diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/bibliography/chapter.sgml b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/bibliography/chapter.sgml index a959049c3b..9e17d032af 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/bibliography/chapter.sgml +++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/bibliography/chapter.sgml @@ -1,692 +1,692 @@ Irodalomjegyzék Míg a man oldalak a &os; operációs rendszer egyes önálló részeit tárgyalják, ismert a tény, hogy arról egyáltalán nem szólnak, miképpen illeszkednek egymáshoz ezek az alkotóelemek, és ezáltal hogyan mûködik maga az operációs rendszer. Erre a célra egyedül csak egy jó &unix;-os rendszeradminisztrációs szakkönyv és egy jó felhasználói kézikönyv alkalmas. A &os;-rõl szóló könyvek és folyóiratok Idegennyelvû könyvek és folyóiratok: Using FreeBSD (kínai). Drmaster, 1997. ISBN 9-578-39435-7. FreeBSD Unleashed (kínai fordítás). China Machine Press. ISBN 7-111-10201-0. FreeBSD From Scratch (1. kiadás, kínai). China Machine Press. ISBN 7-111-07482-3. FreeBSD From Scratch (2. kiadás, kínai). China Machine Press. ISBN 7-111-10286-X. FreeBSD Handbook (2. kiadás, kínai). Posts & Telecom Press. ISBN 7-115-10541-3. FreeBSD 3.x Internet (kínai). Tsinghua University Press. ISBN 7-900625-66-6. FreeBSD & Windows (kínai). China Railway Publishing House. ISBN 7-113-03845-X FreeBSD Internet Services HOWTO (kínai). China Railway Publishing House. ISBN 7-113-03423-3 FreeBSD for PC 98'ers (japán). SHUWA System Co, LTD. ISBN 4-87966-468-5 C3055 P2900E. FreeBSD (japán). CUTT. ISBN 4-906391-22-2 C3055 P2400E. Complete Introduction to FreeBSD (japán). Shoeisha Co., Ltd. ISBN 4-88135-473-6 P3600E. Personal &unix; Starter Kit FreeBSD (japán). ASCII. ISBN 4-7561-1733-3 P3000E. FreeBSD Handbook (japán fordítás). ASCII. ISBN 4-7561-1580-2 P3800E. FreeBSD mit Methode (német). Computer und Literatur Verlag/Vertrieb Hanser, 1998. ISBN 3-932311-31-0. FreeBSD 4 - Installieren, Konfigurieren, Administrieren (német). Computer und Literatur Verlag, 2001. ISBN 3-932311-88-4. FreeBSD 5 - Installieren, Konfigurieren, Administrieren (német). Computer und Literatur Verlag, 2003. ISBN 3-936546-06-1. FreeBSD de Luxe (német). Verlag Modere Industrie, 2003. ISBN 3-8266-1343-0. FreeBSD Install and Utilization Manual (japán). Mainichi Communications Inc., 1998. ISBN 4-8399-0112-0. Onno W Purbo, Dodi Maryanto, Syahrial Hubbany, Widjil Widodo Building Internet Server with FreeBSD (indonéz nyelven). Elex Media Komputindo. Absolute BSD: The Ultimate Guide to FreeBSD (kínai fordítás). GrandTech Press, 2003. ISBN 986-7944-92-5. The FreeBSD 6.0 Book (kínai). Drmaster, 2006. ISBN 9-575-27878-X. Angol nyelvû könyvek és folyóiratok: Absolute BSD: The Ultimate Guide to FreeBSD. - No Starch Press, 2002. - ISBN: 1886411743 + url="http://www.AbsoluteBSD.com/">Absolute BSD, 2nd Edition: The Complete Guide to FreeBSD. + No Starch Press, 2007. + ISBN: 978-1-59327-151-0 The Complete FreeBSD. O'Reilly, 2003. ISBN: 0596005164 The FreeBSD Corporate Networker's Guide. Addison-Wesley, 2000. ISBN: 0201704811 FreeBSD: An Open-Source Operating System for Your Personal Computer. The Bit Tree Press, 2001. ISBN: 0971204500 Teach Yourself FreeBSD in 24 Hours. Sams, 2002. ISBN: 0672324245 FreeBSD 6 Unleashed. Sams, 2006. ISBN: 0672328755 FreeBSD: The Complete Reference. McGrawHill, 2003. ISBN: 0072224096 BSD Magazine, megjelenik a Software Press Sp., z o.o. SK gondozásában. ISSN 1898-9144 Felhasználói kézikönyvek Computer Systems Research Group, UC Berkeley. 4.4BSD User's Reference Manual. O'Reilly & Associates, Inc., 1994. ISBN 1-56592-075-9 Computer Systems Research Group, UC Berkeley. 4.4BSD User's Supplementary Documents. O'Reilly & Associates, Inc., 1994. ISBN 1-56592-076-7 &unix; in a Nutshell. O'Reilly & Associates, Inc., 1990. ISBN 093717520X Mui, Linda. What You Need To Know When You Can't Find Your &unix; System Administrator. O'Reilly & Associates, Inc., 1995. ISBN 1-56592-104-6 Ohio Állami Egyetemnek van egy Alapozó &unix; kurzusa, amely az Interneten keresztül is elérhetõ HTML és PostScript formátumokban. Ennek a dokumentumnak egy olasz fordítása is elérhetõ az Olasz &os; Dokumentációs Projekt keretében. Jpman Project, Japanese &os; User's Group. FreeBSD User's Reference Manual (japán fordítás). Mainichi Communications Inc., 1998. ISBN4-8399-0088-4 P3800E. Az Edinburghi Egyetemen készítettek az újoncok számára egy Internetes kézikönyvet a &unix; környezetekhez. Rendszeradminisztrátori kézikönyvek Albitz, Paul and Liu, Cricket. DNS and BIND (4. kiadás). O'Reilly & Associates, Inc., 2001. ISBN 1-59600-158-4 Computer Systems Research Group, UC Berkeley. 4.4BSD System Manager's Manual. O'Reilly & Associates, Inc., 1994. ISBN 1-56592-080-5 Costales, Brian és mások. Sendmail (2. kiadás). O'Reilly & Associates, Inc., 1997. ISBN 1-56592-222-0 Frisch, Æleen. Essential System Administration (2. kiadás). O'Reilly & Associates, Inc., 1995. ISBN 1-56592-127-5 Hunt, Craig. TCP/IP Network Administration (2. kiadás). O'Reilly & Associates, Inc., 1997. ISBN 1-56592-322-7 Nemeth, Evi. &unix; System Administration Handbook (3. kiadás). Prentice Hall, 2000. ISBN 0-13-020601-6 Stern, Hal. Managing NFS and NIS. O'Reilly & Associates, Inc., 1991. ISBN 0-937175-75-7 Jpman Project, Japan FreeBSD Users Group. FreeBSD System Administrator's Manual (japán fordítás). Mainichi Communications Inc., 1998. ISBN4-8399-0109-0 P3300E. Dreyfus, Emmanuel. Cahiers de l'Admin: BSD (2. kiadás, franciául). Eyrolles, 2004. ISBN 2-212-11463-X Programozói kézikönyvek Asente, Paul, Converse, Diana, and Swick, Ralph. X Window System Toolkit. Digital Press, 1998. ISBN 1-55558-178-1 Computer Systems Research Group, UC Berkeley. 4.4BSD Programmer's Reference Manual. O'Reilly & Associates, Inc., 1994. ISBN 1-56592-078-3 Computer Systems Research Group, UC Berkeley. 4.4BSD Programmer's Supplementary Documents. O'Reilly & Associates, Inc., 1994. ISBN 1-56592-079-1 Harbison, Samuel P. and Steele, Guy L. Jr. C: A Reference Manual (4. kiadás). Prentice Hall, 1995. ISBN 0-13-326224-3 Kernighan, Brian and Dennis M. Ritchie. The C Programming Language (2. kiadás). PTR Prentice Hall, 1988. ISBN 0-13-110362-8 Lehey, Greg. Porting &unix; Software. O'Reilly & Associates, Inc., 1995. ISBN 1-56592-126-7 Plauger, P. J. The Standard C Library. Prentice Hall, 1992. ISBN 0-13-131509-9 Spinellis, Diomidis. Code Reading: The Open Source Perspective. Addison-Wesley, 2003. ISBN 0-201-79940-5 Spinellis, Diomidis. Code Quality: The Open Source Perspective. Addison-Wesley, 2006. ISBN 0-321-16607-8 Stevens, W. Richard and Stephen A. Rago. Advanced Programming in the &unix; Environment (2. kiadás). Reading, Mass. : Addison-Wesley, 2005. ISBN 0-201-43307-9 Stevens, W. Richard. &unix; Network Programming (2. kiadás), PTR Prentice Hall, 1998. ISBN 0-13-490012-X Wells, Bill. Writing Serial Drivers for &unix;. Dr. Dobb's Journal. 