A &os; egy fejlett operációs rendszer x86
kompatibilis (Pentium® és Athlon™), amd64
kompatibilis (Opteron™, Athlon™64, és EM64T),
ARM, IA-64, PowerPC, PC-98 és UltraSPARC®
számitógép-architektúrákra. A
&os; kaliforniai Berkeley Egyetemen kifejlesztett BSD
típusú &unix; rendszer egyik leszármazottja,
amelyet önkéntesek egy nagyobb csoportja
fejleszt és tart karban. Az említetteken felül
további platformok is
elérhetõek, különbözõ
fejlesztési szintjeken.
Élvonalbeli lehetõségek
A &os; olyan fejlett hálózatkezelési,
teljesítménybeli, biztonsági és
kompatibilitási adottságokkal rendelkezik,
amelyek még manapság is hiányoznak más,
néha a legjobb kereskedelmi operációs
rendszerekbõl.
Hatékony internetes megoldások
A &os; ideális internet vagy intranet
kiszolgálónak. Stabil hálózati
szolgáltatásokat nyújt még a nagyobb
terhelés mellett is, és hatékony
memóriakezelésével jó
válaszidõt biztosít akár egyidõben
futó folyamatok ezreinek.
Fejlett beágyazott rendszer
A &os; a fejlett hálózati operációs
rendszerek adottságait nyújtja a beágyazott
rendszerek számára, a
nagyteljesítményû Intel-alapú
készülékektõl kezdve az Arm, PowerPC
és hamarosan a MIPS rendszerek számára is.
Levelezõ és webes alkalmazásoktól kezdve
az útválasztókon és idõszervereken
át a vezeték nélküli
hozzáférési pontokig, a világ
számos gyártója választja a &os;
beépített build és cross-build
környezeteit, illetve fejlett adottságait a
beágyazott termékeik alapjául. A Berkeley
nyílt forrású licence lehetõvé
teszi számukra, hogy eldöntsék, a
fejlesztésik mekkora részét juttatják
vissza a közösség számára.
Rengeteg alkalmazást futtat
Több, mint 17 000 portolt könyvtárral
és alkalmazással
támogatja a &os; az asztali-, szerver- és
beágyazott rendszereket.
Könnyen telepíthetõ
A &os; telepíthetõ CD-ROM-ról,
DVD-ROM-ról vagy közvetlenül a
hálózatról, FTP vagy NFS
használatával. Ehhez mindössze erre
az útmutatóra van szükségünk.
A &os; ingyenes
-
+
Nyilván azt gondolnánk, hogy egy ilyen
adottságokkal rendelkezõ operációs rendszer
rengeteg pénzbe kerül, azonban a &os; ingyenesen
letölthetõ a teljes forráskódjával
együtt. Ha meg szeretnénk megvásárolni,
vagy le szeretnénk tölteni egy saját
példányt, akkor errõl további
információt ezen a helyen
találhatunk.
Hozzájárulás a &os; Projekthez
Könnyen hozzájárulhatunk a &os;
fejlesztéséhez. Ehhez csupán találnunk
kell egy olyan területet, ahol véleményünk
szerint a &os; továbbfejleszthetõ lenne, majd
(figyelmesen és gondosan) hajtsuk végre ezeket a
módosításokat és küldjük el
ezeket a a &os; Projektnek a send-pr
segítségével, vagy ha ismerünk egy
fejlesztõt, akkor rajta keresztül. A fejlesztés
bármi lehet, a dokumentációtól kezdve az
illusztrációkon át a forráskódig
szinte bármi. A témával kapcsolatban Hozzájárulás a &os; Projekthez
címû cikk tartalmaz bõvebb
információt.
Ehhez nem kell feltétlenül programozónak
lennünk, vannak más módok is, hogy
hozzájárulhassunk a &os; fejlesztéséhez.
A &os; Alapítvány
egy non-profit szervezet, és a
nkei juttatott közvetlen adományok az
adóból teljes mértékben
leírhatóak. Amennyiben errõl többet
szeretnénk megtudni, vegyük fel a kapcsolatot a board@FreeBSDFoundation.org
e-mail címen, vagy írjunk ide: The &os; Foundation,
P.O. Box 20247, Boulder, CO 80308, USA.
Oliver Rapp &os; 4.6 CD borítója, nem
kereskedelmi felhasználásra.
&os;-t használó oldalak
A Daemon News
egy elektronikus publikáció a BSD
operációs rendszerekrõl
általában. A célja, hogy egy forrás
legyen a &os;, OpenBSD, és NetBSD
közösségek számára.
A BSD Freak egy új
oldal, amely a BSD rendszerekrõl felhasználói
szemszögbõl bemutató leírásokat,
cikkeket és folyóiratokat
kínál.
A Hosting Providers Performance a Netcraft
oldala, a nagyobb tár- és
tartalomszolgáltatások
megbízhatóságát követi nyomon,
amelyek közül sok &os;-t használ.
A The Open Directory Project célja, hogy
a legátfogóbb könyvtár legyen a
weben. Ebben önkéntes szerkesztõk serege
segíti.
BSDCan, az
évente megrendezett BSD Konferencia a Kanadában
található Ottawában.
Miközben a BSD projektek (DragonflyBSD, &os;, NetBSD
és az OpenBSD) nagyra nõttek, számos
mítosz kezdett terjedni róluk. Ezek közül
néhányat jó szándékú,
ám megfontolatlan személyek indítottak el,
másokat pedig önhitt emberek.
Ennek az oldalnak az a célja, hogy a lehetõ
legnagyobb tárgyilagosság mellett eloszlassa ezeket a
tévhiteket.
Megjegyzés: Ezen az oldalon a *BSD
kifejezés mind a négy BSD projektre vonatkozik.
Ahol az adott mende-monda csak az egyik
különálló projektre vonatkozik, ott azt
külön említjük.
Ha úgy érezzük, hogy az oldal
valamely témában hiányos ismereteket
közöl, akkor értesítsük az oldal
fenntartóját, &a.trhodes;-ot a következõ
e-mail címen: <trhodes@FreeBSD.org>
A *BSD rendszerek zárt
fejlesztési modellel rendelkeznek, sokkal inkább
katedrálisok mintsem bazárok
Eric Raymond nagy hatású írása A katedrális és a bazár
címmel a Linux fejlesztési modellt (és azt a
modellt, amelyet Eric a fetchmail
kifejlesztéséhez használt) említi mint
a nyílt fejlesztési modell
példáját. Ezzel szemben a *BSD
fejlesztési modelljét gyakran jellemzik
zártként.
A hallgatólagos bírálat szerint a
bazár (nyílt) jó, és a
katedrális (zárt) rossz.
Ha valami, akkor a *BSD rendszerek által alkalmazott
fejlesztési modell még inkább
hasonlít a bazárhoz, mint a Linux vagy a
fetchmail esetében, amelyeket Eric
említ.
Ehhez elég csupán a következõket
figyelembe vennünk:
Minden *BSD projekt esetén: A
forráskód aktuális változata a
&os;, NetBSD, és az OpenBSD esetében is a nap 24
órájában bárki
számára elérhetõ az Interneten
keresztül. Nem szükséges arra várni,
hogy egy új kiadás jelenjen meg.
&os;, NetBSD: Egy telepíthetõ
pillanatverzió 24 óránként
válik elérhetõvé. Ezek a
pillanatképek teljesen ugyanúgy
telepíthetõk mint a közönséges
kiadások, és a telepítéshez nem
szükséges egy meglévõ rendszer.
OpenBSD: OpenBSD pillanatképei naponta
készülnek, és ha Theo elég
jónak találja ezeket, felkerülnek a
tükörszerverekre.
