 不止是一个浏览器， 也是一个文件管理器和多媒体播放器。 也有种类丰富的插件能够配合 Konqueror 一起使用， 您可以通过 package:misc/konq-plugins[] 来安装它们。 Konqueror 也支持 Flash(TM)； 关于如何获得用于 Konqueror 的 Flash(TM) 支持的 "How To" 文档 可以在 http://freebsd.kde.org/howtos/konqueror-flash.php[http://freebsd.kde.org/howtos/konqueror-flash.php] 找到。 [[desktop-productivity]] == 办公、图象处理 当需要进行办公或者进行图象处理时， 新用户通常都会找一些好用的办公套件或者字处理软件。 尽管目前有一些 crossref:x11[x11-wm,桌面环境]， 如 KDE 已经提供了办公套件， 但目前这还没有一定之规。 无论您使用那种桌面环境， FreeBSD 都能提供您需要的软件。 这节涉及如下程序： [.informaltable] [cols="1,1,1,1", frame="none", options="header"] |=== | 软件名称 | 资源需求 | 安装时间 | 主要依赖 |KOffice |少 |多 |KDE |AbiWord |少 |少 |Gtk+ 或 GNOME |The Gimp |少 |长 |Gtk+ |OpenOffice.org |多 |长 |JDK(TM)、 Mozilla |LibreOffice |较重 |巨大 |Gtk+ 或 KDE/ GNOME 或 JDK(TM) |=== === KOffice KDE 社区提供了一套办公套件， 它能用在桌面环境。它包含四个标准的组件，这些组件可以在其它办公套件中找到。 KWord 是字处理程序、 KSpread 是电子表格程序、 KPresenter 是演示文档制作管理程序、 Kontour是矢量绘图软件。 安装最新的 KOffice 之前，先确定您是否安装了最新版的 KDE。 使用 package 来安装 KOffice，安装细节如下： [source,shell] .... # pkg_add -r koffice .... 如果没有可用的 package，您可以使用 Ports Collection 安装。 安装 KDE3 的 KOffice 版本，如下： [source,shell] .... # cd /usr/ports/editors/koffice-kde3 # make install clean .... === AbiWord AbiWord 是一个免费的字处理程序，它看起来和 Microsoft(R) Word 的感觉很相似。 它适合用来打印文件、信函、报告、备忘录等等， 它非常快且包含许多特性，并且非常容易使用。 AbiWord 可以导入或输出很多文件格式， 包括一些象 Microsoft(R) [.filename]#.doc# 这类专有格式的文件。 AbiWord 也有 package 的安装方式。您可以用以下方法安装： [source,shell] .... # pkg_add -r abiword .... 如果没有可用的 package，它也可以从 Ports Collection 编译。ports collection 应该是最新的。它的安装方式如下： [source,shell] .... # cd /usr/ports/editors/abiword # make install clean .... === GIMP 对图象的编辑或者加工， GIMP 是一个非常精通图象处理的软件。 它可以被用来当作简单的绘图程序或者一个专业的照片处理套件。 它支持大量的插件和具有脚本界面的特性。 GIMP 可以读写众多的文件格式， 支持扫描仪和手写板。 您可以用下列命令安装： [source,shell] .... # pkg_add -r gimp .... 如果您在 FTP 站点没有找到这个 package，您也可以使用 Ports Collection 的方法安装。ports 的 http://www.FreeBSD.org/ports/graphics.html[graphics] 目录也包含有 Gimp 手册。 以下是安装它们的方法： [source,shell] .... # cd /usr/ports/graphics/gimp # make install clean # cd /usr/ports/graphics/gimp-manual-pdf # make install clean .... [NOTE] ==== Ports 中的 http://www.FreeBSD.org/ports/[graphics] 目录也有开发中的 GIMP 版本 package:graphics/gimp-devel[]。 HTML 版本的 Gimp 手册 可以在 package:graphics/gimp-manual-html[] 找到。 ==== === OpenOffice.org OpenOffice.org 包括一套完整的办公套件： 字处理程序、 电子表格程序、 演示文档管理程序和绘图程序。 它和其它的办公套件的特征非常相似，它可以导入输出不同的流行的文件格式。 它支持许多种语言 - 国际化已经渗透到了其界面、 拼写检查和字典等各个层面。 