19(15), 1994. december, 68-71. és 97-99. oldal. Az operációs rendszerek belsõ mûködésérõl Andleigh, Prabhat K. &unix; System Architecture. Prentice-Hall, Inc., 1990. ISBN 0-13-949843-5 Jolitz, William. Porting &unix; to the 386. Dr. Dobb's Journal. 1991. január - 1992. július. Leffler, Samuel J., Marshall Kirk McKusick, Michael J Karels és John Quarterman. The Design and Implementation of the 4.3BSD &unix; Operating System. Reading, Mass. : Addison-Wesley, 1989. ISBN 0-201-06196-1 Leffler, Samuel J., Marshall Kirk McKusick. The Design and Implementation of the 4.3BSD &unix; Operating System: Answer Book. Reading, Mass. : Addison-Wesley, 1991. ISBN 0-201-54629-9 McKusick, Marshall Kirk, Keith Bostic, Michael J Karels és John Quarterman. The Design and Implementation of the 4.4BSD Operating System. Reading, Mass. : Addison-Wesley, 1996. ISBN 0-201-54979-4 (A könyv 2. fejezete elérhetõ online a &os; Dokumentációs Projekt részeként, valamint itt a 9. fejezet.) Marshall Kirk McKusick, George V. Neville-Neil. The Design and Implementation of the FreeBSD Operating System. Boston, Mass. : Addison-Wesley, 2004. ISBN 0-201-70245-2 Stevens, W. Richard. TCP/IP Illustrated, Vol 1: The Protocols. Reading, Mass. : Addison-Wesley, 1996. ISBN 0-201-63346-9 Schimmel, Curt. &unix; Systems for Modern Architectures. Reading, Mass. : Addison-Wesley, 1994. ISBN 0-201-63338-8 Stevens, W. Richard. TCP/IP Illustrated, Vol 3: TCP for Transactions, HTTP, NNTP and the &unix; Domain Protocols. Reading, Mass. : Addison-Wesley, 1996. ISBN 0-201-63495-3 Vahalia, Uresh. &unix; Internals — The New Frontiers. Prentice Hall, 1996. ISBN 0-13-101908-2 Wright, Gary R. és W. Richard Stevens. TCP/IP Illustrated, Vol 2: The Implementation. Reading, Mass. : Addison-Wesley, 1995. ISBN 0-201-63354-X Biztonságról szóló írások Cheswick, William R. és Steven M. Bellovin. Firewalls and Internet Security: Repelling the Wily Hacker. Reading, Mass. : Addison-Wesley, 1995. ISBN 0-201-63357-4 Garfinkel, Simson és Gene Spafford. Practical &unix; & Internet Security (2. kiadás). O'Reilly & Associates, Inc., 1996. ISBN 1-56592-148-8 Garfinkel, Simson. PGP Pretty Good Privacy. O'Reilly & Associates, Inc., 1995. ISBN 1-56592-098-8 Hardverrel foglalkozó írások Anderson, Don és Tom Shanley. Pentium Processor System Architecture (2. kiadás). Reading, Mass. : Addison-Wesley, 1995. ISBN 0-201-40992-5 Ferraro, Richard F. Programmer's Guide to the EGA, VGA, and Super VGA Cards (3. kiadás). Reading, Mass. : Addison-Wesley, 1995. ISBN 0-201-62490-7 Az &intel; által gyártott processzorokról és chipsetekrõl, valamint az általuk kialakított szabványokról a saját fejlesztõi oldalukon, általában PDF állományok formájában kaphatunk információkat. Shanley, Tom. 80486 System Architecture (3. kiadás). Reading, Mass. : Addison-Wesley, 1995. ISBN 0-201-40994-1 Shanley, Tom. ISA System Architecture (3. kiadás). Reading, Mass. : Addison-Wesley, 1995. ISBN 0-201-40996-8 Shanley, Tom. PCI System Architecture (4. kiadás). Reading, Mass. : Addison-Wesley, 1999. ISBN 0-201-30974-2 Van Gilluwe, Frank. The Undocumented PC (2. kiadás). Reading, Mass: Addison-Wesley Pub. Co., 1996. ISBN 0-201-47950-8 Messmer, Hans-Peter. The Indispensable PC Hardware Book (4. kiadás). Reading, Mass: Addison-Wesley Pub. Co., 2002. ISBN 0-201-59616-4 &unix; történelem Lion, John. Lion's Commentary on &unix; (6. kiadás, forráskóddal). ITP Media Group, 1996. ISBN 1573980137 Raymond, Eric S. The New Hacker's Dictionary (3. kiadás). MIT Press, 1996. ISBN 0-262-68092-0. Vagy Zsargon fájlként is ismert. Salus, Peter H. A quarter century of &unix;. Addison-Wesley Publishing Company, Inc., 1994. ISBN 0-201-54777-5 Simon Garfinkel, Daniel Weise, Steven Strassmann. The &unix;-HATERS Handbook. IDG Books Worldwide, Inc., 1994. ISBN 1-56884-203-1. Kifogyott, de elérhetõ ezen a linken. Don Libes, Sandy Ressler. Life with &unix; — különkiadás. Prentice-Hall, Inc., 1989. ISBN 0-13-536657-7 The BSD family tree. vagy egy telepített &os; rendszeren a /usr/share/misc/bsd-family-tree állomány. Networked Computer Science Technical Reports Library. Old BSD releases from the Computer Systems Research group (CSRG). Ez a 4 CD-s készlet tartalmazza az összes BSD verziót a 1BSD-tõl kezdve a 4.4BSD és 4.4BSD-Lite2-ig (de nem a 2.11BSD-t sajnos nem). Az utolsó lemezen megtalálhatóak a végleges források, illetve az SCCS állományok. Magazinok és folyóiratok The C/C++ Users Journal. R&D Publications Inc. ISSN 1075-2838 Sys Admin — The Journal for &unix; System Administrators. Miller Freeman, Inc. ISSN 1061-2688 freeX — Das Magazin für &linux; - BSD - &unix; (német). Computer- und Literaturverlag GmbH. ISSN 1436-7033 diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/desktop/chapter.sgml b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/desktop/chapter.sgml index 7ba38fe76d..7907843f1e 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/desktop/chapter.sgml +++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/desktop/chapter.sgml @@ -1,1436 +1,1444 @@ Christophe Juniet Írta: Asztali alkalmazások Áttekintés A &os;-n asztali alkalmazások széles spektrumát lehet futtatni, például böngészõket és szövegszerkesztõket. Legtöbbjük csomagként áll rendelkezésre, illetve automatizált módon lefordíthatóak a Portgyûjteménybõl. Az új felhasználók közül sokan szeretnének ilyen fajta alkalmazásokat használni, ezért ez a fejezet bemutatja, miként lehet a népszerûbb asztali alkalmazásokat minden különösebb erõfeszítés nélkül telepíteni, legyen szó az elõre csomagolt vagy a Portgyûjteményben megtalálható formájukról. Amikor portként telepítünk egy programot, lényegében a forráskódját fordítjuk le. Ez bizonyos esetekben nagyon sokáig is eltarthat attól függõen, hogy pontosan mit is fordítunk le, illetve mekkora az erre a célra felhasznált számítógépünk vagy számítógépeink teljesítménye. Amennyiben a fordításra nem tudunk vagy nem kívánunk elegendõ idõt szánni, a Portgyûjteményben található programok többségét már elõre lefordított csomagból is telepíthetjük. Mivel a &os;-ben bináris szintû Linux kompatibilitás is található, ezért az eredetileg Linuxra fejlesztett alkalmazások is használhatóak a munkakörnyezetünkben. Azonban határozottan javasoljuk, hogy a linuxos alkalmazások használatához elõször figyelmesen olvassuk át a