Ezzel ellentétben a Linux kernelnek csak alkalmilag
válik elérhetõvé új
verziója, és a különbözõ
disztribúciók kiadási gyakorisága
a disztribúció fejlesztõitõl
függ.
Itt nem kíséri harsonaszó egy új
kernel megjelenését, mivel a legtöbb *BSD
felhasználó számára ez egy
teljesen megszokott esemény.
A *BSD projektek mind CVS-t használnak a
forráskód karbantartásához.
Minden *BSD projekt esetén: a CVS Repository a
nap 24 órájában
böngészhetõ, és a repositoryból
az egész rendszer letölthetõ. A
forrás elérhetõ anonim CVS, CVSup, CVSupit,
CTM (e-mail-en keresztül) vagy egyszerû FTP
segítségével.
Bárki küldhet javításokat,
hibajelentéseket, dokumentációt,
és egyéb módokon is
hozzájárulhat a munkához. Ezt a *BSD
rendszerek részét képezõ
send-pr program vagy a webes felület
segítségével lehet megtenni.
A dokumentáció hemzseg az erre utaló
hivatkozásoktól.
Nem mindenki hajthat végre
változtatásokat a *BSD rendszerek
forráskódjában, ehhez elõször
committerré kell válnia.
Általában olyan emberek kapnak commit
jogot, akik már a send-pr
segítségével vagy más
hasonló módon beküldtek már
pár alapos változtatást a projektnek.
Ez a rendszer hasonló a Linux módszeréhez.
Egyetlen ember, Linus jogosult megváltoztatni a kernelt,
de a különbözõ területek (mint
például a hálózati kód)
fejlesztését más emberek tartják
karban.
Mellesleg Nik (nik@FreeBSD.org) jó példa erre.
Miután számos fejlesztést hajtott
végre a FreeBSD Dokumentációs Projekten
és a weboldalon, felajánlották neki a
commit jogot, hogy ne kelljen más committereket
zargatnia, hogy hajtsák végre az általa
készített fejlesztéseket. Soha nem
kérte ezt a jogot, ingyen kapta.
A *BSD rendszerekrõl nem
készíthetõ saját
disztribúció, vagy nem származtatható
egyéb munka
Készíthetõ, csak a
dokumentációban és a
forrásfájlokban fel kell tüntetni, hogy a
forráskód honnan származik. Rengeteg
származtatott projekt létezik:
A DragonflyBSD a
&os; 4.X egy leágazásaként indult,
de azóta már van saját
felhasználói közössége
és vannak fejlesztési céljai.
A TrustedBSD a
&os;-hez nyújt a megbízható (trusted)
operációs rendszerekre jellemzõ
funkciókat képviselõ
különbözõ kiterjesztéseket,
és ezzel az IT biztonsági
minõsítést, a Common Criteria-t (CC)
célozza meg. Ez a projekt folyamatos fejlesztés
alatt áll, a kód nagy része
visszakerül a &os; alaprendszerébe, de a
fejlesztés külön történik.
A FreeSBIE egy
CD-ROM-ról futó teljes asztali rendszer.
Telepíthetõ is, de különösen
hasznos háttértár nélküli
számítógépekhez.
A Frenzy egy
másik live-CD disztribúció, de
elsõsorban adminisztrációs feladatokhoz.
Egyaránt tartalmaz hardvertesztelõ,
állományrendszer-ellenõrzõ,
biztonsági ellenõrzõ,
hálózatkonfiguráló és
-analizáló szoftvereket.
A PicoBSD
egy testreszabott &os; disztribúció, amely
elfér akár egy floppy lemezen is. Remek
eszköz merevlemez nélküli 386-os PC-k
útválasztóvá vagy
nyomtatószerverré
alakításához. A &os;
forrásfájának része, lásd a
/usr/src/release/picobsd könyvtárat.
A NanoBSD egy
másik olyan projekt, amely a &os; minimális
helyigényû verziójának
elõállításával foglalkozik.
Ez a változat elfér egy Compact Flash
kártyán vagy egyéb kisebb
méretû adathordozón. Ez a projekt is a
&os; forrásfájának része,
lásd a /usr/src/tools/tools/nanobsd
könyvtárat.
A TinyBSD olyan
shell szripteket foglal össze, amelyek a &os; 5.X
és 6.X verzióin alapuló beágyazott
rendszerek fejlesztéséhez
használhatóak.
A ThinBSD egy
kisméretû rendszerindító lemez,
amellyel egy egyszerû PC-t használhatunk Microsoft
Windows RDP kliensként, vagy X
terminálként. Az egész
konfiguráció DHCP protokollon
végezhetõ.
A PC-BSD egy asztali
felhasználásra elõkészített
&os; leszármazott. A fejlesztés célja,
hogy könnyen telepíthetõ legyen és egy
segítõkész közösség
alakuljon ki körülötte.
A DesktopBSD egy
másik asztali felhasználásra szánt
&os; alapú operációs rendszer.
A Gentoo/&os;
a Gentoo Projekt kezdeményezése arra, hogy a
Gentoo adminisztrációs adottságait
portolják a megbízható &os;
rendszermagjára és
szoftverkörnyezetére. A projekt befejezetlen,
jelenleg kísérleti stádiumban van.
A m0n0wall egy &os;
alapú tûzfalrendszer. Rengeteg olyan
funkcióval rendelkezik, amelyet a drága
tûzfalak is nyújtanak, mint például
a webes interfész, gyári
beállítások
visszaállítása,
állapottartó csomagszûrés, NAT/PAT
átirányítás, DHCP kliens és
szerver, gyorstárazó névszerver és
még sok minden más.
A pfSense egy m0n0wall
alapú tûzfalrendszer, de a fejlesztés
céljai és a támogatott funkciók
különbözõek, mint például az
OpenBSD Packet Filter (PF) és a &os; 6.1
támogatása, vagy a kitûnõ
hálózati ütemezéshez az ALTQ
támogatása, valamint a funkcionalitás
bõvíthetõségét egy
integrált csomagkezelõ rendszer
segítségével valósítja
meg.
A Whistle Interjet egy hálózati
készülék, amely
útválasztó, webszerver, e-mail szerver
és egyéb funkciókat lát el,
továbbá webböngészõvel
konfigurálható. A készülék
alapja a &os; operációs rendszer, és a
Whistle a fejlesztéseinek nagy részét
visszaküldte a &os; Projektnek (miközben eleget
megtartott ahhoz, hogy az üzleti versenyben
maradhasson).
A DragonflyBSD esetéhez hasonlóan, az OpenBSD sem
volt önálló projekt, a NetBSD projekt
alapjaitól indult el és azóta kialakult a
saját szemléletmódja.
A *BSD rendszerek remek
kiszolgálók, de rossz asztali rendszerek
A *BSD rendszerek remek kiszolgálók, de egyben
remek asztali rendszerek is. Sok elvárás a
kiszolgálók felé (rövid
válaszidõ nagy terhelés alatt is,
stabilitás, az erõforrások hatékony
kihasználása) ugyanúgy elvárás
az asztali rendszerek esetén is.
A *BSD rendszerek ugyanazokkal az asztali szoftverekkel (KDE,
GNOME, Firefox, ablakkezelõk) mûködnek, mint a
Linux, és az irodai szoftverek, mint például
az OpenOffice csomag is remekül mûködnek
alattuk.
A *BSD rendszerek
forráskódja régi, elavult és
haldoklik
Noha a BSD rendszerek forráskódjának egyes
részei akár több mint 20 évesek is
lehetnek, egyáltalán nem jelenti azt, hogy elavult
lenne vagy éppen haldokolna. Rengeteg profi
felhasználó szereti azt a stabilitást,
amelyet ez a többéves tesztelés hozott
magával.
