diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/multi-os/Makefile b/hu_HU.ISO8859-2/articles/multi-os/Makefile new file mode 100644 index 0000000000..2c6f0766ab --- /dev/null +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/multi-os/Makefile @@ -0,0 +1,24 @@ +# $FreeBSD$ +# +# Article: Installing and Using FreeBSD With Other Operating Systems + +# +# Tidy messes up iso-8859-2 characters +# + +NO_TIDY= yes + +MAINTAINER= pali.gabor@gmail.com + +DOC?= article + +FORMATS?= html +INSTALL_COMPRESSED?= gz +INSTALL_ONLY_COMPRESSED?= + +SRCS= article.sgml + +URL_RELPREFIX?= ../../../.. +DOC_PREFIX?= ${.CURDIR}/../../.. + +.include "${DOC_PREFIX}/share/mk/doc.project.mk" diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/multi-os/article.sgml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/multi-os/article.sgml new file mode 100644 index 0000000000..cd2bdfa19a --- /dev/null +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/multi-os/article.sgml @@ -0,0 +1,968 @@ + + +%articles.ent; +]> + + + +
+ + A &os; telepítése és használata + más operációs rendszerekkel együtt + + + + Jay + Richmond + +
+ jayrich@sysc.com +
+ + + + + 1996. augusztus 6. + + + &tm-attrib.freebsd; + &tm-attrib.ibm; + &tm-attrib.linux; + &tm-attrib.microsoft; + &tm-attrib.powerquest; + &tm-attrib.general; + + + + Ez a leírás azt tárgyalja, miképpen + lehet a &os;-t olyan más népszerû + operációs rendszerek, mint mondjuk a &linux; &ms-dos;, + &os2; és &windows; 95 mellé telepíteni + és használni. Külön köszönet: + Annelise Anderson andrsn@stanford.edu, + Randall Hopper rhh@ct.picker.com és + &a.jkh;. + + Fordította: &a.hu.pgj; + + + + + Áttekintés + + A legtöbben nem tudják az említett + operációs rendszereket kényelmesen egymás + mellé rakni egy kisebb méretû merevlemezen, + ezért a nagyobb EIDE-meghajtókkal kapcsolatos + ismeretekrõl is szó fog esni. Mivel rengeteg + kombinációja létezik a különféle + operációs rendszereknek és merevlemezeknek, + valószínûleg az fog a + leírás leghasznosabb részének bizonyulni. + Itt találhatóak meg ugyanis azok a speciális + beállítási sémák, amelyek több + operációs rendszer használata esetén + alkalmazhatóak. + + Ez a cikk feltételezi, hogy a merevlemezünkön + már elõkészítettünk kellõ + mennyiségû szabad helyet az újabb + operációs rendszer(ek) számára. Minden egyes + alkalommal, amikor újra felosztjuk a merevlemezünket, + egyúttal kockára tesszük a meglevõ + partícióinkon levõ adataink + épségét is. Viszont ha a merevlemezünkön + teljes egészében csak a DOS található, akkor + a FIPS nevû segédprogramot hasznosnak fogjuk találni + (megtalálható a &os; CDROM-on, a + \TOOLS alkönyvtárban, + vagy FTP-n. + Segítségével úgy tudjuk + partícionálni a merevlemezünket, + hogy kockára tennénk a rajta levõ adatainkat + biztonságát. Valamint létezik még egy + &partitionmagic; nevû kereskedelmi + alkalmazás is, amellyel minden komoly következmény + nélkül tudunk partíciókat + átméretezni és törölni. + + + + A boot managerek áttekintése + + Csak röviden bemutatnánk néhány elterjedt + boot managert. Közülük, a + számítógépünk + kiépítésétõl függõen, egyet + vagy többet jó eséllyel tudunk majd + használni. + + + + Boot Easy + + Ez a &os; alapértelmezett boot managere. Szinte + bármilyen rendszert képes indítani, + többek közt a BSD, &os2; (HPFS), &windows; 95 (FAT + és FAT32) és &linux; típusú + rendszereket. Az