et. A linuxos bináris kompabilitást használó portok neve általában a linux- elõtaggal kezdõdik, amit ne felejtsük el figyelembe venni, amikor például a &man.whereis.1; segítségével keressük valamelyiket. A fejezet további részében feltételezzük, hogy a linuxos alkalmazások telepítése elõtt aktiváltuk a bináris Linux kompatibilitást. Íme a fejezetben tárgyalt kategóriák: Böngészõk (mint a Firefox, Opera, Konqueror) Irodai eszközök (mint a KOffice, AbiWord, The GIMP, OpenOffice.org) Dokumentum-megjelenítõk (mint az &acrobat.reader;, gv, Xpdf, GQview) Pénzügyi szoftverek (mint a GnuCash, Gnumeric, Abacus) A fejezet elolvasásához ajánlott: a külsõ alkalmazások telepítésének ismerete (); linuxos alkalmazások telepítésének ismerete (). a multimédiás környezet kialakítására vonatkozó információkért a t érdemes elolvasni. Az elektronikus levelezés beállítását és használatát a bõl tudhatjuk meg. Böngészõk böngészõk világháló A &os;-vel együtt nem települ semmilyen böngészõ. Helyette keressük meg a Portgyûjteményben a www könyvtárat, ahol ezzel szemben rengeteg böngészõ áll telepítésre készen. Ha nem lenne idõnk mindent lefordítani (ami egyes esetekben akár rengeteg idõnkbe is kerülhet), ezek csomagolt formában is elérhetõek. A KDE-hez és a GNOME-hoz eleve tartoznak HTML-böngészõk. Ezen komplett munkakörnyezetek beállításához a t olvassuk el. Ha viszont csak egy kevés erõforrást igénylõ böngészõkre vágyunk, érdemes megnéznünk a Portgyûjteményben található www/dillo2, www/links vagy www/w3m portokat. Ez a rész az alábbi alkalmazásokat említi: Alkalmazás Erõforrásigény Telepítés forrásból Fõbb függõségek Firefox közepes nehéz Gtk+ Opera kevés könnyû Vannak &os;-s és linuxos változatai is. A linuxos verzió használatához azonban szükség van a bináris Linux kompatibilitásra és a linux-openmotif portra. Konqueror közepes nehéz A KDE függvénykönyvtárai. Firefox Firefox A Firefox egy modern, szabad és nyílt forráskódú böngészõ, amely tökéletesen használható &os; alatt. Megtalálható benne egy, a jelenlegi HTML szabványoknak nagyon jól megfelelõ megjelenítõ motor, a lapokra bontható böngészés támogatása, a kéretlenül felbukkanó ablakok blokkolása, különbözõ kiterjesztések, javított biztonsági lehetõségek és még sok minden más. A Firefox forrása a Mozilla kódján alapszik. Csomagból így telepíthetõ: &prompt.root; pkg_add -r firefox - Ekkor a Firefox - 2.X változata fog - települni. Ha helyette a - Firefox - 3.X változatát + Ekkor a Firefox 3.6 + változata fog települni. Ha helyette a + Firefox 3.5 változatát szeretnénk használni, akkor ezt a parancsot adjuk ki: - &prompt.root; pkg_add -r firefox3 + &prompt.root; pkg_add -r firefox35 Ha forrásból szeretnénk felrakni, használhatjuk a Portgyûjteményben található portját is: &prompt.root; cd /usr/ports/www/firefox &prompt.root; make install clean - A Firefox - 3.X + A Firefox 3.5 telepítéséhez az iménti parancsban cseréljük ki a firefox - részt a firefox3 + részt a firefox35 könyvtárra. A Firefox és a &java; plugin Ennél és a következõ résznél feltételezzük, hogy már korábban telepítettük a Firefox alkalmazást. + + A &java; plugin jelenleg nem mûködik a + Firefox 3.6 + változatával. A &os; Alapítvány megegyezett a Sun Microsystems-szel, hogy terjesztheti a &java; futtatókörnyezet (&jre;) és a &java; fejlesztõkörnyezet (&jdk;) &os;-re lefordított bináris változatait. Ezek a csomagok elérhetõek a &os; Alapítvány honlapjáról. Ha tehát &java;-támogatást szeretnénk hozzáadni a Firefox böngészõhöz, elsõként fel kell telepítenünk a java/javavmwrapper portot. Ezután le kell töltenünk a Diablo &jre; csomagot a címrõl, majd telepítenünk azt a &man.pkg.add.1; segítségével. Indítsuk el a böngészõnket, és írjuk be a címsorba, hogy about:plugins és nyomjuk le az Enter billentyût. Az eredményül kapott oldalon láthatjuk az eddig telepített pluginok listáját, ahol mostanra már a &java; pluginnak is meg kell jelennie. Amennyiben ez nem következne be, mindegyik felhasználónál adjuk ki az alábbi parancsot: - &prompt.user; ln -s /usr/local/diablo-jre1.6.0/plugin/i386/ns7/libjavaplugin_oji.so \ + &prompt.user; ln -s /usr/local/diablo-jre1.6.0/plugin/i386/ns7/libjavaplugin_oji.so \ $HOME/.mozilla/plugins/ Vagy ha a Diablo &jdk; csomagot telepítettük: - &prompt.user; ln -s /usr/local/diablo-jdk1.6.0/jre/plugin/i386/ns7/libjavaplugin_oji.so \ + &prompt.user; ln -s /usr/local/diablo-jdk1.6.0/jre/plugin/i386/ns7/libjavaplugin_oji.so \ $HOME/.mozilla/plugins/ Ezt követõen indítsuk újra a böngészõnket. + + + Ezek a parancsok az &arch.i386; architektúra + használatát feltételezik, de a csomagok az + &arch.amd64; architektúra esetén is + elérhetõek. + A Firefox és a ¯omedia; &flash; plugin Flash A ¯omedia; &flash; plugin nem érhetõ el közvetlenül &os;-re. Azonban létezik egy, a plugin linuxos verziójára épített szoftveres réteg (wrapper). Ez a wrapper még többek közt az &adobe; &acrobat; és a &realplayer; pluginjait is használhatóvá teszi. Attól függõen, hogy a &os; melyik változatát használjuk, különbözõ módokon tudjuk mûködésbe hozni: &os; 7.<replaceable>X</replaceable> Telepítsük a www/nspluginwrapper portot. Ehhez szükség lesz még a emulators/linux_base-fc4 portra is, amely viszonylag nagy méretû. Következõ lépésként telepítsük a www/linux-flashplugin9 portot. Ezáltal megkapjuk a &flash; 9.X változatát, amely &os; 7.X alatt remekül mûködik. A 7.1-RELEASE elõtti &os; verziók esetén a www/linux-flashplugin7 portot telepítsük és hagyjuk ki a &man.linprocfs.5; használatára vonatkozó részt. &os; 8.<replaceable>X</replaceable> Telepítsük a www/nspluginwrapper portot. Ehhez szükségünk lesz majd a valamivel nagyobb emulators/linux_base-f10 portra. Ezt követõen telepítsük a www/linux-f10-flashplugin10 portot. Ekkor a &flash; 10.X változatát kapjuk, amely &os; 8.X alatt remekül használható. Ezen változat beüzemeléséhez még létre kell hoznunk az alábbi linket: &prompt.root; ln -s /usr/local/lib/npapi/linux-f10-flashplugin/libflashplayer.so \ /usr/local/lib/browser_plugins/ Miután a &os; rendszerünk változatának megfelelõen elvégeztük a &flash; port telepítését, a plugint az egyes felhasználóknak a nspluginwrapper paranccsal tehetjük elérhetõvé: &prompt.user; nspluginwrapper -v -a -i Ha &flash; animációkat szeretnénk lejátszani, akkor ehhez a /usr/compat/linux/proc könyvtárba csatlakoztatnunk kell egy &man.linprocfs.5; típusú linuxos proc állományrendszert. Ezt a következõ paranccsal tehetjük meg: &prompt.root; mount -t linprocfs linproc /usr/compat/linux/proc Az /etc/fstab állományban az alábbi sor hozzáadásával azonban ennek csatlakoztatása akár automatikussá is tehetõ a rendszerindítás