Technológiai fejlesztések továbbra is
bekerülnek a *BSD rendszerekbe, mint
például:
SMP: Symmetric Multi-Processing, vagyis a több
processzorral rendelkezõ rendszerek használata.
SoftUpdates: A BSD állományrendszert
legalább olyan gyorssá teszi mint a Linux
által használt állományrendszerek,
az aszinkron írási mûveletek
engedélyezése — és így az
ezzel járó kockázat —
nélkül.
VM rendszer: A VM (Virtuális Memória)
alrendszer folyamatosan fejlõdik. A VM/cache
kialakítása segít a wcarchive.cdrom.com
szolgáltatásához hasonló
kiszolgálóknak a több ezer
(konkrétan több mint 10 000) egyidejû
FTP kapcsolat kiesésektõl mentes
kezelésében.
Különbözõ architektúrák: A
&os; jelenleg hét fõ architektúrát
támogat: Alpha, AMD64, i386, Itanium, PC-98, PowerPC
és UltraSPARC. Jelenleg is folynak fejlesztések
további architektúrák
támogatására. Bõvebb
információért lásd a Támogatott
platformok oldalt.
MAC alrendszer: A &os; támogatja a Mandatory Access
Controlt, vagyis egy olyan funkciót, amely
általában csak drága
megbízható (trusted) operációs
rendszerekben található meg. A &os; ellenben
kiemelkedõ biztonságot nyújt ingyen! A
témával kapcsolatban a TrustedBSD Projekt
kínál további
kiegészítéseket.
GEOM alrendszer: A GEOM egy moduláris lemezkezelõ
rendszer, amelynek segítségével
összefûzhetünk, tükrözhetünk,
csíkozhatunk vagy titkosíthatunk lemezeket.
Funkcionalitásban gazdag, és biztonságban
tartja az adatainkat.
A *BSD projektek egymással
háborúznak, hetente válnak ki újabb
felhasználói csoportok
Ez nem így van. Noha idõnként heves
viták zajlanak a *BSD rendszerek képviselõi
között, a projektek továbbra is együtt
dolgoznak. A &os; Alpha portja kezdetben nagyrészt a
NetBSD csapat munkáján alapult. A NetBSD és
az OpenBSD is a &os; Portgyûjteményét vette
alapul a saját portrendszerének
kialakításakor. A &os; és a NetBSD is
vesznek át olyan biztonsági
javításokat, amelyeket az OpenBSD-ben fedeznek fel
elõször.
A &os; és a NetBSD projektek több mint tíz
éve váltak szét, azóta csak az OpenBSD
és a DragonflyBSD számítanak újabb BSD
projektnek.
A *BSD projektek más területen is
együttmûködnek. Például a DaemonNews havonta
frissülõ internetes magazin is a négy projekt
tagjainak közös munkája.
A *BSD rendszereket nem
fürtözni (párhuzamos
számításokra)
A következõ (angol nyelvû) linkek pontosan ezt
cáfolják:
http://www.epm.ornl.gov/pvm/
The Parallel Virtual Machine: egy olyan szoftvercsomag, amellyel
egyszerûen össze tudunk állítani egy
fürtöt. Ez a forráskód szabadon
elérhetõ, és nagyobb problémák
nélkül elfut &os;-n.
http://www.openbsd.org/faq/pf/carp.html
Az OpenBSD Közös cím redudancia protokollja
(Common Address Redundancy Protocol, CARP), amellyel
redundáns fürtöket hozhatunk létre a
tûzfal szintjén.
&os;: A &os; kereskedelmi oldala
felsorolja azokat a cégeket, amelyek kereskedelmi
támogatást nyújtanak a &os;-hez.
A &os;
Mall szintén kínál kereskedelmi
támogatást, illetve ezenkívül
árusít pólókat, sapkákat,
könyveket, szoftvereket és promóciós
tárgyakat.
Tanfolyamok után a BSDMall.com oldalon
érdeklõdhetünk, de egyéb termékeket
is árulnak, mint például
pólókat, sapkákat, könyveket és
szoftvereket! Egy pillantást megér.
OpenBSD: Az OpenBSD kereskedelmi
oldala tartalmazza a cégeket, amelyek kereskedelmi
támogatást kínálnak az
OpenBSD-hez.
A nyílt forrású közösség
túlnyomórészt BSD rendszereken (SunOS
és hasonlók) kezdett el dolgozni. A *BSD rendszerek
felhasználói általában
módosítás nélkül le tudják
fordítani ezeket az alkalmazásokat.
Továbbá minden *BSD projekt tartalmaz egy
ún. portrendszert, amellyel a portolt
alkalmazások lefordítását igyekszik
megkönnyíteni.
&os;: Jelenleg több, mint 16 000
alkalmazás tölthetõ le és
telepíthetõ a &os; Portgyûjteményén
keresztül. Az i386 és AMD64 platformokon a Linux
emulációs réteg képes futtatni a Linux
alkalmazások nagy többségét. Az AMD64
és Itanium architektúrákon
ezenkívül egy kompatibilitási réteg
segítségével futtathatók a
32 bites &os; alkalmazások.
NetBSD: A Linux emulációs réteg
futtatja az i386 architektúrára készült
Linux alkalmazások nagy többségét, a
SunOS4 alkalmazások többsége pedig SPARCStation
munkaállomásokon futtatható.
OpenBSD: Jelenleg több, mint 3 700
alkalmazás tölthetõ le és
telepíthetõ az OpenBSD saját
portgyûjteményének
segítségével. A Linux
emulációs réteg itt is képes futtatni
az i386-os Linux alkalmazások nagy
többségét, a SunOS4 alkalmazások
többsége pedig SPARCStation
munkaállomásokon futtatható.
A NetBSD és az OpenBSD is képes némi
módosítással használni a &os;
Portgyûjteményében található
alkalmazásokat, ezt tükrözi a portolt
alkalmazásaik kisebb száma is.
Igaz, a legtöbb cég a Linuxot választja
elõször, ha &unix;-ra akarja portolni a szoftvereit.
Szerencsére a *BSD rendszerek Linux emulációs
rétege képes futtatni ezeket az
alkalmazásokat (Acrobat, StarOffice, Mathematica,
WordPerfect, Quake, az Intel ICC fordítója, a Compaq
Alpha fordítója stb.) viszonylag gond
nélkül, ha nem is problémamentesen.
Történeti példaként
megemlítjük, hogy a Netscape Navigator elsõ
verziója, amely Java támogatással futott a
&os; alatt, a linuxos verzió volt. A rendszer azonban most
már futtathatja a Mozilla natív &os;
verzióját is, natív Java pluginnal. Mindez a
Portgyûjtemény segítségével
könnyen és kényelmesen
telepíthetõ.
Ez az oldal különféle, &os;-hez
köthetõ illusztrációkat
tartalmaz. Az oldal bõvítésével
kapcsolatos javaslatok a www@FreeBSD.org
e-mail címre küldhetõek. Ne felejtsük el
elolvasni a grafikák felhasználási
feltételeit.
A fenti Powered by FreeBSD logók letölthetõek
és elhelyezhetõek minden olyan személyes vagy
kereskedelmi honlapon, amelyet FreeBSD rendszer szolgál ki.
A logók vagy a BSD démon
pénzszerzésre irányuló
felhasználásához azonban
szûkséges Brian Tao (a power
logó készítõjének) és Marshall Kirk McKusick
(a BSD démon védjegyének
tulajdonosának) hozzájárulása.
&a.phk; BSD démonjára a THE BEER-WARE
LICENSE vonatkozik. Erre vonatkozóan ez a README
állomány ad bõvebb
felvilágosítást.
