Ez az oldal tartalmazza a kiemelt szereppel és
+ felelõsséggel bíró csoportokat
+ és személyeket, illetve a FreeBSD
+ Projekten belül betöltött szerepük rövid
+ leírását és
+ elérhetõségüket.
A FreeBSD Core Team képezi a projekt
+ "Igazgatótanácsát". Felelõs a projekt
+ általános céljainak
+ meghatározásában és a FreeBSD
+ egyes területeinek menedzselésében. A Core Team
+ tagjait projekt aktív fejlesztõi választják.
A FreeBSD Documentation Engineering Team a Dokumentációs
+ Projekt résztvevõi számára jelöli ki
+ a dokumentációval kapcsolatos célokat.
+ A doceng team charter
+ nagy részletességgel ismerteti a Documentation
+ Engineering Team feladatait és kötelezettségeit.
A FreeBSD Port Management Team elsõdleges feladata, hogy
+ biztosítsa, hogy a portokon dolgozó fejlesztõi
+ közösség egy mûködõ, stabil és
+ naprakész Ports Collectiont biztosít a
+ felhasználók számára. A másodlagos
+ feladata a committerek és a Ports Collectionön dolgozó
+ fejlesztõk közti koordináció.
+ A portmgr team charter
+ részleteiben bemutatja a Port Management Team
+ kötelességeit és felelõsségeit.
A Primary Release Engineering Team a FreeBSD hivatalos kiadásainak
+ idõbeosztását határozza meg és
+ hirdeti ki. Bejelenti a kód befagyasztását és
+ karbantartja a RELENG_* elágazásokat az egyéb
+ tennivalói mellett.
+ A release engineering team charter
+ részeletesen ismerteti a Primary Release Engineering Team
+ feladatait és kötelezettségeit.
A FreeBSD Donations Team köteles a felajánlott
+ adományokra válaszolni, kiépíteni
+ az adományozási irányelveket és
+ módszereket és koordinálni az érkezõ
+ adományokat a FreeBSD közösségen belül.
+ Egy részletesebb leírás elérhetõ a
+ Donations Team munkájáról a FreeBSD Donations Liaison oldalon.
A FreeBSD Security Team (a Security Officer
+ irányításával) azért felelõs,
+ hogy felhívja a közösség figyelmét a
+ FreeBSD src és ports fáját érintõ
+ hibákra és biztonsági kockázatokra,
+ hogy támogassa és terjessze a FreeBSD biztonságos
+ futtatásához szükséges
+ információkat. Továbbá azért
+ felelõs, hogy kijavítsa a FreeBSD-t érintõ
+ biztonsági hibákat és Biztonsági
+ Bejelentést adjon ki azokról. A FreeBSD Security Officer Charter
+ nagyobb részletességgel leírja a Security Officer
+ feladatait és kötelezettségeit.
A FreeBSD Core Team Titkár a Core Team egy szavazati joggal nem
+ rendelkezõ tagja, aki a Core Team munkájának
+ dokumentálásáért, a core teendõinek
+ nyomon követéséért és a nem core tagokkal
+ való kapcsolattartásért felel, továbbá
+ õ közvetíti az új accountok iránti
+ igényt az Admin Team felé egy új committer
+ felvételekor. A Core Team Titkár szintén felelõs
+ havi rendsezrességû státuszjelentések
+ küldéséért a FreeBSD fejlesztõi
+ közösség felé, amely összegzi a Core Team
+ legutóbbi döntéseit és
+ tevékenységét.
A FreeBSD Port Management Team Titkár a Port Management Team
+ egy szavazati joggal nem rendelkezõ tagja, aki a portmgr
+ munkáját dokumentá,lja és nyomonköveti a
+ a szavazási folyamatokat, illetve a többi team felé
+ közvetít, kölönösen az adminisztrátorok
+ és a Core felé. A Port Management Team Titkár
+ szintén felelõs havi rendszerességû
+ státuszjelentések küldéséért a
+ FreeBSD fejlesztõi közösség felé, amely
+ összegzi a Port Management Team legutóbbi
+ döntéseit és tevékenységét.