során: linproc /usr/compat/linux/proc linprocfs rw 0 0 Ezután indítsuk el a böngészõt, majd gépeljük be a about:plugins szöveget a címsorba és nyomjuk le az Enter billentyût. Ekkor a jelenleg elérhetõ pluginok listájának kell megjelennie. A Firefox és az Swfdec &flash; plugin Az Swfdec egy &flash; animációk dekódolásáért és megjelenítéséért felelõs programkönyvtár. Az Swfdec-Mozilla pedig egy Firefox böngészõkhöz készített plugin, amely az Swfdec könyvtáron keresztül játszik le SWF állományokat. Jelenleg még aktív fejlesztés alatt áll. Ha nem akarjuk vagy netalán nem tudjuk forrásból lefordítani, akkor egyszerûen csak telepítsük csomagként a hálózaton keresztül: &prompt.root; pkg_add -r swfdec-plugin Ha valamiért mégsem érhetõ el hozzá csomag, akkor a Portgyûjteménybõl is telepíthetjük: &prompt.root; cd /usr/ports/www/swfdec-plugin &prompt.root; make install clean Miután telepítettük a plugint, a használatához indítsuk újra a böngészõt. Opera Opera Az Opera egy sokoldalú és szabványokkal kompatibilis böngészõ. Tartalmaz beépített levelezõ klienst és hírolvasót, IRC-klienst, RSS/Atom-olvasót és még sok mindent mást. Ennek ellenére az Opera viszonylag pehelysúlyúnak és gyorsnak számít. Két fajta módon is használható: létezik natív &os;-s változata, valamint a Linux emulációval futó változata. Az Opera &os;-s változatát a megfelelõ csomag telepítésével érhetjük el: &prompt.root; pkg_add -r opera Habár egyes FTP oldalakon nem található meg az összes csomag, viszont a Portgyûjteménybõl még ekkor is be tudjuk szerezni az Operat: &prompt.root; cd /usr/ports/www/opera &prompt.root; make install clean A linuxos Opera telepítéséhez opera helyett linux-opera nevet kell megadnunk a fenti parancsokban. Ennek a verziónak a használata akkor lehet elõnyös, ha olyan plugineket akarunk elérni, amelyek csak Linuxra léteznek. Ilyen például az Adobe &acrobat.reader;. Ettõl eltekintve azonban a &os;-s és a linuxos változatok szinte teljesen megegyeznek. Konqueror Konqueror A Konqueror a KDE része, de a használatához elegendõ, ha csak a x11/kdebase3 portot telepítjük fel. A Konqueror több, mint egy egyszerû böngészõ: állománykezelõ és multimédiás nézegetõ is. Számtalan plugin áll rendelkezésre a Konquerorhoz, melyeket a misc/konq-plugins portban találunk meg. A Konqueror ismeri a &flash;t is. A &flash; és a Konqueror kapcsolatával egy külön Hogyan is foglalkozik, amelyet a címen olvashatunk el. Irodai eszközök Amikor irodai felhasználásról van szó, az új felhasználók gyakorta keresnek egy jó irodai programcsomagot vagy egy barátságos szövegszerkesztõt. Habár az egyes munkakörnyezetek, mint például a KDE, gyakran saját irodai eszközöket is tartalmaznak, &os; alatt nincs alapértelmezett irodai programcsomag. A rendszer a munkakörnyezetektõl függetlenül igyekszik felkínálni mindazt, amire szükségünk lehet. Ebben a részben a következõ alkalmazásokról esik szó: Alkalmazás Erõforrásigény Telepítés forrásból Fõbb függõségek KOffice kevés nehéz KDE AbiWord kevés könnyû Gtk+ vagy GNOME The Gimp kevés nehéz Gtk+ OpenOffice.org sok nagyon nehéz &jdk;, Mozilla KOffice KOffice irodai programcsomag KOffice A KDE közösség által kiadott munkakörnyezethez társul egy irodai programcsomag is, amely a KDE-tõl függetlenül is használható. Tartalmazza a többi irodai programcsomagban is megtalálható négy szabványos komponenst: a KWord szövegszerkesztõt, a KSpread táblazatkezelõt, a KPresenter prezentációkészítõt és végezetül a Kontourt, mellyel grafikus dokumentumokat tudunk elkészíteni. A legfrissebb KOffice telepítése elõtt bizonyosodjuk meg róla, hogy a KDE legfrissebb verziójával is rendelkezünk. Ha a KOffice-t csomagként akarjuk telepíteni, akkor adjuk ki az alábbi parancsot: &prompt.root; pkg_add -r koffice Amennyiben ez a csomag nem érhetõ el, telepíthetjük a Portgyûjteménybõl is. Például a KDE3-hoz tartozó KOffice-t így rakhatjuk fel: &prompt.root; cd /usr/ports/editors/koffice-kde3 &prompt.root; make install clean AbiWord AbiWord Az AbiWord egy szabad szövegszerkesztõ program, a µsoft; Word-höz hasonló kinézettel. Remekül használható levelek, beszámolók, feljegyzések, cikkek stb. írásához. Nagyon gyors, rengeteg funkciót ajánl fel, és kifejezetten felhasználóbarát. Az AbiWord képes többféle állományformátumba exportálni és onnan importálni, beleértve az olyan zárt formátumokat is, mint például a µsoft; .doc. Az AbiWord csomagból telepíthetõ a következõ módon: &prompt.root; pkg_add -r abiword Amennyiben ez a csomag nem érhetõ el, lefordítható a Portgyûjteménybõl is, ami ráadásul sokszor egy frissebb verziót tartalmaz. Ezt így tudjuk megtenni: &prompt.root; cd /usr/ports/editors/abiword &prompt.root; make install clean The GIMP The GIMP Képek készítésére vagy retusálásra a The GIMP a legfejlettebb képszerkesztõ program. Egyszerû rajzolóprogram gyanánt is használható, de akár minõségi fényképretusálásra is. Óriási mennyiségû plugin található hozzá és magában foglal egy szkriptes interfészt is. A The GIMP formátumok széles skáláját ismeri. Számos scanner és digitális rajztábla csatlakoztatható hozzá. A hozzátartozó csomag a következõ módon telepíthetõ fel: &prompt.root; pkg_add -r gimp Ha a csomagoknak beállított FTP oldalon nem található meg ez a csomag, megpróbálkozhatunk vele a Portgyûjteményen keresztül is. A gyûjtemény graphics könyvtárában ezen felül fellelhetjük a The Gimp Manualt, vagyis a The GIMP kézikönyvét. Így kell ezeket innen telepíteni: &prompt.root; cd /usr/ports/graphics/gimp &prompt.root; make install clean &prompt.root; cd /usr/ports/graphics/gimp-manual-pdf &prompt.root; make install clean A Portgyûjtemény graphics könyvtárában a The GIMP fejlesztõi változatával is találkozhatunk a graphics/gimp-devel alkönyvtárban. A The Gimp Manual HTML változata pedig a graphics/gimp-manual-html alkönyvtárban található. OpenOffice.org OpenOffice.org irodai programcsomag OpenOffice.org Az OpenOffice.org tartalmaz minden olyan elengedhetetlenül fontos alkalmazást, amelyek napjaink bármelyik irodájához hozzátartoznak: egy szövegszerkesztõt, egy táblázatkezelõt, egy prezentációszerkesztõt és egy rajzolóprogramot. A felhasználói felülete nagyon hasonlít a többi irodai programcsomagéhoz, és képes többféle elterjedt állományformátumot kezelni. Számos különbözõ nyelven elérhetõ — a honosítása kiterjed a felületekre, helyesírás ellenõrzõkre és szótárakra is. Az OpenOffice.org szövegszerkesztõje natív XML állományformátumot használ a hordozhatóság és a rugalmasság növeléséhez. A táblázatkezelõje tartalmaz egy makrónyelvet és könnyedén összekapcsolható külsõ adatbázisokkal. Az OpenOffice.org natívan és megbízhatóan