Minden itt található dokumentum
letölthetõ több különbözõ
formátumban (HTML, PostScript, PDF, stb), akár
tömörítve (bzip2, zip) a &os; FTP oldaláról.
A &os; dokumentáció archivált
másolatai (cikkek, könyvek és textinfo
dokumentumok) szintén elérhetõek a http://docs.FreeBSD.org/doc/
címen.
Ezeket a dokumentumokat a &os; Dokumentációs Projekt
készíti és tartja karban, de mindig
szükségünk van új emberekre új
dokumentációk írásához
és a meglévõek
karbantartásához.
A FreeBSD GYIK
(faq) [magyarul]
Gyakran Ismételt Kérdések és a
rájuk adott válaszok minden — a &os;-t
érintõ — témáról.
A &os; kézikönyv
(handbook) [magyarul]
Egy folyamatosan fejlõdõ, átfogó
információforrás &os;
felhasználóknak.
A &os; fejlesztõk kézikönyve
(developers-handbook)
Azoknak, akik a &os;-hez akarnak szoftvereket fejleszteni (nem
csak azoknak, akik magát a rendszert fejlesztik).
A &os; architektúra kézikönyv
(arch-handbook)
&os; rendszerfejlesztõknek. Ez a könyv
részletesen tárgyalja sok fontos rendszermagbeli
alrendszer architekturális
felépítését.
A porterek kézikönyve
(porters-handbook)
Alapvetõ olvasmány, ha külsõ szoftvert
szeretnénk &os;-re portolni.
A PMake kézikönyv
(pmake)
Kézikönyv a make segédprogramhoz.
Alapvetõ olvasmány mindenkinek, aki
részleteiben is meg szeretné érteni a
make használatát, a Makefile
állományok olvasását és
írását.
Vállalati &os; rendszergazdák útmutatója, 8. fejezet
(corp-net-guide)
Az Addison-Wesley Kiadó adománya, amely
mélyreható áttekintést nyújt
arról, hogyan üzemeltessünk nyomtatási
szolgáltatásokat a &os;
segítségével Windows NT és Novell
kliensek számára.
A &os; önálló telepítése
(fbsd-from-scratch)
Egy üres állományrendszertõl indulva
hogyan fordítsuk le, telepítsük és
konfiguráljuk automatikusan a rendszert, beleértve
kedvenc portjainkat.
Szûrés hálózati hidakkal
(filtering-bridges)
Tûzfalak beállítása és
szûrése olyan &os; rendszereken, amelyek nem
útválasztóként, hanem
hálózati hídként
mûködnek.
A &os; és a különbözõ betûtípusok
(fonts)
Leírás a &os;-ben található
különbözõ, betûtípusokhoz
tartozó technológiákról és azok
használatáról.
Adathordozók formázása &os; alatt
(formatting-media)
Hogyan osszuk fel slice-okra és partíciókra a
fix vagy éppen cserélhetõ lemezt, és
hogyan formázzuk meg azokat a &os; operációs
rendszerben.
Munka kitüntetett szerepekkel
+ href="&url.articles;/hats/index.html">Munka kitüntetett szerepekkel
(hats)
A committerek útmutatója, hogyan dolgozzanak
kitüntetett szerepekben, fennhatósággal a &os;
bizonyos területei felett.
A &os; tükrözése
+ href="&url.articles;/hubs/index.html">A &os; tükrözése
(hubs)
Útmutató a &os; honlapjának, CVSup
szerverének, FTP szerverének, stb.
tükrözéséhez.
LDAP hitelesítés
(ldap-auth)
Egy praktikus útmutató, amely bemutatja
miként állítsunk &os; rendszereken LDAP
szervereket és segítségükkel hogyan
hitelesítsün felhasználókat.
A NanoBSD bemutatása
(nanobsd)
A NanoBSD eszközeinek bemutatása, amelyek
segítségével a &os; beágyazott
rendszereken is telepíthetõ és
használható, különös tekintettel a
Compact Flash kártyákra, valamint egyéb
tárolóeszközökre.
Perforce a &os; fejlesztésében
(p4-primer)
Útmutató a Perforce verziókezelõ
rendszerhez. Továbbá azt is tárgyalja,
hogyan dolgozzunk kísérleti projektekkel a &os;
Perforce szerverének használatán
keresztül.
Csomagok létrehozása
(portbuild)
Leírja, hogy a &os; portoló csapata hogyan
készít rendszeresen csomagokat a portokból.
Ír a csomagkészítõ klaszterrõl
és azokról a felhasznált
eszközökrõl is, amelyek használata
szükséges az inkrementális,
kísérleti, vagy hivatalos kiadások
csomagjainak
elkészítésénél.
Szürkelistás &os; levelezõ szerverek
(relaydelay)
Szürkelistás levelezõ szerver
létrehozása &os; rendszereken a sendmail, MySQL,
Perl relaydelay stílusú
használatával. Remek kombináció a
kéretlen reklámlevelek elleni harcban.
A &os; kiadások tervezése
(releng)
Leírja azt a megközelítést, amelyet a
&os; kiadások tervezésénél
használnak a minél jobb minõségû
kiadások elkészítéséhez. Innen
megtudhatjuk, hogy milyen eszközök állnak azok
rendelkezésére, akik testreszabott kiadást
szeretnének készíteni vállalati
használatra, vagy kereskedelmi termékek
elõállításához.
A külsõ csomagok kiadásának tervezése
(releng-packages)
Ismerteti azt a megközelítést, amellyel a &os;
Ports Management csapata biztosítja, hogy a csomagok
megfeleljenek a hivatalos kiadások által
támasztott magas követelményeknek. Ennek a
dokumentumnak a fejlesztése még folyik, de
végül ismertetni fogja a csomagok
készítésének folyamatát,
amelyet a &os; Ports Cluster is használ. Ezen
kívül tárgyalni fogja, hogyan
állítsuk be
számítógépeket ilyen
klaszterként, hogyan osszuk fel a csomagokat a
telepítõeszközökhöz és hogyan
ellenõrizzük a csomagok
épségét.
Soros vonali és UART eszközök
(serial-uart)
Részletes leírás a soros portok &os; alatti
használatáról, beleértve több
többportos soros vonali
vezérlõkártyát.
Solid state eszközök és a &os;
+ href="&url.articles;/solid-state/index.html">Solid state eszközök és a &os;
(solid-state)
Solid state lemezeszközök használata a
&os;-ben.
Háttértárak
(storage-devices)
Részletes információk a
háttértárak
használatáról a &os;-ben, beleértve az
ESDI és SCSI eszközöket, szalagos tárakat
és CD-ROM olvasókat.
Válasszuk ki a nekünk igazán megfelelõ &os; verziót!
(version-guide) [magyarul]
Hogyan válasszuk ki az igényeinek megfelelõ
&os; verziót. Elmagyarázza a kiadások
és a fejlesztési ágak rendszerét,
és leírja a -CURRENT és -STABLE közti
különbségeket, illetve a projekt jelenlegi
fejlesztési ütemezését.
Rendszerindítás Vinummal: A megbízható szerverek alapja
+ href="&url.articles;/vinum/index.html">Rendszerindítás Vinummal: A megbízható szerverek alapja
(vinum)
Egy remek bevezetés a hibatûrõ szerverekrõl
és egy lépésrõl-lépésre
haladó útmutató, amely bemutatja, hogyan
hozhatunk létre ilyet Vinummal.
Zip meghajtók és a &os;
+ href="&url.articles;/zip-drive/index.html">Zip meghajtók és a &os;
(zip-drive)
Hogyan formázzunk, csatlakoztassunk és
használjunk Iomega Zip (SCSI, IDE, vagy párhuzamos)
meghajtókat a &os;-n.