indítandó partíciót a + funkcióbillentyûkkel választhatjuk ki. + + + + + &os2; Boot Manager + + Elindítja a FAT, FAT32, HPFS, FFS (&os;) és EXT2 + (&linux;) partíciókat, amelyet a nyilakkal + választhatunk ki. Az &os2; Boot Manager az egyetlen az itt + felsoroltak közül, amely a saját + partícióját használja, miközben az + összes többi a Master Boot Record (MBR)-ot. Ennek + következtében az 1024. cilinder elé kell + telepítenünk, hogy elkerüljük az ezzel + kapcsolatos esetleges indítási + problémákat. LILO-val telepített &linux;-ot + csak akkor képes indítani, amikor az a boot + szektorban található, nem pedig az MBR-ben. Az + Interneten található &linux; hogyanok + között további információkat + találhatunk az &os2; boot manager és a &linux; + kapcsolatáról. + + + + + OS-BS + + Ez egy másik boot manager a Boot Easy mellett. + Valamivel több kontrollt ad a rendszerindítási + folyamat felett, például + beállítható benne az alapértelmezett + indított partíció és egy + várakozási idõ. A program béta + változatában már a nyilak + segítségével lehet kiválasztani az + indítandó operációs rendszert. + Szintén megtalálható a &os; CD-jén + a \TOOLS + könyvtárban vagy FTP-n. + + + + + LILO, avagy LInux LOader + + Ez egy korlátozott képességû boot + manager. Képes elindítani a &os;-t, habár + ehhez szükség van némi finomhangolásra + a hozzátartozó konfigurációs + állományban. + + + + + + Röviden FAT32-rõl + + A FAT32 a FAT állományrendszer + kiváltására szolgál, amelyet a Microsoft + 1996 végén, a &windows; 95 OSR2 béta + változatától kezdõdõen indított + útjának, ezzel lecserélve a &windows; 95-tel + telepített számítógépek + alapértelmezett FAT típusú + állományrendszerét. Úgy alakítja + át a megszokott FAT-ot, hogy lehetõvé teszi a + kisebb kiosztási egységek használatát + nagyobb merevlemezeken is. Továbbá a FAT32-ben + megváltoztatták a hagyományos FAT boot + szektorát és kiosztási + táblázatát is, + összeférhetetlenné téve ezáltal + néhány boot managerrel. + + + + + Egy átlagos telepítés + + Tegyük fel, hogy van két nagyobb EIDE merevlemezünk + és szeretnénk rájuk &os;-t, &linux;-ot és + &windows; 95-öt telepíteni. + + Íme, hogyan tennénk mindezt az alábbi + merevlemezekkel: + + + + /dev/wd0 (az elsõ fizikai lemez) + + + + /dev/wd1 (második fizikai + lemez) + + + + Mindkét lemeznek 1416 cilindere van. + + + Elsõként indítsunk az &ms-dos; vagy + &windows; 95 rendszerindító lemezével, + amelyen az FDISK.EXE segédprogram + található. Ennek segítségével + készítünk egy kis, nagyjából + 50 MB méretû elsõdleges partíciót + (35-40-et a &windows; 95-nek, meg hagyunkk egy kis helyet + levegõzni is) az elsõ lemezen. Ezen kívül + még készítsünk egy nagyobb + partíciót a második merevlemezen, ahol a + &windows;os alkalmazásaink és az adataink foglalnak + majd helyet. + + Indítsuk újra a gépet és + telepítsük fel a &windows; 95-öt a + C: partícióra (amit + egyébként könnyebb mondani, mint + megtenni). + + Következõként a &linux;-ot + telepítsük fel. Nem vagyok benne biztos, hogy ez mindegyik + &linux;-disztribúcióra igaz, de a Slackware tartalmazza a LILO-t + (ld. ). A &linux;-os fdisk + parancsával tovább partíciónálva + én a &linux;-ot az elsõ lemezre tenném + (nagyjából 300 MB elegendõ egy + kövérebb rendszerpartíciónak és + némi lapozóállománynak). + + Miután feltelepítettük a &linux;-ot + és éppen a LILO elhelyezése