A FreeBSD Security Team Titkár biztosítja, hogy a Security
+ Team felé érkezõ levelek meg legyenek
+ válaszolva. Visszaigazolja a levelek
+ megérkezését és nyomon követi a
+ folyamatot a Security Team keretein belül. Szükség
+ esetén kapcsolatba lép a Security Team tagjaival, hogy
+ tájékoztassa õket a folyamatban lévõ
+ dolgok fejleményeirõl. Jelenleg a Security Team Titkár
+ nem foglalkozik a Security Officer Team feladataival.
Az Accounts Team az új committerek accountjának
+ létrehozásáért felelõsek a projekten
+ belül. Az új accountok iránti kérelem
+ addig nem lesz teljesítve, amíg a felelõs szerv azt
+ jóvá nem hagyja.
A Bugmeisterek és GNATS Adminisztrátorok a PR
+ adatbázis megfelelõ mûködéséért
+ felelõsek. A bejegyzéseknek megfelelõen
+ kategorizálva kell lenniük és az adatbázisban nem
+ lehetnek érvénytelen bejegyzések.
A Cluster Adminisztrátorok azokat a
+ számítógépeket adminisztrálják,
+ amelyekre a projekt épül az elosztott munka és
+ a szinkronizált kommunikáció során.
+ Elsõsorban azokból az emberekbõl áll,
+ akik fizikailag hozzáférnek a szerverekhez. A projekt
+ infrastruktúrájával és új
+ számítógépek
+ beállításával kapcsolatos kérelmeket
+ ennek a teamnek kell küldeni.
A CVS doc/www Repository Menedzserek a CVS eszközök
+ nélkül, közvetlenül
+ módosíthatják a repositoryt. Az õ
+ felelõsségük, hogy a repositoryval kapcsolatban
+ felmerülõ problémákat gyorsan orvosolják.
+ A CVS doc/www Repository Menedzsereknek joga van
+ visszaállítani egy commit mûveletet, ha ez
+ szükséges a technikai probléma
+ megoldásához. A Repo-copy iránti kérelmeket
+ a repository menedzserek kezelik.
A CVS ports Repository Menedzserek a CVS eszközök
+ nélkül, közvetlenül
+ módosíthatják a repositoryt. Az õ
+ felelõsségük, hogy a repositoryval kapcsolatban
+ felmerülõ problémákat gyorsan orvosolják.
+ A CVS ports Repository Menedzsereknek joga van
+ visszaállítani egy commit mûveletet, ha ez
+ szükséges a technikai probléma
+ megoldásához. A Repo-copy iránti kérelmeket
+ a repository menedzserek kezelik.
A CVS src Repository Menedzserek a CVS eszközök
+ nélkül, közvetlenül
+ módosíthatják a repositoryt. Az õ
+ felelõsségük, hogy a repositoryval kapcsolatban
+ felmerülõ problémákat gyorsan orvosolják.
+ A CVS src Repository Menedzsereknek joga van
+ visszaállítani egy commit mûveletet, ha ez
+ szükséges a technikai probléma
+ megoldásához. A Repo-copy iránti kérelmeket
+ a repository menedzserek kezelik.
A CVSup Tükörszerver Koordinátorok
+ koordinálják az összes tükörszerver
+ adminisztrátort, hogy biztosítsák, hogy a
+ tükrök a FreeBSD naprakész verziójával
+ rendelkeznek és van elég kapacitásuk, hogy a
+ nagyobb frissítéseket kövessék.
+ Biztosítják továbbá, hogy a
+ közösség könnyen elérhesse a legközelebbi
+ CVSup tükröt.
Az FTP/WWW Tükörszerver Koordinátorok
+ koordinálják az összes tükörszerver
+ adminisztrátort, hogy biztosítsák, hogy a
+ tükrök a FreeBSD naprakész verziójával
+ rendelkeznek és van elég kapacitásuk, hogy a
+ nagyobb frissítéseket kövessék.
+ Biztosítják továbbá, hogy a
+ közösség könnyen elérhesse a legközelebbi
+ FTP/WWW tükröt.
A Perforce Repository Adminisztrátorok a FreeBSD Perforce
+ repository adminisztrációjáért és az
+ új Perforce accountok
+ beállításáért felelnek. Minden
+ account kérést nem committer felhasználók
+ részére a Perforce Adminisztrátorok felé kell
+ küldeni.