Egyéb oldalakon
Számos önálló
erõfeszítés is hozzájárult ahhoz,
hogy hasznos információk álljanak
rendelkezésre a &os;-rõl.
Kirk McKusick, a
BSD egyik eredeti berkeley-i tervezõje két 4.4BSD Kernel Internals
kurzust tart a &os; használatával. Azok
számára, akik nem tudnak személyesen
részt venni a kurzuson, már egy videosorozat is
elérhetõ.
A Linux+&os; mini-HOWTO
leírja, hogyan használhatunk Linuxot és
&os;-t ugyanazon a rendszeren. Bemutatja a &os;-t és
elmagyarázza, hogy tud a két
operációs rendszer együttmûködni,
például a lapozóterület
megosztásával.
Az SMP oldal
a &os; 4.X és korábbi verziók SMP
támogatásáról tartalmaz
információkat.
Silberschatz, Galvin és Gagne Operating Systems
Concepts címû fõiskolai jegyzetének
A függeléke elérhetõ PDF formátumban.
Ezt a függeléket a &os;-nek szentelték
és remek betekintést nyújt a &os;
belsõ felépítésébe.
&footer;
diff --git a/hu/index.xsl b/hu/index.xsl
index d600d95a45..5d32726369 100644
--- a/hu/index.xsl
+++ b/hu/index.xsl
@@ -1,387 +1,387 @@
]>
-
+
&title;
+ title="FreeBSD Projekt Hírek" href="&base;/news/rss.xml" />
+ title="FreeBSD Biztonsági Bejelentések" href="&enbase;/security/rss.xml" />
Spamtrap, do not email:
<a href="mailto:bruscar@freebsd.org">bruscar@freebsd.org</a>
&header2;
A BSD &unix; alapjain
A &os;® egy x86 kompatibilis
(Pentium® és
Athlon™), amd64 kompatibilis
(Opteron™, Athlon™64,
és EM64T), UltraSPARC®,
IA-64, PC-98 és ARM
számítógép-architektúrákra
készült fejlett
operációs rendszer. A
BSD rendszer egyik
leszármazottja, amely a &unix;
egy olyan verziója, amelyet a
kaliforniai Berkeley Egyetemen
fejlesztettek ki. A &os;-t önkéntesek egy nagyobb csoportja
fejleszti és tartja karban. A
fejlesztés
különbözõ
fázisaiban további platformok
is elérhetõek.
Ez az oldal az AMD64 és az
Intel® 64
(Extended Memory 64-bit Technology) architektúrák &os;
portjával kapcsolatban tartalmaz információkat.
Az AMD64 architektúra korábban x86-64 vagy "Hammer",
az Intel 64 architektúra pedig Yamhill, Clackamas Technology
(CT), IA-32e és EM64T neveken volt ismert.
Az AMD Opteron™, AMD Athlon™64,
AMD Turion™64 és az újabb
AMD Sempron™ processzorok már az AMD64
architektúrához sorolhatóak.
Az Intel vPro™, Intel Celeron D
(néhány modell a "Prescott" óta),
Intel Centrino® Duo,
Intel Centrino® Pro, Intel Viiv™,
Intel Core™2 Extreme,
Intel Core™2 Quad, Intel Core™2 Duo,
Intel Xeon (3000-es, 5000-es, és 7000-es sorozat)
processzorok az Intel®64 architektúrához
tartoznak.
Helyzet
A &os;/amd64 64 bites többfelhasználós
üzemmódban képes futni, egyprocesszoros és
többprocesszoros változatban is.
Az AMD64 platform jelenleg egy Tier 1
szintû &os; platform.
Ezen az oldalon találhatunk információkat a
&os; ARM architektúrán és -hardveren
futó változatáról. Az ezzel kapcsolatos
megbeszélések a freebsd-arm
levelezési listán folynak.
Az ARM hivatalosan egy Tier 2
szintû architektúra, tehát a &os; Projekt ehhez nem készít
hivatalos kiadásokat vagy elõre fordított
csomagokat, mivel ez elsõsorban a beágyazott
rendszereket veszi célba. Ettõl függetlenül a
&os;/ARM platformot aktívan fejlesztik és
karbantartják, nagyon jó a
támogatottsága, kitûnõ vázat
nyújt az ARM-alapú rendszerek
építéséhez.
A &os; általában elindul az IQ31244 és IQ80321
chipeket tartalmazó, i80321 alapú
Intel XScale® fejlesztõi kártyákon. A
támogatása jelenleg csak minimális,
kizárólag a processzort, a PCI-X buszt, az em(4)
típusú Ethernet kártyákat, az UART
és idõzítõ eszközöket ismeri.
Az EP80219 fejlesztõi kártyákon
található i80219 XScale processzorok is
támogatottak.
Az Avila GW2348-4 fejlesztõi kártyákon
található IXP425 is támogatott.
A StrongARM 1100 CPU minimálisan támogatott, de
csak a Simics emuláció keretein belül: CPU, UART
és órajel. Elméletileg indítható
a Simics által emulált kártyákon, de
errõl eddig még nem érkezett sikeres vagy
sikertelen visszajelzés.
Ezeken kívül még a Technologic Systems
TS-7200 típusú fejlesztõi kártyáin
található Atmel AT91SAM926x processzorok, a
Marvell Orion ARM SoC, a Samsung S3C2XX0 sorozat és a
Cirrus Logic EP93XX processzorok is támogatottak.
Ez az oldal a &os; folyamatban lévõ MIPS®
architektúrára készülõ
portjáról tartalmaz néhány
információt. Az ezzel kapcsolatos
megbeszélések a freebsd-mips
levelezési listán folynak.
A &os;/MIPS a &os; operációs rendszer átirata
a MIPS R4K és a tõle fejlettebb processzorokra,
különös tekintettel a MIPS processzorokra
épülõ platformokra.
Jelenleg több MIPS32 típusú
számítógépet és az SGI MIPS64
típusú számítógépeit.
Várhatóan egyéb MIPS platformok, mint
például a beágyazott rendszerek és a
kevésbé egzotikus
számítógépek is hamarosan
támogatottak lesznek.
Juli Mallett a projekt
vezetõje. Ha tudunk forráskóddal
hozzájárulni a munkájához, akkor õt
keressük meg. Ha viszont csak a projekt helyzetére
kíváncsi, akkor rendszeresen látogassa ezt az
oldalt, vagy iratkozzon fel a &os;/MIPS levelezési listára.
A &os;/ppc projekt oldalán a &os; PowerPC®
architektúrán futó
változatáról olvashatunk részletesebb
információkat. Ahogy maga ez a verzió is,
úgy ez az oldal is folyamatos fejlesztés alatt
áll.
A &os;/ppc port jelenleg egy Tier 2
platform. Ez azt jelenti, hogy még nem támogatja
teljes mértékben a security officer, sem a release
engineerek és a toolchain karbantartói.
Tudunk letölteni új típusú Macekhez
használható &os; &rel.current; ISO image-eket,
amelyekrõl részletesebben a kiadás bejelentésében
+ href="&base;/releases/&rel.current;R/announce.html">kiadás bejelentésében
olvashatunk. Ezután kövessük az itt
található utasításokat.
&a.grehan; és &a.arved; jóvoltából
itt és
itt
találhatunk néhány csomagot. Vegyük
azonban figyelembe, hogy ezek a csomagok meglehetõsen
elavultak, ezért ha lehetséges, használjunk
portokat helyettük.
A &os; 6.0-RELEASE óta elérhetõ portsnap
segítségével könnyû a portok
használhata. Olvassuk el a kézikönyvet,
amennyiben segítségre szorulnánk a Portgyûjtemény
használata során.