OpenOffice.org 的字处理程序使用 XML 文件格式使它增加了可移植性和灵活性。 电子表格程序支持宏语言和使用外来的数据库界面。 OpenOffice.org 已经可以平稳的运行在 Windows(R)、Solaris(TM)、Linux、FreeBSD 和 Mac OS(R) X 等各种操作系统下。 更多的有关 OpenOffice.org 的信息可以在 http://www.openoffice.org/[OpenOffice.org 网页] 找到。 对于特定的 FreeBSD 版本的信息，您可以在直接在 http://porting.openoffice.org/freebsd/[FreeBSD OpenOffice 移植团队]的页面下载。 安装 OpenOffice.org 方法如下： [source,shell] .... # pkg_add -r openoffice.org .... [NOTE] ==== 如果您正在使用 FreeBSD 的 -RELEASE 版本， 一般来说这样做是没问题的。 如果不是这样， 您就可能需要看一看 FreeBSD OpenOffice.org 移植小组的网站， 并使用 man:pkg_add[1] 从那里下载并安装合适的软件包。 最新的发布版本和开发版本都可以在那里找到。 ==== 装好 package 之后， 您只需输入下面的命令就能运行 OpenOffice.org 了： [source,shell] .... % openoffice.org .... [NOTE] ==== 在第一次运行时， 将询问您一些问题， 并在您的主目录中建立一个 [.filename]#.openoffice.org# 目录。 ==== 如果没有可用的 OpenOffice.org package，您仍旧可以选择编译 port。然而， 您必须记住它的要求以及大量的磁盘空间和相当长的时间编译。 [source,shell] .... # cd /usr/ports/editors/openoffice.org-3 # make install clean .... [NOTE] ==== 如果希望联编一套进行过本地化的版本， 将前述命令行改为： [source,shell] .... # make LOCALIZED_LANG=your_language install clean .... 您需要将 _your_language_ 改为正确的 ISO-代码。 所支持的语言代码可以在 [.filename]#files/Makefile.localized# 文件中找到， 这个文件位于 port 的目录。 ==== 一旦完成上述操作， 就可以通过下面的命令来运行 OpenOffice.org 了： [source,shell] .... % openoffice.org .... === LibreOffice LibreOffice 是由 http://www.documentfoundation.org/[The Document Foundation] 开发的自由软件办公套件， 它与其他平台上的主流办公系统兼容。 这是 OpenOffice.org 的一个贴牌的分支版本， 包含了完整办公效率套件中必备的应用： 文字处理、 电子表格、 幻灯演示、 绘图工具、 数据库管理程序， 以及用于创建和编辑数学公式的程序。 它提供了许多不同语言的支持 - 国际化支持除了界面之外， 还包括了拼写检查器和字典。 LibreOffice 的字处理程序使用了内建的 XML 文件格式， 以期获得更好的可移植性和灵活性。 电子表格程序提供了一种可以与外部数据库交互的宏语言支持。 LibreOffice 目前已经可以稳定运行于 Windows(R)、 Linux、 FreeBSD 和 Mac OS(R) X。 关于 LibreOffice 的更多信息可以在 http://www.libreoffice.org/[LibreOffice 网站] 找到。 如果希望通过预编译的二进制包安装 LibreOffice， 执行： [source,shell] .... # pkg_add -r libreoffice .... [NOTE] ==== 如果运行的是 FreeBSD 的 -RELEASE 版本， 这个命令应该不会遇到任何问题。 ==== 装好软件包之后， 需要用下面的命令来安装 LibreOffice： [source,shell] .... % libreoffice .... [NOTE] ==== 在首次运行时， 系统会询问一系列问题， 并在当前用户的主目录中创建 [.filename]#.libreoffice# 目录。 ==== 如果 LibreOffice 软件包不可用， 您还是可以通过 port 安装。 不过， 请注意编译它需要相当多的磁盘空间和时间。 [source,shell] .... # cd /usr/ports/editors/libreoffice # make install clean .... [NOTE] ==== 如果希望编译本地化的版本， 把前面的命令换成： [source,shell] .... # make LOCALIZED_LANG=your_language install clean .... 您需要把 _your_language_ 换成正确的语言 ISO 代码。 