fut &windows;-on, &solaris;-on, &linux;-on, &os;-n és &macos; X-en. Az OpenOffice.org-ról bõvebb információt a projekt saját honlapján találhatunk. A &os;-s változatra vonatkozó információkat és a csomagokat pedig a &os; OpenOffice.org Porting Team honlapján lelhetjük meg. Az OpenOffice.org telepítéséhez ennyit kell csak beírni: &prompt.root; pkg_add -r openoffice.org Ha a &os; -RELEASE ágát használjuk, ennek mûködnie kell. Ettõl eltérõ esetben érdemes egy pillantást vetni a &os; OpenOffice.org Porting Team honlapjára, ahonnan le tudjuk tölteni a verziókhoz megfelelõ csomagot, amelyet ezután a &man.pkg.add.1;-al fel is tudunk telepíteni. A legfrissebb megbízható és fejlesztõi változat egyaránt elérhetõ errõl a helyrõl. Ahogy sikerült feltelepíteni a csomagot, egyszerûen csak be kell gépelni a következõ parancsot az OpenOffice.org futtatásához: &prompt.user; openoffice.org Az elsõ futtatás során válaszolnunk kell még néhány további kérdésre is, valamint a felhasználói könyvtárunkban keletkezik egy .openoffice.org könyvtár. Ha nem érhetõek el OpenOffice.org csomagok, lefordíthatjuk a forrását is. Azonban mielõtt még ennek nekilátnánk, el kell fogadnunk, hogy ez a mûvelet a lemezünkön rettenetesen sok területet fog igényelni és meglehetõsen sokáig tart. &prompt.root; cd /usr/ports/editors/openoffice.org-3 &prompt.root; make install clean Ha egy honosított verziót szeretnénk fordítani, az utolsó parancs helyett írjuk inkább ezt: &prompt.root; make LOCALIZED_LANG=nyelv install clean A nyelv helyett itt természetesen a nyelvnek megfelelõ ISO-kódot kell megadni. Az itt támogatott nyelvek kódjának listája a port könyvtárán belül, a files/Makefile.localized állományban található meg. Ahogy a fordítás befejezõdött, az OpenOffice.org így indítható el parancssorból: &prompt.user; openoffice.org Dokumentum-megjelenítõk A &unix; megjelenése óta néhány új népszerû dokumentumformátum is felbukkant, melyek szabványos megjelenítõi nem minden esetben részei az alaprendszernek. Ebben a részben azt tekintjük át, hogyan lehet ilyen megjelenítõket telepíteni. Ez a rész az alábbi alkalmazásokat említi: Alkalmazás Erõforrásigény Telepítés forrásból Fõbb függõségek &acrobat.reader; kevés könnyû Bináris Linux kompatibilitás gv kevés könnyû Xaw3d Xpdf kevés könnyû FreeType GQview kevés könnyû Gtk+ vagy GNOME &acrobat.reader; Acrobat Reader PDF megjelenítõ A dokumentumok többsége manapság PDF (Portable Document Format, avagy hordozható dokumentumformátum) állományok formájában terjed. Az ilyen típusú állományok megnézésére az egyik legalkalmasabb alkalmazás az &acrobat.reader;, melyet az Adobe adott ki Linuxra. De mivel a &os; képes Linux binárisok futtatására, ezért így &os;-re is elérhetõ. Ha az &acrobat.reader; 8-at a Portgyûjteménybõl akarjuk telepíteni, akkor írjuk be: &prompt.root; cd /usr/ports/print/acroread8 &prompt.root; make install clean Licencelési megszorítások miatt csomag nem áll rendelkezésre. gv gv PDF megjelenítõ PostScript megjelenítõ A gv egy &postscript; és PDF megjelenítõ. Eredetileg a ghostview alapján készült, de a Xaw3d-nek köszönhetõen sokkal szebben néz ki. Gyors és az felülete letisztult. A gv sok mindent tud, többek közt beállítható benne a dokumentum tájolása, a papírméret, skálázás és az élsimítás. Szinte bármelyik mûvelet elvégezhetõ csak billentyûzetrõl vagy egérrel. A gv csomagjának telepítéséhez a következõ parancsot használhatjuk: &prompt.root; pkg_add -r gv Ha pedig nem tudjuk letölteni a csomagot, használhatjuk a Portgyûjteményt is: &prompt.root; cd /usr/ports/print/gv &prompt.root; make install clean Xpdf Xpdf PDF megjelenítõ Ha egy egyszerû &os;-s PDF megjelenítõre lenne szükségünk, erre a célra az Xpdf pontosan megfelel. Nagyon kevés erõforrást igényel és nagyon megbízható. A szabványos X-beli betûtípusokat használja, és nincs szüksége sem a &motif;ra, sem pedig más X-es eszközkészletre. Az Xpdf csomagjának felrakásához az alábbi parancs javasolt: &prompt.root; pkg_add -r xpdf Amennyiben nem áll rendelkezésre az említett csomag, vagy egyszerûen csak a Portgyûjteménybõl szeretnénk felrakni, adjuk ki ezeket a parancsokat: &prompt.root; cd /usr/ports/graphics/xpdf &prompt.root; make install clean Ahogy a telepítés befejezõdik, már el is indíthatjuk az Xpdf alkalmazást, ahol a jobb egérgombbal tudjuk aktiválni a menüt. GQview GQview A GQview egy képkezelõ. Állományokat tudunk megnyitni benne egyetlen kattintással, külsõ szerkesztõprogramot tudunk indítani vagy akár még a képek kicsinyített változatait is láthatjuk és így tovább. Megtalálható benne a diavetítés és az alapvetõ állománymûveletek. Képgyûjteményeket is kezelhetünk és könnyedén megtalálhatjuk a bennük levõ képek között az egyezõeket. A GQview teljes képernyõs nézegetést is megenged, illetve támogatja a honosítást. A GQview csomag telepítéséhez ezt a parancsot kell kiadni: &prompt.root; pkg_add -r gqview Amikor ez a csomag nem tölthetõ le, vagy amikor inkább a Portgyûjteménybõl szeretnénk felrakni, ezt írjuk be: &prompt.root; cd /usr/ports/graphics/gqview &prompt.root; make install clean Pénzügyi szoftverek Ha bármilyen ok folytán a &os;-vel szeretnénk kezeli személyes pénzügyeinket, akadnak olyan kellõen komoly és könnyen kezelhetõ alkalmazások, amelyek csak a telepítésükre várnak. Néhányuk közülük kompatibilis az elterjedtebb állományformátumokkal, mint például amiben a Quicken és az Excel is tárolja az adatait. Ebben a részben az alábbi programokat vesszük sorra: Alkalmazás Erõforrásigény Telepítés forrásból Fõbb függõségek GnuCash kevés nehéz GNOME Gnumeric kevés nehéz GNOME Abacus kevés könnyû Tcl/Tk KMyMoney kevés nehéz KDE GnuCash GnuCash A GnuCash a GNOME része, és egy felhasználóbarát, mégis hatékony eszközt ad a felhasználók kezébe. A GnuCash segítségével nyilván tudjuk tartani a bevételeinket és kiadásainkat, bankszámláinkat és befektetéseinket. Felülete intuitív, miközben továbbra is professzionális minõségû. A GnuCash-ben megtalálhatunk egy intelligens nyilvántartást, a számlák hierarchikus rendszerét, és számtalan billentyûkombinációt és automatikus kiegészítést, amivel felgyorsul a munkánk. Egyetlen tranzakciót képes felbontani több kisebb és részletesebb elemre. A GnuCash képes importálni és exportálni a Quicken QIF típusú állományait. Ezen kívül még kezeli a legtöbb nemzetközi dátumformátumot és pénznemet. A GnuCash-t az alábbi módon tudjuk telepíteni a rendszerünkre: &prompt.root; pkg_add -r gnucash Ha ez a csomag nem érhetõ el, használhatjuk a Portgyûjteményt is: &prompt.root; cd /usr/ports/finance/gnucash &prompt.root; make install clean Gnumeric Gnumeric táblázatkezelõ Gnumeric