&a.grehan; a projekt vezetõje. Õt kell
megkeresnünk, ha fejlesztéseinkkel támogatni
tudjuk a projektet. Ha csak a projekt aktuális
állapota érdekel, ezt az oldalt olvassuk rendszeresen,
vagy iratkozzunk fel a &os;/ppc levelezési listára.
Az alaplapi BMAC+ Ethernet nem mûködik. &a.grehan;
személyes oldalán
van egy fejlesztés alatt álló bm(4)
meghajtó (keressük meg az if_bm.c és if_bmreg.h
állományokat).
Nincs grafikus egérkurzor a konzol alatt.
Az fdisk nem mûködik.
Csak USB billentyûzet támogatott.
Bluetooth esetén feltûnik egy 'hamis' OHCI port
és a vezet@eacute;knélküli billentyûzet
vagy egér eléréséhez
szükséges eszközök létrejönnek.
A probléma az, hogy ezek a normál
billentyûzet/egér elõtt
aktiválódnak és a syscons-ban elsõ
helyre kerülnek. Ennek
kiküszöböléséhez a
problémás ohci2 port letiltható a
rendszertöltõ parancssorában:
OK set hint.pcib.1.skipslot=26
Az ATI Radeon alapú
számítógépek esetén:
Az ofw syscons tartomány
ellenõrzését relaxed-re kell
állítani az hw.ofwfb.relax_mmap sysctl
segítségével.
Egy speciális Radeon meghajtó
szükséges. A következõt kell
hozzáadnunk az xorg.conf fájl Section "Device"
részéhez:
Option "iBookHacks" "on"
A rendszertöltõben van egy olyan hiba, amely
megakadályozza abban, hogy betöltsön egy
alternatív rendszermagot, így a rendszermag
tesztelése egy kissé kockázatos. Amikor a
rendszertöltõ indul az Open Firmware promptból,
adjunk meg egy nem lézõ, rendszermagot nem
tartalmazó, vagy nem UFS partíciót:
0 > boot hd:loader hd:0
Ekkor be tudjuk állítani a currdev
értékét, és manuálisan
betölthet egy rendszermagot:
OK set currdev=hd:14
OK load /boot/kernel/kernel.save
Ez az oldal a Sun Microsystem UltraSPARC® gépeihez
készült &os; támogatásról tartalmaz
információkat. Az ezzel kapcsolatos
megbeszélések a freebsd-sparc
levelezési listán zajlanak.
Az UltraSPARC egy Tier 2
architektúra, tehát a &os;
Projekt még nem teljes mértékben
támogat. Habár maga a port már
mûködõképes, még nem annyira fejlett,
mint az i386 vagy amd64 változatok.
A következõ lista tartalmazza a támogatott
rendszereket. Az SMP minden olyan rendszeren támogatott,
amely egynél több processzort tartalmaz. A pontos
részleteket az általunk használt kiadáshoz tartozó
kiadási jegyzetekben olvashatjuk.
Blade 100
Blade 150
Enterprise 220R
Enterprise 250
Enterprise 420R
Enterprise 450
Fire V100
Fire V120
Netra™ T1 105
Netra T1 AC200/DC200
Netra t 1100
Netra t 1120
Netra t 1125
Netra t 1400/1405
Netra 120
Netra X1
SPARCEngine® Ultra Axi
SPARCEngine Ultra AXmp
Ultra 1
Ultra 1E
Ultra 2
Ultra™ 5
Ultra 10
Ultra 30
Ultra 60
Ultra 80
A következõ rendszerek csak
hálózatról indíthatóak, mert a
SCSI vezérlõjük nem támogatott. Ezek a
rendszerek esetleg mûködésre
bírhatóak egy NetBSD-rõl portolt esp
- meghajtóval.
+ meghajtóval.
Enterprise 3500
Enterprise 4500
A következõ rendszerek egyáltalán nem
támogatottak.
Bármilyen rendszer UltraSPARC III vagy újabb
processzorral
Minden itt nem szereplõ rendszer, amely nem tartalmaz
UltraSPARC III, vagy újabb processzort,
valószínûleg mûködik, de még nem
teszteltük. Ha itt nem szereplõ rendszerrel
rendelkezünk, próbáljuk ki és
küldjük el az eredményt a fejlesztõknek.
Az UltraSPARC-T1® processzorral rendelkezõ rendszerek
támogatásával a &os;/sun4v projekt
foglalkozik.
A &os; fõ fejlesztési iránya mellett rengeteg
fejlesztõ dolgozik azon az élvonalban, hogy új
irányokba bõvítse ki a &os;
funkcionalitását. Amennyiben többet
szeretnénk megtudni ezekrõl az érdekes
projektekrõl, kövessük az alábbi linkeket.
Ha netalán úgy éreznénk, hogy egy
projekt hiányzik a listából, küldjünk
egy URL-t és egy rövid (3-10 soros)
leírást a www@FreeBSD.org
levelezési listára.
Emellett néhány itt szereplõ projekt
rendszeresen nyilvánosságra hoz
helyzetjelentéseket, amelyek megtekinthetõek a helyzetjelentések
oldalán.
A &os; Dokumentációs Projekt:
A &os; Dokumentációs Projekt azon embereket
tömöríti, akik a &os;
dokumentációját (mint például a
kézikönyv vagy a GYIK) írják és
tartják karban a Projekt számára. Ha
segíteni szeretnénk a projekt
munkáját, iratkozzunk fel a freebsd-doc@FreeBSD.org
levelezési listára és kapcsolódjunk be
a munkába.
Források kezdõknek:
Források kezdõ felhasználóknak a
&os;-hez és a &unix;-hoz általában.
Kiadások/pillanatkiadások keresése a &os; FTP szerverein:
Egy olyan oldal, amelyen keresztül az FTP szervereken
bárki kereshet normál- vagy
pillanatkiadásokat. Az adatbázis naponta, melbourni
idõ (UTC+10) szerint hajnali háromkor
frissül.
&os; Diary:
A kezdõ &unix; felhasználókat
segítõ leírások gyûjteménye.
Itt a cél több különbözõ,
lépésrõl-lépésre haladó
útmutató írása
különbözõ portok
telepítésérõl és
konfigurációjáról.
&java; &os;-n:
Itt találhatunk információkat arról,
hogyan szerezzük be a legfrissebb &jdk;-t a &os;-hez, illetve
hogyan telepítsük és használjuk azt.
Itt találhatunk továbbá egy listát
azokról a &java; szoftverekrõl, amelyek
számunkra érdekesek lehetnek.
GNOME &os;-n:
Itt olvashatjuk a legújabb GNOME kiadás
beszerzésével, telepítésével
és futtatásával kapcsolatos
információkat, valamint a projekt friss
híreit és frissítéseit, a GYIK-et, a
&os;-specifikus GNOME gondok leírását,
útmutatót az alkalmazások
portolásához, és még sok minden
mást.
KDE &os;-n:
A &os; alatt elérhetõ legfrissebb KDE kiadás
használatához tartalmaz linkeket,
dokumentációt és útmutatókat.
A projekt hírei és a hozzátartozó GYIK
szintén itt érhetõ el.
Mono &os;-n:
Itt kaphatunk tájékoztatást a Mono és
a C# jelenlegi állapotáról &os;-n.
A &os; Portgyûjteménye:
A &os; Portgyûjteménye lehetõvé teszi,
hogy minimális erõfeszítéssel és
könnyedén telepítsünk
alkalmazásokat forráskódból.