elõtt + állunk, mindenképpen + ellenõrizzük, hogy a &linux;-os + rendszerpartíció boot szektorába + telepítjük, nem pedig az MBR-be! + + A fennmaradó hely mehet mind a &os;-nek. + Vigyázzunk, hogy a &os; rendszerslice-a ne kerüljön az + 1024. cilinderen túlra. (Az 1024. cilinder az + 528. MB-nál található a most + feltételezett 720 MB-os lemezükön.) A merevlemez + többi részét (nagyjából 270 MB) + az /usr és + / slice-okra is fel lehet + használni. A második lemez fennmaradó + részén (aminek a mérete az 1. + lépésben kialakított, &windows;-os + alkalmazásoknak és adatoknak szánt + partíció méretétõl függ) + még elfér a + /usr/src slice és + a lapozóállomány. + + Ha most megnézzük a &windows; 95 + fdisk programjával, a merevlemezeket + valahogy így láthatjuk: + + +--------------------------------------------------------------------- + + Partíció információinak megjelenítése + +Aktuális merevlemezes meghajtó: 1 + +Partíció Állapot Típus Kötetcímke Megabájt Rendszer Felhasznált + C: 1 A PRI DOS 50 FAT** 7% + 2 A Non-DOS (Linux) 300 43% + + + +Teljes lemezterület: 696 megabájt (1 megabájt = 1048576 bájt) + + + + + + + + +A folytatáshoz nyomja meg az Esc billentyût. +--------------------------------------------------------------------- + + Partíció információinak megjelenítése + +Aktuális merevlemezes meghajtó: 2 + +Partíció Állapot Típus Kötetcímke Megabájt Rendszer Felhasznált + D: 1 A PRI DOS 420 FAT** 60% + + + + +Teljes lemezterület: 696 megabájt (1 megabájt = 1048576 bájt) + + + + + + + + + +A folytatáshoz nyomja meg az Esc billentyût. +--------------------------------------------------------------------- + ** Ez FAT16 vagy FAT32 lehet attól függõen, + hogy OSR2-t használunk-e. Lásd + . + + Telepítsük fel a &os;-t. Mindenképpen + az elsõ merevlemezrõl indítsuk el a + számítógépet, ezért a BIOS-ban + állítsuk NORMAL-ra. Ha nem az lenne, + adjuk meg a lemez valós geometriáját + indításkor (a lekérdezéséhez + indítsuk el &windows; 95-öt, majd a Microsoft + Diagnostics-ot (MSD.EXE, esetleg + nézzük meg a BIOS-ban) a hd0=1416,16,63 + paraméterrel, ahol a 1416 megadja a + merevlemez cilindereinek számát, a + 16 a fejek számát + sávonként, valamint a 63 a + szektorok számát sávonként. + + A merevlemez partícionálása során + a Boot Easy-t mindenképpen az elsõ lemezre tegyük. + A második lemez miatt különösebben ne + aggódjunk, semmi bootolni való nincs rajta. + + Újraindítás után a Boot Easy + várhatóan felismeri mind a három + indítható partíciót: DOS + (&windows; 95), &linux; és BSD (&os;) + néven. + + + + + Különösen megfontolandók + + A legtöbb operációs rendszer meglehetõsen + kényes abban a tekintetben, hogy hova helyezzük õket a + merevlemezen. A &windows; 95-öt és DOS-t az elsõ + merevlemez elsõ elsõdleges partíciójára + kell telepítenünk. Az &os2; innen nézve + kívételnek számít, mivel egyaránt + telepíthetõ az elsõ vagy a második merevlemezre + is, tetszõleges elsõdleges vagy kiterjesztett + partícióra. Ha nem vagyunk benne biztosak, az + indítható partíciókat tegyük mindig az + 1024. cilinder elé. + + Ha a &windows; 95-öt egy már meglévõ BSD + rendszer mellé telepítjük, tönkre fogja + tenni az MBR-t, és ezért újra kell + telepítenünk a korábbi boot managerünket. A Boot + Easy-t a &os; telepítõ CDROM-jának + \TOOLS + könyvtárában található, vagy az FTP-n + letölthetõ BOOTINST.EXE + segítségével tudjuk