A Gnumeric egy táblázatkezelõ program, a GNOME munkakörnyezet része. Sok esetben képes a helyzethez alkalmazkodva automatikusan kitalálni a felhasználó gondolatait a cellák formátumának megfelelõ automatikus kiegészítõ rendszerével. Be tud olvasni számos népszerûbb formátumot, mint például az Excel, Lotus 1-2-3 vagy a Quattro Pro állományait. A math/guppi grafikonkészítõ programon keresztül támogatja grafikonok rajzolását is. Nagy számú beépített funkcióval rendelkezik, és ismeri az összes megszokott cellaformátumot, legyen az szám, pénznem, dátum, idõ vagy bármi más. A Gnumeric telepítését az alábbi paranccsal adhatjuk ki: &prompt.root; pkg_add -r gnumeric Ha valamiért nem érhetõ el ez a csomag, a Portgyûjteménybõl is fel tudjuk rakni: &prompt.root; cd /usr/ports/math/gnumeric &prompt.root; make install clean Abacus Abacus táblázatkezelõ Abacus Az Abacus egy kicsi és egyszerûen használható táblázatkezelõ program. Számos olyan funkciót tartalmaz beépítve, amelyek kifejezetten hasznosnak bizonyulhatnak a statisztika, pénzügyek és a matematika területén. Importálni és exportálni tudja az Excel állományformátumát is. Az Abacus még &postscript; formátumú kimenetet is tud készíteni. Az Abacus telepítéséhez csupán ennyit kell tennünk: &prompt.root; pkg_add -r abacus Amennyiben viszont nem érhetõ el ez a csomag, használhatjuk a Portgyûjteményt is: &prompt.root; cd /usr/ports/deskutils/abacus &prompt.root; make install clean KMyMoney KMyMoney táblázatkezelõ KMyMoney A KMyMoney a KDE részeként kifejlesztett személyi pénzügyi nyilvántartó. A KMyMoney igyekszik az összes kereskedelmi pénzügyi nyilvántartó programban megtalálható fontosabb lehetõséget magában foglalni és rendelkezésre bocsátani. Mindezek mellett egy könnyen használható és nagyon ügyes kettõs könyvelést is találhatunk benne. A KMyMoney képes beolvasni a szabványos Quicken Interchange Format (QIF) szerint készült állományokat, követni a befektetéseket, többféle pénznemet kezelni és sok fajta kimutatást tudunk vele készíteni. A megfelelõ bõvítmény hozzáadásával még az OFX formátumú állományok olvasására is alkalmas. A KMyMoney csomagként így telepíthetõ: &prompt.root; pkg_add -r kmymoney2 Ha ez a csomag nem érhetõ el, akkor a Portgyûjteményen keresztül is fel tudjuk rakni: &prompt.root; cd /usr/ports/finance/kmymoney2 &prompt.root; make install clean Összefoglalás Miközben a &os; igen népszerû az internetszolgáltatók körében a teljesítménye és megbízhatósága révén, a hétköznapi használatban is remekül beválik. Többezernyi olyan alkalmazás érhetõ el hozzá csomagként vagy portként, amelyekkel az igényeinknek megfelelõ munkakörnyezetet tudjuk kiépíteni. Íme egy rövidke emlékeztetõ azokról az asztali alkalmazásokról, melyeket a fejezetben tárgyaltunk: Alkalmazás Csomag Port Opera opera www/opera Firefox firefox www/firefox KOffice koffice-kde3 editors/koffice-kde3 AbiWord abiword editors/abiword The GIMP gimp graphics/gimp OpenOffice.org openoffice editors/openoffice.org-3 &acrobat.reader; acroread print/acroread8 gv gv print/gv Xpdf xpdf graphics/xpdf GQview gqview graphics/gqview GnuCash gnucash finance/gnucash Gnumeric gnumeric math/gnumeric Abacus abacus deskutils/abacus KMyMoney kmymoney2 finance/kmymoney2 diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/virtualization/chapter.sgml b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/virtualization/chapter.sgml index 1b4169d273..d5fa496790 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/virtualization/chapter.sgml +++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/virtualization/chapter.sgml @@ -1,1402 +1,1404 @@ Murray Stokely Írta: Virtualizáció Áttekintés A virtualizációs szoftverek lehetõvé teszik, hogy ugyanazon a számítógépen egyszerre több operációs rendszert is futassunk. Ezeknek a programcsomagoknak gyakorta részük egy gazda operációs rendszer is, amely a virtualizációs szoftvert futattja és ismer bizonyos vendég operációs rendszereket. A fejezet elolvasása során megismerjük: a gazda- és a vendég operációs rendszerek közti különbségeket; hogyan telepítsünk &os;-t egy &intel;-alapú &apple; &macintosh; számítógépre; hogyan telepítsünk a &xen; használatával &os;-t &linux;-ra; hogyan telepítsünk a Virtual PC használatával &os;-t µsoft.windows;-ra; hogyan hozzuk ki a legtöbbet &os; rendszerünkbõl virtualizáció alatt. A fejezet elolvasásához ajánlott: alapvetõ &unix;-os és &os;-s ismeretek (); a &os; telepítésének ismerete (); a hálózati kapcsolatok beállításának ismerete (); külsõs alkalmazások telepítésének ismerete (). A &os; mint vendég Parallelsszel &macos;-en A Parallels Desktop a &macos; 10.4.6, vagy afeletti verzióját futattó, &intel;-alapú &apple; &mac; személyi számítógépekre fejlesztett kereskedelmi alkalmazás. A &os;-t teljes mértékben támogatja vendégként. Miután telepítettük a Parallels-t a &macos; X-re, be kell állítanunk egy virtuális gépet, majd erre felraknunk a kívánt vendég operációs rendszert. A &os; telepítése &macos; X/Parallelsre A &os; &macos; X/Parallels párosra telepítéséhez elsõ lépésként készítenünk kell egy új virtuális számítógépet. A létrehozás során válasszuk a Guest OS Type-nak (a vendég operációs rendszer típusának) a &os;-t: Ezután adjunk meg egy nagyjából elfogadható méretet a virtuális merevlemezünknek, valamint annyi memóriát, amennyire szükségünk lehet a virtuális &os;-nk használata során. Egy 4 GB-os lemez és 512 MB rendszermemória a legtöbb esetben jó választásnak bizonyulhat a &os; Parallels alatti használata során: Válasszuk ki a hálózatkezelés típusát és a hálózati csatolót. Mentsük el és fejezzük be a konfigurálást. Miután a &os;-s virtuális gépünk elkészült, telepítenünk kell rá magát az operációs rendszert is. Ezt a legegyszerûbben a hivatalosan &os; telepítõ CD-rõl, vagy a hivatalos FTP oldalról letölthetõ CD-képpel tehetjük meg. Ha lemásoltuk a megfelelõ CD-képet a &mac; helyi állományrendszerére, vagy behelyeztük a telepítõ CD-t a CD-meghajtóba, kattintsunk a &os;-s Parallels ablakunk jobb alsó sarkában található lemez ikonjára. Ekkor feljön egy párbeszédablak, ahol összerendelhetjük a virtuális gépünk CD-meghajtóját egy lemezen található képpel, vagy éppen a valódi CD-meghajtónkkal. Ahogy megtettük az imént említett összerendelést, indítsuk is újra a &os;-s virtuális gépünket a megszokott módon, az újraindítás ikonjára kattintva. Ekkor a rendszer megtalálja a &os; telepítõlemezt és a sysinstall segítségével megkezdi a telepítést a ben leírtak szerint. Ha szükségünk van rá, telepíthetjük az X11-et is, de egyelõre még ne próbáljuk beállítani. A telepítés befejezését követõen indítsuk újra a