Megtekinthetjük a jelenlegi portok listáját,
illetve egy adott alkalmazás
rákeresésével megtudhatjuk, hogy az
része-e már a Portgyûjteménynek.
FreshPorts:
A legfrissebb információkat kínálja a
portokról és azok
változásairól. Kedvenc portjainkat fel
tudjuk venni egy egy listába, így e-mailen
keresztül azonnal tájékoztatást kapunk
bármilyen, az adott portokat érintõ
változásról.
Pointyhat:
Egy szerver, amely ellenõrzi a portokat és minden
porthoz megõrzi a csomagkészítés
során keletkezett naplókat.
Hálózatkezelés
Netperf:
A hálózati protokollkészlet &os; 5.X
és 6.X rendszermagjaihoz fejlesztett
optimalizációja, az SMPng &os; 5.3-hoz
készült hálózati zárolások
fejlesztéseinek folytatása. A projekt
felderíti és megvalósítja a
lehetséges optimizációs
stratégiákat egy többszálon futó
hálózatkezelés
kialakításához.
KAME Projekt:
Egy szabad IPv6/IPsec protokollkészlet BSD
rendszerekhez.
SYSLOG-SECURE:
2001 augusztusában megszületett az RFC3164 syslog
szabvány. Ez az RFC néhány olyan
kiterjesztést tárgyal, amelyek
biztonságosabbá teszik a syslogot. Ez a projekt
2002-ben indult azzal a céllal, hogy
megvalósítsa az RFC3164 szabvány
kiterjesztéseit a &os; syslogjában, illetve
további biztonsági kiterjesztésekkel
bõvítse ki azt, mint például a
syslog-sign. Ennek keretében a libc és a syslogd is
módosításra fog kerülni.
Lehetõség szerint a biztonság
felügyelésére is születnek majd
eszközök. Minden segítséget
szívesen fogadunk. Ha érdekel minket a téma,
további információkat az albert@ons-huis.net
e-mail címen tudhatunk meg.
Háttértárak
Arla:
Egy szabad forráskódú AFS kliens
implementáció. A projekt fõ célja egy
teljes funkcionalitással rendelkezõ kliens
létrehozása, amely a normál AFS minden
adottságával rendelkezik. A továbbiakban
tervezett és megvalósítandó dolgok
többek közt a menedzsment eszközök és a
szerver lesznek.
Big Disk:
A Large data storage in &os; projekt célja, hogy a
&os;-t képessé tegye több terabyte-os lemezek
és kötetek kezelésére.
Coda:
Egy elosztott állományrendszer. Az
adottságai közt megtalálható a
szétkapcsolt mûködés, a biztonságos
kialakítás, a szerver replikáció
és az állandó kliensoldali
gyorstárazás.
TCFS:
A Transparent Cryptographic File System egy alkalmas
megoldást jelenthet az elosztott
állományrendszerek biztonsági
problémáira. A kriptográfiai- és a
állományrendszer mélyebb
integrációjával lehetõvé
válna az alkalmazások számára a
teljesen transzparens használat. Az
állományok titkosítva
tárolódnak és csak közvetlenül a
használat elõtt kerülnek visszafejtésre.
A titkosítás és visszafejtés a kliens
számítógépen történik,
így a felhasznált kulcs sosem halad keresztül a
hálózaton.
Tertiary Disk:
Egy tárolási architektúra nagy
tárolási rendszerekhez, amely igyekszik
elkerülni a saját
összeállítású kötetekkel
járó hátrányokat. A név
kettõs célt tükröz: a szalagos
meghajtók megabyte-onkénti
költségét és a mágneslemezek
teljesítményét hivatott elérni.
Kész komponensek használatával hozunk
létre egy skálázható, alacsony
költségû, terabyte-os kapacitású
lemezes rendszert. Célunk, hogy egy teljes tárhely
rendszert hozzunk létre a normál lemezekhez
képest akár 30-50%-al olcsóbban. A Tertiary
Disk egy switchen keresztül összekötött PC-ket
használ a nagyszámú lemezek
kiszolgálásához. A prototípusunk
20 darab 200 MHz-es PC-bõl áll, amelyek
370 darab 8 GB-os lemezt biztosítanak. A PC-k
egy 100 Mbps Ethernet switchen keresztül
kapcsolódnak egymáshoz.
Vinum:
A VERITAS™ kötetkezelõrõl modellezett
logikaikötet-kezelõ. Ez a projekt azonban nem a Veritas
egyszerû másolata, számos
problémát igyekszik a Veritasnál
elegánsabban megoldani. Emellett olyan funkciókat
is nyújt, amelyeket a Veritas nem.
A PathConvert projekt:
Ez a projekt olyan útvonalkonverziós
segédprogramok kifejlesztését hivatott
elõsegíteni, amelyek az abszolút- és
relatív útvonalak közötti
átalakításokat végeznek el.
Leginkább az NFS és a WWW
felhasználóinak hasznos.
Rendszermag, biztonság
Kernel Scheduler Entities:
A projekt célja, hogy fejlessze a &os;
szálkezelési képességeit a Scheduler
Activations felépítéséhez
hasonló modell alapján.
Lottery Scheduling Kernel:
Ez a munka a Waldspurger-féle
lottóidõzítési algoritmuson alapszik,
amely az arányok alapján kialakított
erõforrás-kezelést valósítja meg.
Elsõdleges elõnye, hogy a felhasználók
szigorú kontrollal rendelkeznek az általuk futtatott
folyamatok relatív aránya felett, illetve a
felhasználó által okozott terhelések
egymástól elszigeteltek, így egy
felhasználó nem uralkodhat az egész
processzoron.
OpenBSM:
A Sun Basic Security Module (BSM) Audit API-jának egy
nyílt forráskódú
implementációja. Az OpenBSM
programkönyvtárakat, eszközöket és
dokumentációt kínál a TrustedBSD audit
implementációjához, amely késõbb
majd be fognak olvasztani a &os;-be is.
TrustedBSD:
Olyan kiegészítéseket kínál a
&os; operációs rendszerhez, amelyek a trusted
operációs rendszerekre jellemzõ
kiegészítésekkel bõvítik ki azt.
Ilyenek a kifinomult jogosultsági (capabilities) rendszer,
hozzáférés-vezérlési
listák (ACL, Access Control List) és a
kötelezõ
hozzáférés-vezérlés (MAC,
Mandatory Access Control). Ezek a funkciók folyamatosan
kerülnek beolvasztásra a &os;-be, illetve
portolják ezeket más BSD-alapú
rendszerekre.
Kernel Stress Test Suite:
Ez egy olyan a terhelési tesztekbõl álló
csomag, amelynek a rendszer összeomlasztása a
célja. Az a csomag kisebb programokból és
szkriptekbõl áll. Minden teszt a rendszermag egy
adott részét célozza meg. A csomag alapeleme
a káosz. Minden teszt véletlen ideig
várakozik mielõtt véletlen számú
alkalommal lefutna.
Eszközmeghajtók
A busdma és az SMPng meghajtó átalakítása:
A busdma egy portolható absztrakciós réteget
nyújt a Direct Memory Access (DMA)
használatához, amelyet sok nagy
teljesítményû eszközmeghajtó is
használ. Ennek az absztrakciós rétegnek a
használatával az eszközmeghajtók
íróinak nem kell az adott platformra jellemzõ
DMA-kezelõ kódját használniuk,
így azok könnyebben hordozhatóvá
válnak a különbözõ
architektúrák közt. Az oldal szintén
tartalmazza az eszközmeghajtók jelenlegi
állását az SMPng-safe
tekintetében.