visszarakni. Másik + lehetõség gyanánt elindíthatjuk a + telepítõt is, és megkereshetjük benne a + partíciószerkesztõt. Itt jelöljük meg + &os;-t tartalmazó partíciót + indíthatónak (bootable), majd + válasszuk a Boot Managert és nyomjuk le a W-t (mint + (W)rite out) a boot manager tényleges MBR-be + írásához. Most már + újraindíthatjuk a számítógépet + és a Boot Easy pedig felismeri a &windows; 95-öt mint + DOS. + + Nem szabad elfelejtenünk, hogy az &os2; ugyan képes FAT + és HPFS partíciókat olvasni, viszont FFS-t (&os;) + és EXT2-t (&linux;) nem! Ehhez hasonlóan a + &windows; 95 csak FAT és FAT32 partícókat (ld. + ) tud írni és olvasni. A &os; ismeri a + legtöbb állományrendszert, de jelenleg nem tud HPFS + partíciókat olvasni. A &linux; képes HPFS + partíciókat olvasni, de nem tudja írni õket. A + &linux; kernel legújabb (2.x-es) változatai már + képesek írni és olvasni a &windows; 95 VFAT + partícióit (a VFAT az, aminek a + segítségével a &windows; 95 képes + hosszú állományneveket kezelni — + egyébként teljesen olyan, mint a FAT). A &linux; + tehát képes írni és olvasni a legtöbb + állományrendszert. Érthetõ? + Remélem! + + + + Példák + + (ennek a szakasznak szüksége van még + némi átdolgozásra, várjuk + a hozzászólásokat a témában a + jayrich@sysc.com címre). + + &os; + &windows; 95: Ha a &os;-t a &windows; 95 után + telepítettük, akkor a &windows; 95-öt a Boot Easy + menüjében DOS-ként kell + látnunk. Ha viszont a &windows; 95-öt a &os; + után telepítettük, olvassuk el a fenti t. Amíg nincsenek olyan merevlemezeink, amelyek + mérete meghaladná az 1024 cilindert, nem kell + különösebben aggódnunk a bootolás miatt. + Amikor azonban valamelyik partíciónk az 1024. cilinder + fölé merészkedik és DOS (vagy + &windows; 95) alatt olyan hibaüzeneteket kapunk, mint mondjuk a + Rossz rendszerlemez, valamint a + &os; sem képes elindulni, keressünk meg a BIOS-unk + beállításai között > 1024 + cylinder support-ot (1024-nél több cilinder + támogatása) vagy a NORMAL/LBA nevezetû + módot. A DOS-nak ebben az esetben ugyanis szüksége + lehet az LBA (Logical Block Addressing) bekapcsolására a + bootoláshoz. Ha nem akarjunk minden egyes + rendszerindításkor eljátszani ezt, a CD-n + található FBSDBOOT.EXE + segítségével akár a DOS-on keresztül is + el tudjuk indítani a &os;-t. (Ez ugyanis megkeresi a &os;-s + partíciót és elindítja azt). + + &os; + &os2; + &windows; 95: Nincs új a nap alatt. Az + &os2; boot managere képes elindítani mindezen + operációs rendszereket, ez a kombináció + tehát nem okozhat problémát. + + &os; + &linux;: A Boot Easy segítségével mind a + két rendszer elindítható. + + &os; + &linux; + &windows; 95: (ld. ) + + + + Egyéb hasznos helyek + + Számtalan &linux; + hogyan foglalkozik az egy merevlemezre telepíthetõ + operációs rendszerek + problémájával. + + A &linux;+DOS+Win95+OS2 + mini-hogyan az &os2; boot managerével kapcsolatosan + nyújt némi segítséget, valamint a &linux;+&os; + mini-hogyan is érdekes olvasmány lehet. A &linux;-hogyan + is fontos információkat tartalmazhat. + + A &windowsnt; + Loader Hacking Guide-ban sok érdekesség + megtalálható a &windowsnt;, &windows; 95 és DOS + más operációs rendszerekkel együtt + történõ használatáról. + + Hale Landis Hogyan is mûködik? c. + leírása is rengeteg hasznos apróságot + árul el a különfél lemez + geometriákról és a rendszerindítással + kapcsolatos egyéb