可用的代码可以在 port 的 [.filename]#Makefile# 中的 `pre-fetch` target 中找到。 ==== 完成联编和安装之后， 就可以用下面的命令运行 LibreOffice 了： [source,shell] .... % libreoffice .... [[desktop-viewers]] == 文档查看器 UNIX(R) 系统出现以来， 一些新的文档格式开始流行起来； 它们所需要的标准查看器可能不一定在系统内。 本节中， 我们将了解如何安装它们。 这节涵盖如下应用程序: [.informaltable] [cols="1,1,1,1", frame="none", options="header"] |=== | 软件名称 | 资源需求 | 安装时间 | 主要依赖 |Acrobat Reader(R) |少 |少 |Linux二进制兼容 |gv |少 |少 |Xaw3d |Xpdf |少 |少 |FreeType |GQview |少 |少 |Gtk+ 或 GNOME |=== === Acrobat Reader(R) 现在许多文档都用 PDF 格式， 根据"轻便小巧文档格式"的定义。一个被建议使用的查看器是 Acrobat Reader(R)，由 Adobe 所发行的 Linux 版本。因为 FreeBSD 能够运行 Linux 二进制文件， 所以它也可以用在 FreeBSD 中。 要从 Ports collection 安装 Acrobat Reader(R) 8， 只需： [source,shell] .... # cd /usr/ports/print/acroread8 # make install clean .... 由于授权的限制， 我们不提供预编译的版本。 === gv gv 是 PostScript(R) 和 PDF 文件格式查看器。它源自 ghostview 因为使用 Xaw3d 函数库让它看起来更美观。 它很快而且界面很干净。gv 有很多特性比如象纸张大小、刻度或者抗锯齿。 大部分操作都可以只用键盘或鼠标完成。 安装 gv package，如下： [source,shell] .... # pkg_add -r gv .... 如果您无法获取预编译的包， 则可以使用 Ports Collection： [source,shell] .... # cd /usr/ports/print/gv # make install clean .... === Xpdf 如果您想要一个小型的 FreeBSD PDF 查看器， Xpdf 是一个小巧并且高效的查看器。 它只需要很少的资源而且非常稳定。它使用标准的 X 字体并且不需要 Motif(R) 或者其它的 X 工具包。 安装 Xpdf package，使用如下命令： [source,shell] .... # pkg_add -r xpdf .... 如果 package 不可用或者您宁愿使用 Ports Collection，如下： [source,shell] .... # cd /usr/ports/graphics/xpdf # make install clean .... 一旦安装完成，您就可以启动 Xpdf 并且使用鼠标右键来使用菜单。 === GQview GQview 是一个图片管理器。 您可以单击鼠标来观看一个文件、开启一个外部编辑器、 使用预览和更多的功能。它也有幻灯片播放模式和一些基本的文件操作。 您可以管理采集的图片并且很容易找到重复的。 GQview 可以全屏幕观看并且支持国际化。 如果您想要安装 GQview package，如下： [source,shell] .... # pkg_add -r gqview .... 如果您没有可用的 package 或者您宁愿使用 Ports Collection，如下： [source,shell] .... # cd /usr/ports/graphics/gqview # make install clean .... [[desktop-finance]] == 财务 假如，基于任何的理由，您想要在 FreeBSD Desktop 管理您个人的财政，有一些强大并且易于使用的软件可以被您选择安装。 它们中的一些与流行的文件格式兼容象 Quicken 和 Excel 文件。 本节涵盖如下程序： [.informaltable] [cols="1,1,1,1", frame="none", options="header"] |=== | 软件名称 | 资源需求 | 安装时间 | 主要依赖 |GnuCash |少 |长 |GNOME |Gnumeric |少 |长 |GNOME |Abacus |少 |少 |Tcl/Tk |KMyMoney |少 |长 |KDE |=== === GnuCash GnuCash 是 GNOME 的一部分，GNOME 致力于为最终用户提供用户友好且功能强大的软件。使用 GnuCash，您可以关注您的收入和开支、您的银行帐户， 或者您的股票。它的界面特性看起来非常的专业。 GnuCash 提供一个智能化的注册、帐户分级系统、 很多键盘快捷方式和自动完成方式。它能分开一个单个的处理到几个详细的部分。 GnuCash 能导入和合并 Quicken QIF 文件格式。 它也支持大部分的国际日期和流行的格式。 