BSD ATM: ATM hálózati implementáció 4.4BSD-hez:
Az új számítógépes
alkalmazási területek, mint a multimédia,
képfeldolgozás és az elosztott
adatfeldolgozás nagy hálózati
teljesítményt igényel. Az ATM-alapú
hálózat jelenti az egyik megoldást ezekre a
teljesítménybeli igényekre. Az ATM
összetettsége a hagyományos
hálózatokkal — mint például az
Ethernettel — szemben azonban korlátozza a
felhasználását. Ebben a dokumentumban
bemutatjuk a BSD ATM felépítését
és implementációját, amely egy
pehelysúlyú és hatékony ATM szoftveres
réteg a BSD-alapú operációs
rendszerekhez, amely csak minimális
változtatásokat igényel az
operációs rendszer részérõl. A
BSD ATM egyaránt használható IP-alapú
és natív ATM hálózatokhoz.
Otthoni automatizálás:
A &os; használata berendezések, infravörös
eszközök, automatizált telefonrendszerek stb.
vezérléséhez.
A &os; Token Ring Projekt:
Információk, állományok,
javítások és dokumentáció arra
vonatkozóan, hogyan bõvítsük ki a &os;-t
token ring támogatással.
Xircom CEM Ethernet Driver:
Létezik egy levelezési lista Scott Mitchell Xircom
CEM Ethernet eszközmeghajtójának
jövõbeni fejlesztésével kapcsolatban. Ha
szeretnénk erre feliratkozni, akkor küldjünk egy
subscribe freebsd-xircom üzenetet a majordomo@lovett.com
címre.
Architektúra
A &os; portja IA-64 rendszerekre::
Ez a projekt a &os; IA-64 architektúrára
portolásáért felelõs. A projekttel
kapcsolatos kérdéseinket a freebsd-ia64@FreeBSD.org
levelezési listára küldjük.
A &os; portja SPARC® rendszerekre:
A &os; SPARC portjáról tartalmaz
információkat, mint például a GYIK,
egy kezdeti fázisban lévõ
rendszerindító kód, SPARC processzorok
és alaplapok adatai és egyéb SPARC
alapú projektek.
SysVR4 emuláció:
Ez az oldal a &os; SysVR4 emulátorát
tárgyalja. Jelenleg képes futtatni (vagy
néhány esetben csupán
sétáltatni) a Solaris™/x86 2.5.1
és 2.6 rendszerekbõl származó SySV
programok nagy részét. Nagy
valószínûséggel az SCO UnixWare
és SCO OpenServer alkalmazásokat is képes
futtatni.
Az OSKit:
Az OSKit egy részletesen dokumentált,
operációs rendszerekhez készült
keretrendszer és 34 komponenskönyvtár
gyûjteménye. Nemcsak az operációs
rendszer infrastrukturális szükségleteit
elégíti ki, hanem a magasabb szintû
komponenseket is biztosítja, mindezt modulárisan,
hogy ezzel csökkentse az operációs rendszerek
kutatásának korlátait és
költségeit. Az OSKit mérhetetlenül
leegyszerûsíti egy új operációs
rendszer létrehozását,
portolását x86 platformra (illetve a
jövõben egyéb, az OSKit által
támogatott architektúrákra), vagy egy
operációs rendszer
kibõvítését eszközök
szélesebb körû
támogatásával, illetve
állományrendszerek, futtatható
állományokformátumok, vagy
hálózati szolgáltatások
támogatásával. Az OSKit szintén
jól használható az operációs
rendszerrel kapcsolatos programok, mint például
rendszertöltõ vagy mikrokernelen futó szerverek
készítésére.
Egyéb
FreeSBIE:
A &os; operációs rendszerre épülõ
live CD. Hasznos alkalmazások tömkelegét
tartalmazza. Futtatható tisztán CD-rõl, vagy
telepítõlemezként is használható,
ha a a &os;-t merevlemezre is telepíteni akarjuk.
NanoBSD:
A NanoBSD egy olyan eszköz, amelyet olyan csökkentett
méretû &os; rendszerek
létrehozására terveztek, amely elfér
egy Compact Flash kártyán (vagy más
hordozható háttértárolón)
úgy, hogy alkalmas legyen készülékekben
való használatra. A &os;
dokumentációja tartalmaz egy bevezetõ
jellegû cikket a NanoBSD-rõl,
amely hasznos tippekkel szolgál a NanoBSD
beállításával és
futtatásával kapcsolatban.
GLOBAL:
Egy általános célú
forráskód címkézõ rendszer, amely
ugyanúgy mûködik sok más rendszer
közt is. Jelenleg a parancsértelmezõ
parancssorát, az nvi szerkesztõt,
böngészõt, az Emacs szerkesztõt és az
elvis szerkesztõt támogatja, a támogatott
nyelvek pedig a C, Yacc és Java
található.
ACPI &os;-n:
A projekt az ACPI zökkenõmentes
mûködését hivatott szolgáltatni
&os; operációs rendszeren.
Bináris frissítések:
A &os; Update a &os; bináris frissítéseinek
elkészítésére,
terjesztésére, letöltésére
és telepítésére alkalmas rendszer. Ez
a rendszer a forráskód letöltése
és az alaprendszer újrafordítása
nélkül lehetõvé teszi a biztonsági
ágak egyszerû követését
(ezalól kivétel persze az a
számítógépet, amely
elkészíti a frissítéseket). A
frissítések digitális
aláírással rendelkeznek és
növekményes formában kerülnek
terjesztésre, ezzel jelentõsen csökken a
használatához szükséges
sávszélesség.
A &os; C99 és &posix; Megfelelési Projekt:
+ href="&enbase;/projects/c99/index.html">A &os; C99 és &posix; Megfelelési Projekt:
Ez a projekt az ISO 9899:1999 (C99) és az IEEE 1003.1-2001
(POSIX) szabványok összes
követelményét igyekszik
megvalósítani.
CVSweb:
Egy webes felület, amelyen keresztül
könnyedén böngészni tudjuk a CVS
repositoryk tartalmát, a forrásfát és
az egyes revíziókhoz tartozó
naplóbejegyzéseket.
A &os; Laptop Kompatibilitási Lista:
+ href="http://laptop.bsdgroup.de/freebsd/">A &os; laptop kompatibilitási lista:
Egy átfogó adatbázis olyan laptopokról
és PCMCIA kártyákról, amelyek
mûködnek &os;-vel. Az oldal az ismert hardveres
és szoftveres problémákról is
tartalmaz néhány információt.
A &os; Tinderbox:
A Tinderbox folyamatosan fordítja a &os; aktív
fejlesztési ágait, ezzel igyekszik észlelni a
fordítási hibákat. Ha egy ágban
fordítási hibát talál, levelet
küld a megfelelõ levelezési listára, hogy
a hibát a lehetõ leggyorsabban ki lehessen
javítani. A Tinderbox forráskódját a
&os; CVS repositoryban tartják karban az src/tools/tools/tinderbox
könyvtárban.
TET Integráció:
Az Open Group
Test Execution Toolkitje egy pehelysúlyú
nyílt forráskódú futtató
tesztkörnyezet, amely támogatja az elosztott
tesztelést. Ez a projekt a TET és a
létezõ TET-alapú nyílt
forrású szabványos tesztcsonagok (VSX-PCTS,
VSC-Lite, VSTH-Lite, VSW5 és egyebek) &os; alatti
használhatóságát kívánja
megvalósítani.
A levelek olvasásához alternatívaként
használható a Mailman/Pipermail listaarchívum
+ href="http://lists.FreeBSD.org/mailman/listinfo">Mailman/Pipermail listaarchívum
(ez az archívum azonban csak 2003
márciusától tartalmazza a leveleket).
A &os; levelezési listáit (ahogyan sok egyebet is) a
MarkMail is
archiválja.