frissen telepített &os;-s virtuális gépünket. A &os; beállítása &macos; X/Parallelsen Miután telepítettük a &os;-t &macos; X/Parallels-re, még vár ránk néhány konfigurációs lépés a rendszer virtuálizált mûködésének optimalizálása érdekében. A rendszerbetöltõ változóinak beállítása A legfontosabb lépés a változó értékének csökkentése, amivel így a &os; processzor-kihasználtságát is csökkentjük a Parallels alatt. Ezt a következõ sor hozzadásával tehetjük meg a /boot/loader.conf állományban: kern.hz=100 Enélkül egy üresjáratban levõ &os; Parallels-vendég az &imac; egy processzorának durván 15%-át foglalja le. A változtatás életbe léptetése után azonban ez megközelítõen 5%-ra redukálható. Egy új konfigurációs állomány létrehozása a rendszermaghoz Nyugodtan eltávolíthatjuk az összes SCSI, FireWire és USB eszközmeghajtót. A Parallels által felkínált virtuális hálózati csatolót az &man.ed.4; meghajtón keresztül tudjuk elérni, ezért az &man.ed.4; és &man.miibus.4; meghajtókon kívül az összes többi elhagyható. A hálózati kapcsolat beállítása Az alapvetõ hálózati beállítás a virtuális gépünkön a DHCP aktiválása, aminek segítségével csatlakozni tudunk arra a helyi hálózatra, amelyen maga a gazda &mac; is megtalálható. Ezt az alábbi sor felvételével tudjuk megoldani az /etc/rc.conf állományba: ifconfig_ed0="DHCP". Bõvebb információkért járuljunk a fejezethez. + Virtual PC-vel &windows;-on A &windows;-ra fejlesztett Virtual PC a µsoft; egyik szabadon letölthetõ szoftverterméke. A rendszerkövetelményeit bõvebben lásd a linken. Miután telepítettük a µsoft.windows;-ra a Virtual PC alkalmazást, be kell állítanunk egy virtuális gépet, majd telepítenünk kell rá a kívánt vendég operációs rendszert. A &os; telepítése Virtual PC/µsoft.windows;-ra Amikor a &os;-t a µsoft.windows; és Virtual PC párosra akarjuk telepíteni, akkor kezdjünk egy egy új virtuális gép létrehozásával. Ehhez válasszuk ki a menübõl a Create a virtual machine (Virtuális gép létrehozása) pontot. Majd válasszuk az Operating system (Operációs rendszer) beállításánál az Other (Egyéb) opciót. Ezután válasszuk ki a szándékainknak megfelelõen a telepítendõ &os; példányhoz mért memória és lemezterület mennyiségét. Ahhoz, hogy a &os; fusson Virtual PC alatt, 4 GB-nyi lemezterület és 512 MB RAM beállítása a legtöbb esetben kiválóan megfelelõ. Mentsük el és fejezzük be a konfigurációt. Válasszuk ki a &os;-s virtuális gépünket, majd kattintsunk a Settings (Beállítások) menüre és állítsuk be hálózati csatoló és hálózatkezelés típusát. A &os;-nek otthont adó virtuális gépünk létrehozása után telepítenünk is kell rá a rendszert. Ez legegyszerûbben a hivatalos &os; telepítõ CD-vel vagy a hivatalos FTP oldalról letölthetõ CD-képpel tehetjük meg. Amikor letöltöttük a megfelelõ CD-képet a helyi &windows;-os állományrendszerünkre vagy behelyeztük a telepítéshez használható CD-t a CD-meghajtónkba, a &os;-s virtuális gépünk elindításához kattintsunk rá duplán. Ezt követõen a Virtual PC ablakában kattintsunk a CD menüre és válasszuk ki belõle a Capture ISO Image... (Lemezkép használata...) pontot. Ennek hatására megjelenik egy ablak, amiben a virtuális gépünk CD-meghajtóihoz tudunk csatlakoztatni lemezképeket vagy akár létezõ CD-meghajtókat. Miután sikeresen beállítottuk a telepítõ CD forrását, indítsuk újra a virtuális gépet az Action (Mûvelet) menün belül a Reset (Újraindítás) pont kiválasztásával. Így a Virtual PC újraindítja a virtuális rendszert egy olyan speciális BIOS használatával, amely a normális BIOS-hoz hasonlóan elõször megkeresi az elérhetõ CD-meghajtókat. Ebben az esetben a &os; telepítõeszközét fogja megtalálni és megkezdi a ben ismertetett szokásos, sysinstall programra alapuló telepítési eljárást. Ennek során az X11-et is feltelepíthetjük, habár egyelõre még ne állítsuk be. Ne felejtsük el kivenni a meghajtóból a telepítéshez használt CD-t vagy elengedni a megfelelõ lemezképet, amikor befejezõdõtt a telepítés. Végezetül indítsuk ismét újra a frissen telepített &os;-s virtuális gépünket. A &os; beállítása a µsoft.windows;/Virtual PC-n Miután a &os;-t minden gond nélkül telepítettük a µsoft.windows;-on futó Virtual PC-re, még további beállítási lépéseket is meg kell tennünk a rendszer virtualizált mûködésének finomhangolásához. A rendszertöltõ változóinak beállítása A legfontosabb teendõnk csökkenteni a konfigurációs beállítás értéket, aminek köszönhetõen vissza tudjuk fogni a Virtual PC alatt futó &os; processzorhasználatát. Ezt úgy tudjuk megtenni, ha a /boot/loader.conf állományba felvesszük a következõ sort: kern.hz=100 Enélkül a Virtual PC alatt üresjáratban futó &os; vendég operációs rendszer egy egyprocesszoros számítógép idejének durván 40%-át foglalja le. A változtatás után azonban ez az érték pusztán közel 3%-ra csökken le. Új konfigurációs állomány létrehozása a rendszermaghoz Nyugodtan eltávolíthatjuk a SCSI, FireWire és USB eszközmeghajtókat. A Virtual PC által felajánlott virtuális hálózati csatolót a &man.de.4; meghajtón keresztül tudjuk használni, ezért a &man.de.4; és &man.miibus.4; eszközön kívül az összes többi hálózati eszköz támogatása kiszedhetõ a rendszermagból. A hálózati kapcsolat beállítása A legalapvetõbb hálózati beállítás csupán annyiból áll, hogy DHCP-n keresztül csatlakoztatjuk a virtuális gépünket ugyanahhoz a helyi hálózathoz, amiben a gazda µsoft.windows;-os gépünk is megtalálható. Ezt úgy tudjuk elérni, ha a /etc/rc.conf állományba megadjuk a ifconfig_de0="DHCP" sort. A komolyabb hálózati beállításokat a ben találhatjuk. VMWare-rel MacOS-en A &mac;-ek számára fejlesztett VMWare Fusion egy olyan kereskedelmi termék, amit az &intel; alapú &apple; &mac; gépekre tudunk telepíteni a &macos; 10.4.9 és késõbbi változatain. A &os; itt egy teljesen támogatott vendég operációs rendszer. Miután a VMWare Fusion felkerült a &macos; X rendszerünkre, be kell állítanunk a virtuális gépet és telepítenünk rá a vendég operációs rendszert. A &os; telepítése a &macos; X/VMWare-re Elõször indítsuk el a VMWare Fusion-t, aminek eredményeképpen betöltõdik a Virtual Machine Library. Egy új virtuális gépre létrehozásához kattintsunk a "New" gombra: Ekkor bejön az új gép összeállítását segítõ New Virtual Machine Assistant, ahol a továbblépéshez kattintsunk a Continue gombra: Az operációs rendszerek (Operating System) közül válasszuk az egyéb (Other) kategóriát, majd a Version fülön a FreeBSD vagy a FreeBSD 64-bit változatot attól függõen, hogy 32 bites vagy 64 bites támogatásra van szükségünk: Adjuk meg a virtuális gép képének nevét és a könyvtárat, ahova el akarjuk menteni: Válasszuk meg a virtuális géphez tartozó virtuális