tudnivalókról. Ezt + itt + találhatjuk meg. + + Végezetül, erõsen javallott tüzetesen + átnézni a &os; rendszermag + rendszerindításáról szóló + dokumentációját is, amely megtalálható + a rendszermag forrásában (alapértelmezés + szerint a /usr/src/sys/i386/boot/biosboot/README.386BSD + helyre kerül). + + + + Technikai részletek + + (Köszönet érte Randall Hoppernek + rhh@ct.picker.com) + + Ebben a szakaszban megpróbálunk kellõ + mennyiségû alapvetõ ismeretet átadni a + használatban levõ merevlemezekrõl, valamint ezen lemezek + rendszerindítási folyamatáról, elegendõt + ahhoz, hogy le tudjuk küzdeni azokat a leggyakoribb + problémákat, amelyek több operációs + rendszer indítása során leselkednek ránk. + Teljesen a kezdetektõl indul, ezért javasolt egészen + addig a pontig ugrani az olvasásban, ahol már ismeretlen + dolgok is kezdenek feltûnni. + + + Amit tudni érdemes a lemezekrõl + + Három alapvetõ jellemzõ írja le a + merevlemezen található adatok pontos helyét: + cilinder, fej, szektor. Igazából nem teljesen + lényeges tudni, hogy ezek milyen viszonyban is állnak + egymással, kivéve annyit, hogy ezek együttesen + azonosítják be fizikailag a lemezen + található adatokat. + + Egy merevlemeznek van adott számú cilindere, feje + és szektora az egyes cilinder-fej párosok mentén + (amelyet egyébként sávnak is neveznek). Ezek az + információk adják meg együttesen a merevlemez + fizikai geometriáját. + Általában 512 byte található + szektoronként valamint 63 szektor fejenként, azonban a + cilinderek és a fejek száma jelentõsen + változik lemezenként. Ezért a merevlemezen + maximálisan tárolható adatok + mennyiségét a következõképpen lehet + kiszámítani ezek ismeretében: + + (a cilinderek száma) × (a fejek + száma) × (63 szektor/sáv) × (512 + byte/szektor) + + Például, ez egy 1,6 gigabyte-os Western Digial + AC31600 EIDA merevlemez esetén: + + (3148 cilinder) × (16 fej) × + (63 szektor/sáv) × (512 + byte/szektor) + + amely 1 624 670 208 byte-nak felel meg, ami pedig + nagyjából 1,6 gigabyte. + + Az egyes merevlemezek fizikai geometriáját (a + cilinderek, fejek és a sávonkénti szektorok + számát) az ATAID és az Interneten + megtalálható egyéb hasonló programokkal + lehet lekérdezni. De valószínûleg + magán a merevlemezen is megtalálható ez az adat. + Azonban nem árt óvatosnak lennünk: ha a BIOS-ban + LBA-t állítottunk be (ld. ), + az említett programok egyikét sem tudjuk + használni. Ezért sem képes sok más program + (pl. az MSD.EXE vagy a &os; fdisk) + megállapítani a fizikai lemez geometriát; helyette + az átértelmezett geometriát + (a LBA-ból származó virtuális + azámadatokat) adják vissza. Errõl még + beszélni fogunk. + + Még egy apróság ezzel kapcsolatban. A 3 + szám — nevezetesen a cilinderek, a fejek és a + szektorok sávonkénti száma — + ismeretében képesek vagyunk betájolni egy + konkrét abszolút szektort (vagyis egy 512 byte-os + adatblokkot) a lemezünkön. A cilindereket és fejeket + 0-tól, míg a szektorokat 1-tõl szokták + számozni. + + Azok számára, akik még jobban el akarnak + mélyedni a technikai részletekben, a lemezek + geometriájában, a boot szektorok és BIOS-ok stb. + titkaiban, mindent megtalálhatnak róluk az Interneten. + Keressenek rá bátran a Lycos, Yahoo stb. + szolgáltatásokban a boot sector vagy + master boot record szavakra. A sok hasznos ismeret + között esetleg találkozni fogunk Hale Landis + Hogyan is