在您的系统中安装 GnuCash 所需的命令如下： [source,shell] .... # pkg_add -r gnucash .... 如果 package 不可用，您可以使用 Ports Collection 安装： [source,shell] .... # cd /usr/ports/finance/gnucash # make install clean .... === Gnumeric Gnumeric 是一个电子表格程序， GNOME 桌面环境的一部分。 它以通过元素格式和许多片断的自动填充系统来方便的自动"猜测"用户输入而著称。 它能导入一些流行的文件格式，比如象 Excel、 Lotus 1-2-3 或 Quattro Pro。 Gnumeric 凭借 package:math/guppi[] 支持图表。 它有大量的嵌入函数和允许所有通常比如象、数字、货币、日期、 时间等等的一些单元格式。 以 package 方式安装 Gnumeric 的方法如下： [source,shell] .... # pkg_add -r gnumeric .... 如果 package 不可用，您可以使用 Ports Collection 安装： [source,shell] .... # cd /usr/ports/math/gnumeric # make install clean .... === Abacus Abacus 是一个小巧易用的电子表格程序。 它包含许多嵌入函数在一些领域如统计学、财务和数学方面很有帮助。 它能导入和输出 Excel 文件格式。 Abacus 可以产生 PostScript(R) 输出。 以 package 的方式安装 Abacus 的方法如下： [source,shell] .... # pkg_add -r abacus .... 如果 package 不可用，您可以使用 Ports Collection 安装： [source,shell] .... # cd /usr/ports/deskutils/abacus # make install clean .... === KMyMoney KMyMoney 是一个 KDE环境下的个人财务管理软件。 KMyMoney 旨在提供并融合各种商业财务管理软件所有的重要特性。 它也同样注重易用性和特有的复式记帐功能。 KMyMoney 能从标准的 Quicken Interchange Format (QIF) 文件导入数据， 追踪投资，处理多种货币并能提供一个财务报告。 另有可用的插件支持导入 OFX 格式的数据。 以 package 的方式安装 KMyMoney 的方法如下： [source,shell] .... # pkg_add -r kmymoney2 .... 如果 package 不可用，您可以使用 Ports Collection 安装： [source,shell] .... # cd /usr/ports/finance/kmymoney2 # make install clean .... [[desktop-summary]] == 总结 尽管 FreeBSD 由于其高性能和可靠性而获得了许多 ISP 的信赖， 但它也完全可以用于桌面环境。 拥有数以千计的 http://www.FreeBSD.org/applications/[packages] 和 http://www.FreeBSD.org/ports/[ports] 能够帮您迅速建立完美的桌面环境。 下面是本章涉及到的所有的软件的简要回顾： [.informaltable] [cols="1,1,1", frame="none", options="header"] |=== | 软件名称 | Package 名称 | Ports 名称 |Opera |`opera` |package:www/opera[] |Firefox |`firefox` |package:www/firefox[] |KOffice |`koffice` |package:editors/koffice-kde3[] |AbiWord |`abiword` |package:editors/abiword[] |The GIMP |`gimp` |package:graphics/gimp[] |OpenOffice.org |`openoffice` |package:editors/openoffice.org-3[] |LibreOffice |`libreoffice` |package:editors/libreoffice[] |Acrobat Reader(R) |`acroread` |package:print/acroread8[] |gv |`gv` |package:print/gv[] |Xpdf |`xpdf` |package:graphics/xpdf[] |GQview |`gqview` |package:graphics/gqview[] |GnuCash |`gnucash` |package:finance/gnucash[] |Gnumeric |`gnumeric` |package:math/gnumeric[] |Abacus |`abacus` |package:deskutils/abacus[] |KMyMoney |`kmymoney2` |package:finance/kmymoney2[] |===