merevlemez méretét is: Mondjuk meg, hogy milyen módon szeretnénk telepíteni a virtuális gépre, ISO formátumú lemezképrõl vagy CD-rõl: Ahogy a Finish feliratú gombra kattintunk, a virtuális gép máris elindul: Telepítsük fel a &os;-t a megszokott módon vagy a utasításai mentén: Miután befejezõdött a telepítés, módosítsuk a virtuális gép beállításait, például a memória mennyiségét: A virtuális gép hardveres beállításai a futása alatt nem változtathatóak meg. A virtuális gép által használható processzorok számát: A CD-meghajtó állapotát. Általában lehetõségünk van a virtuális gépet leválasztani a CD-meghajtóról vagy ISO lemezképrõl, ha már nem használjuk. A hálózati csatlakozás a virtuális géppel kapcsolatban utolsóként beállítandó tényezõ. Ha a befogadó gépen kívül még más gépeket is el akarunk érni a virtuális géprõl, akkor ehhez mindenképpen a Connect directly to the physical network (Bridged) opciót válasszuk. Minden más esetben a Share the host's internet connection (NAT) az ajánlott, mivel így a virtuális gép eléri az internetet, de a hálózatról nem lehet azt elérni. Miután befejeztük a beállítások finomhangolását, indítsuk is el a frissen telepített &os;-s virtuális gépünket. A &os; beállítása a &macos; X/VMWare-en Ahogy a &os;-t sikeresen telepítettük a &macos; X alatt futó VMWare-re, néhány konfigurációs lépést még meg kell tennünk a virtualizált rendszer teljesítmények optimalizálása érdekében. A rendszertöltõ változóinak beállítása A legfontosabb lépés talán a változó értékének csökkentése, amivel a VMWare alatt futó &os; processzorhasználatát szoríthatjuk vissza. Ezt a következõ sor hozzáadásával érhetjük el a /boot/loader.conf állományban: kern.hz=100 Enélkül az üresjáratban zakatoló &os;-s VMWare vendég nagyjából az &imac; egyik processzorának 15%-át emészti fel. Ezzel a módosítással azonban ez lenyomható közel 5%-ra. Új konfigurációs állomány létrehozása a rendszermaghoz Nyugodtan törölhetjük az összes FireWire és USB eszköz meghajtóját. A VMWare egy &man.em.4; meghajtón keresztül elérhetõ virtuális hálózati kártyát biztosít, így az &man.em.4; kivételével az összes hálózati eszköz meghajtóját kivehetjük a rendszermagból. A hálózat beállítása A legegyszerûbb hálózati beállítás mindösszesen a DHCP használatát igényli, aminek révén a virtuális gépünk a befogadó &mac;-kel egy helyi hálózatra kerül. Ezt úgy tudjuk engedélyezni, ha az /etc/rc.conf állományba felvesszük az ifconfig_em0="DHCP" sort. Ha ennél komolyabb hálózati beállítások is érdekelnek minket, akkor olvassuk el a et. A &os; mint gazda Gazda operációs rendszerként a &os; évekig nem kapott hivatalosan támogatást egyetlen elterjedtebb virtualizációs megoldás részérõl sem. Sokan erre a célra eddig a VMWare korábbi és inkább már elavult, a &linux; kompatibilitási rétegre épülõ változatait (mint például emulators/vmware3) használták. Nem sokkal azonban a &os; 7.2 megjelenése után a Sun &virtualbox; OSE (Open Source Edition) natív &os; alkalmazásként bukkant fel a Portgyûjteményben. A &virtualbox; egy folyamatos fejlesztés alatt álló, komplett virtualizációs csomag, amely immáron elérhetõ a legtöbb népszerû operációs rendszerre, mint a &windows;, &macos;, &linux; és a &os;. Egyaránt képes &windows; és &unix; fajtájú vendégrendszerek futattására. Nyílt- és zárt forráskódú változatban is elérhetõ. A felhasználók szempontjából a kettõ közti talán legfontosabb eltérés, hogy a nyílt forráskódú változat nem tartalmaz USB támogatást. A különbségek teljes listája megtalálható a &virtualbox; wiki Editions oldalán, a címen. &os; alatt jelenleg csak a nyílt forráskódú változat érhetõ el. A <application>&virtualbox;</application> telepítése A &virtualbox; a emulators/virtualbox-ose könyvtárból érhetõ el portként, és onnan a következõ parancsokkal telepíthetõ: &prompt.root; cd /usr/ports/emulators/virtualbox-ose &prompt.root; make install clean A beállítások közt az egyik leghasznosabb a GuestAdditions nevû programcsomag telepítése. A benne található programokon keresztül a vendégként futó operációs rendszer számos hasznos szolgáltatását el tudjuk érni, úgy mint az egérmutató integrációját (ekkor az egérkurzor zökkenõmentesen használható a gazda és a vendég rendszerben is) vagy a videomemória gyorsabb elérését (különösen &windows; esetében). A vendégekhez telepíthetõ ilyen jellegû kiegészítések az adott rendszer telepítése után a Devices menübõl érhetõek el. A &virtualbox; elsõ indítása elõtt el kell még végeznünk néhány további beállítást. Fontos tudnunk, hogy a port a telepítés során a /boot/modules könyvtárba tesz még egy rendszermagmodult is, amelyet még külön be kell töltenünk: &prompt.root; kldload vboxdrv Ehhez még vegyük fel a következõ sort a /boot/loader.conf állományba, így a modul a rendszer minden egyes indításakor magától betöltõdik: vboxdrv_load="YES" A &virtualbox; 3.1.2 elõtti változatai ezenkívül még igénylik a proc állományrendszer csatlakoztatását is. Az újabb változatokban erre már nincs szükség, mivel ezekben helyette már a &man.sysctl.3; könyvtár függvényeit használják. Ha viszont a port valamelyik korábbi változatát használjuk, akkor kövessük a lentebb szereplõ utasításokat és csatlakoztassuk a proc állományrendszert: &prompt.root; mount -t procfs proc /proc Ha hozzáadjuk az alábbi sort a /etc/fstab állományhoz, akkor ez a beállítás is megmarad a rendszer újraindítása után: proc /proc procfs rw 0 0 Nagyon valószínû, hogy proc állományrendszerrel van gondunk, amikor a következõ hibaüzenetet kapjuk a &virtualbox; indításakor: VirtualBox: supR3HardenedExecDir: couldn't read "", errno=2 cchLink=-1 Ilyenkor a mount parancs kiadásával ellenõrizzük az állományrendszer sikeres csatlakoztatását. A &virtualbox; telepítése során keletkezik még egy vboxusers nevû csoport. Ide azokat a felhasználókat vegyük fel, akik részére szeretnénk engedélyezni a &virtualbox; használatát. A csoportba új tagokat például a pw paranccsal tudunk felvenni: &prompt.root; pw groupmod vboxusers -m felhasználónév Ezek után a &virtualbox; indításához válasszuk a grafikus környezetünk menüjében található Sun VirtualBox menüpontot, vagy egy terminálban gépeljük be ezt a parancsot: &prompt.user; VirtualBox A &virtualbox; beállításának további lehetõségeirõl a címen elérhetõ hivatalos holnapon olvashatunk. Tekintettel arra, hogy a &os; port még viszonylag friss és folyamatos fejlesztés alatt áll, ehhez még érdemes átolvasnunk a &os; wikiben szereplõ oldalt is, ahol a vele kapcsolatos legfrissebb információkat és egyéb tudnivalókat találhatjuk. Egyéb virtualizációs lehetõségek A &os; &xen; gazdarendszerként is hamarosan elérhetõ lesz.