mûködik? c. + leírásgyûjteményével is. Ezzel + kapcsolatban ld. a t. + + Rendben, ennyi elég is lesz a + terminológiáról. Beszéljük a + bootolásról! + + + + A rendszerindítás folyamata + + A merevlemez elsõ szektorában (azaz a 0. cilinder, 0. + fej, 1. szektor) lakozik a Master Boot Record (MBR). Ez tartalmazza + lényegében a teljes lemez térképét. + Legfeljebb 4 partíciót + képes tárolni, amelyek mindegyike a lemez egy-egy + folytonos darabkája. A &os; ezeket a partíciókat + egyébként slice-oknak hívja + annak érdekében, hogy elkerülje a saját + partícióival történõ + összetévesztésüket, habár mi most nem + így fogunk tenni. Minden egyes partícióra + telepíthetõ egy-egy operációs rendszer + is. + + Az MBR-ben található összes + partíciós bejegyzésnek van egy ún. + partíció + azonosítója, egy kezdõ + cilinder/fej/szektor értéke és egy + befejezõ cilinder/fej/szektor + értéke. A partíció + azonosítója megadja, hogy az adott partíció + milyen típusú (milyen operációs rendszer + használja), a kezdõ/befejezõ értéke + pedig azt, hol található. A ban + a teljesség igénye nélkül felsoroltunk + néhány ismertebb azonosítót. + + + Partíció azonosítók + + + + + Az. (hex) + Leírás + + + + + + 01 + Elsõdleges DOS12 (12 bites FAT) + + + + 04 + Elsõdleges DOS16 (16 bites FAT) + + + + 05 + Kiterjesztett DOS + + + + 06 + Elsõdleges nagy DOS (> 32MB) + + + + 0A + &os2; + + + + 83 + &linux; (EXT2FS) + + + + A5 + &os;, NetBSD, 386BSD (UFS) + + + +
+ + Megjegyezzük, hogy nem mindegyik partíció + indítható (ilyen pl. a kiterjesztett DOS). Egyesek igen + — mások pedig nem. Amitõl egy partíció + bootolhatóvá válik, az a + partíció boot szektora, amely az + egyes partíciók elején + található. + + Amikor beállítjuk a kedvenc boot managerünket, + az tulajdonképpen átnézi az összes merevlemez + MBR-jeinek partíciós táblájában + található bejegyzéseket és + lehetõvé teszi számunkra, hogy elnevezgessük + õket. Majd amikor elindítjuk a + számítógépet, a boot manager az + elsõként próbált merevlemez Master Boot + Recordjában elhelyezett speciális program + segítségével életre kel. Felkeresi + a választásunknak megfelelõ partíciót + az MBR partíciós táblájában, + és felhasználva az így megismert kezdõ + cilinder/fej/szektor adatokat, betölti az adott + partíció boot szektorát, majd átadja neki a + vezérlést. A partíció boot szektora ezek + után már elegendõ információt + tartalmaz a rajta levõ operációs rendszer + indításához. + + Egyetlen fontos tudnivalót nem említettünk meg + még: minden merevlemezen található MBR. Azonban + ezek közül csak az tekinthetõ fontosnak, amely a BIOS + által elsõként próbált lemezen + található. Ha csak IDE csatolós merevlemezeink + vannak, ez általában az elsõ IDE lemez (pl. az + elsõdleges lemez az elsõ vezérlõn). Ugyanez a + helyzet a csak SCSI-t tartalmazó rendszerekben. Ha viszont van + IDE és SCSI merevlemezünk is, a BIOS + általában az IDE lemezeket próbálja + elõször elindítani, így az elsõként + elindított lemez az elsõ IDE lemez. A boot managert + tehát az elsõként elinduló merevlemez + MBR-jébe kell elhelyeznünk a fentiekben leírtak + szerint. + + + + A rendszerindítás korlátai és + veszélyei + + Most pedig következzen mindaz, amire nagyon oda kell + figyelnünk. + + + A rettegett 1024 cilinderes korlát és hogyan + segít ezen az LBA + + A bootolás folyamatának elsõ + része a BIOS-on keresztül megy végbe (ha + még nem ismernénk: a BIOS az az alaplapon + található chip, amely a + számítógép + indításához nélkülözhetetlen + rutinokat tárolja). Mint olyan, a folyamat elsõ + része tehát a BIOS interfészének + korlátozásaitól függ. + + Ezen idõtartam alatt a BIOS által nyújtott + interfészt használjuk a merevlemez + olvasására (13H megszakítás, 2-es + funkció), amely 10 bitet használ a cilinderek, 8 bitet + a fejek és 6 bitet a szektorok + számozására. Ezzel lekorlátozza + használóját (tehát az MBR-bõl + induló boot managereket és a boot szektorokban + található betöltõket) az + alábbiakra: + + + + legfejlebb 1024 cilinderre + + + + legfejlebb 256 fejre + + + + legfejlebb 64 szektorra sávonként (ami + ténylegesen 63, mivel a 0. + nem használható) + + + + Mostanában azonban a nagyobb merevlemezeknek tengernyi + cilinderük van, de nem túl sok fejük, ezért + ezek a lemezek szinte kivétel nélkül + átlépik az 1024 cilinderes határt. Ha + vesszük ezt a tényt és összevetjük a + BIOS által kínált interfésszel, + rájöhetünk, hogy nem bootolhatunk akárhonnan + a lemezrõl. A rendszerindító kódnak + (tehát a boot managernek és az összes + indítható partícióban + található betöltõnek) az 1024. cilinder alatt + kell lennie. Tényekre fordítva a szót, ha van + egy átlagos merevlemezünk, aminek 16 feje van, ez + nagyjából: + + 1024 cilinder/lemez × 16 fej/lemez + × 63 szektor/(cilinder - fej) × 512 + byte/szektor, + + ami megfelel a sokszor emlegetett 528 MB-os + határnak. + + Itt jön a képbe a BIOS LBA (Logical Block + Addressing). Ennek segítségével ugyanis a + BIOS-hívások használója képes + hozzáférni az 1024. feletti fizikai cilinderekhez is a + BIOS-on keresztül, méghozzá a cilinderek + átdefiniálásával. Vagyis + újraértelmezi a cilinderek és a fejek + számát, és ezzel olyan képzetet ad, + mintha a merevlemeznek kevesebb cilindere de több feje lenne, + mint a valóságban. Másképp fogalmazva, + kihasználja azt a helyzetet, hogy a modern merevlemezekben + viszonylag kevés fej és sok cilinder + található, ezért eltolja a kettõ + között nyugvó osztást, aminek + köszönhetõen mind a két érték az + imént említett határok (1024 cilinder, 256 fej) + alatt tud maradni. + + A BIOS LBA használatával a merevlemezek ezen + korlátozása virtuálisan el is tûnik (nos, + valójában csak 8 gigabyte-nyival arrébb + kerül). Ha LBA-t támogató BIOS-unk van, akkor a + &os;-t és minden más operációs + rendszert bárhova pakolhatunk, hiszen így nem fogunk az + 1024 cilinderes korlátba ütközni. + + Az elõbb példaként felhozott 1,6 gigabyte-os + Western Digital esetén tehát a fizikai + geometria: + + (3148 cilinder, 16 fej, 63 szektor/sáv, + 512 byte/szektor) + + Azonban a BIOS LBA ezt így fordítja + át: + + (787 cilinder, 64 fej, 63 szektor/sáv, + 512 byte/szektor), + + ami ugyanazt a tényleges lemezméretet + eredményezi, azonban a cilinder- és fejadatok a + BIOS-hívások által kezelhetõ + tartományba esnek. (Mellékesen megjegyzem, hogy nekem + pont egy &linux; és egy &os; partícióm van az + egyik merevlemezemen, éppen az 1024. cilinder felett, + és mind a kettõ remekül bootol, hála az + LBA-nak). + + + + Boot managerek és a lemez kiosztása + + Egy másik fontos dolog, amire figyelnünk kell a boot + managerek telepítése során, az éppen a + boot managernek foglalt hely a lemezen. A legjobb erre már + elõre gondolni, és ezzel elkerüljük egy vagy + több operációs rendszerünk + újratelepítését. + + Ha nyomonkövettük a Master Boot Recordról (avagy + hol is található az MBR), a partíciók + boot szektoráról és a + rendszerindítási folyamatról szóló + t, felmerülhet bennünk a + kérdés, hogy a merevlemezükön hova is fog + kerülni maga a boot manager. Nos, egyes boot managerek + kellõen kis méretûek ahhoz, hogy teljes + egészében elférjenek a Master Boot Recordban + (0. cilinder, 0. fej, 1. szektor), a partíciós + tábla mellett. Másoknak ellenben valamivel több + helyre van szüksége és tulajdonképpen a 0. + cilinder 0. fejének sávjában nyúlnak + túl az MBR-en néhány szektornyival, mivel azok + általában szabadon maradnak… + általában. + + És itt jön a csel! Egyes operációs + rendszerek (köztük a &os; is) megengedik, hogy a + partíciójuk akár közvetlenül a Master + Boot Record után kezdõdjön a 0. cilinder 0. + fejének 2. szektorában. Tulajdonképpen, ha + a &os; telepítõjének egy olyan lemezt adunk meg, + amelynek az eleje vagy a teljes egésze + éppenséggel üres, a &os; + partícióját alapértelmezés szerint + közvetlenül ide rakja (legalább is így tette, + amikor megpróbáltam telepíteni). Ezután + szépen felrakjuk a boot managert, és ha az + éppenséggel hajlamos elfoglalni az MBR után + következõ néhány szektort, akkor ezzel + együtt felül is írja az elsõ + partíció adatait. A &os; esetében így + felülírja a lemezcímkét, amitõl a &os; + partíció ezáltal bootolhatatlanná + válik. + + Ha egyszerûen el akarjuk kerülni ezt a + problémát (és megadni az esélyt + más, kevésbé rugalmas boot managerek + számára), akkor hagyjuk szabadon a lemezen + található elsõ sávot. Vagyis ne + tegyünk semmilyen partíciót a 0. cilinder, 0. fej, + 2. szektorától kezdõdõen egészen a 0. + cilinder, 0. fej 63. szektoráig, hanem helyezzük azt a + 0. cilinder 1. fejének 1. szektorára. Ugyan nem + mernék rá megesküdni, de ha létrehozunk egy + DOS partíciót a lemez elején, a DOS + alapértelmezés szerint ezt a területet szabadon + hagyja (ezért is gondolja úgy néhány boot + manager, hogy szabad). Ezt inkább magam szeretem + csinálni, ezért létrehozok egy 1 megás + DOS partíciót a lemez elején, mivel ezzel + ráadásul meg tudom akadályozni, hogy + elsõleges DOS meghajtónevek felcserélõdjenek + egy újrapartícionálást + követõen. + + Hivatkozásképpen, a következõ boot + managerek használják a Master Boot Recordot az adataik + és kódjuk tárolására: + + + + OS-BS 1.35 + + + + Boot Easy + + + + LILO + + + + Ezek a boot managerek használnak további + szektorokat a Master Boot Record után: + + + + OS-BS 2.0 Beta 8 (2-5. szektorok) + + + + Az &os2; boot managere + + + + + + Mit tegyünk, ha nem indul el a rendszer a + számítógépünkön? + + Egyes esetekben elõfordulhat, hogy a boot managerek + telepítése során az MBR-t olyan állapotba + sikerül hozni, ahonnan a + számítógépünk nem képes + elindulni. Ugyan nem valószínû, de + megtörténhet, amikor ismételten használjuk + az FDISK-et egy már meglevõ boot manager alatt. + + Ha van a lemezen egy bootolható DOS + partíció, akkor indítsuk el azt egy + DOS-os rendszerlemezrõl, és írjuk be: + + + A:\> FDISK /MBR + + + Ennek segítségével vissza tudunk rakni egy + egyszerû DOS rendszerbetöltõ kódot az MBR-be, + ami után be tudjuk tölteni a DOS-t (de csak a DOS-t) + a merevlemezrõl. Másik megoldás lehet, hogy + simán újra felrakjuk a boot managerünket egy + rendszerindító lemezrõl. + + + +