A Postmaster Team azért felel, hogy az e-mailek megfelelõen
+ kézbesítve legyenek a committerek felé, illetve,
+ hogy a levelezési listák mûködjenek és
+ gondoskodjanak a troll-, spam- és
+ vírusszûrésrõl.
A Reference Systems Adminisztrátorok felelõsek a referencia
+ rendszer adminisztrációjáért,
+ frissítéséért és
+ karbantartásáért a FreeBSD clusterben. Ezek a
+ rendszerek minden committer számára
+ elérhetõek.
Miközben a BSD projektek (DragonflyBSD, FreeBSD, NetBSD, és
OpenBSD) nagyra nõttek, számos mítosz kezdett
terjedni róluk. Ezek közül néhányat
jó szándékú, ám megfontolatlan
személyek indítottak el, másokat pedig önhitt
emberek.
Ennek az oldalnak az a célja, hogy a lehetõ legnagyobb
tárgyilagosság mellett eloszlassa ezeket a
tévhiteket.
Megjegyzés: Ezen az oldalon a "*BSD"
kifejezés mind a négy BSD projektre vonatkozik. Ahol a
mende-monda az egyik különálló projektre
vonatkozik, ott azt külön említjük.
Ha úgy gondolja, hogy az oldal valamely
témában hiányos ismereteket közöl,
kérjük értesítse az oldal
fenntartóját, &a.trhodes;-ot a következõ e-mail
címen:
<trhodes@FreeBSD.org>
Eric Raymond nagy hatású írása
"The
Cathedral and the Bazaar" címmel a Linux fejlesztési
modellt (és azt a modellt, amelyet Eric a fetchmail-hez
használt) említi mint a "nyílt" fejlesztési
modell példáját. Ezzel szemben a *BSD
fejlesztési modelljét gyakran jellemzik
zártként.
A hallgatólagos bírálat szerint a "bazár"
(nyílt) jó, és a "katedrális" (zárt)
rossz.
Ha valami, akkor a *BSD fejlesztési modell
még inkább hasonlít a
"bazárhoz", mint a Linux vagy a fetchmail
esetében, amelyeket Eric említ.
Vegye figyelembe a következõket:
Minden *BSD projekt: Az aktuális fejlesztési
forráskód a FreeBSD, NetBSD, és az OpenBSD
esetében is bárki számára
elérhetõ az Interneten keresztül, a nap 24
órájában. Nem szükséges
arra várni, hogy egy új kiadás jelenjen meg.
FreeBSD, NetBSD: Egy telepíthetõ "snapshot"
verzió válik elérhetõvé 24
óránként. Ezek a snapshotok teljesen
ugyanúgy telepíthetõk mint a
közönséges kiadások, és a
telepítéshez nem szükséges egy
meglévõ rendszer.
OpenBSD: OpenBSD snapshotok naponta készülnek,
és ha Theo elég jónak találja õket,
felkerülnek a tükörszerverekre.
Ezzel ellentétben a Linux kernelnek csak alkalmilag
válik elérhetõvé új verziója,
és a különbözõ disztribúciók
kiadási gyakorisága a disztribúció
fejlesztõitõl függ.
Itt nem kíséri harsonaszó egy új kernel
megjelenését, mivel a legtöbb *BSD
felhasználó számára ez egy mindennapi
esemény.
A *BSD projektek mind CVS-t használnak a
forráskód karbantartásához.
Minden *BSD projekt: a CVS Repository a nap 24
órájában böngészhetõ, és
a repóból az egész rendszer letölthetõ.
A forrás elérhetõ Anonymous CVS, CVSup, CVSupit,
CTM (e-mail-en keresztül), vagy FTP
segítségével.
Bárki küldhet javításokat,
hibajelentéseket, dokumentációt, és
egyéb hozzájárulásokat. Ezt a *BSD
rendszerek részét képezõ send-pr
program, vagy a webes felület segítségével
lehet megtenni.
A dokumentáció hemzseg az erre való
hivatkozásoktól.
Nem mindenki hajthat végre változtatásokat a
*BSD kódban. Elõször committerré kell
válnia. Általában olyan emberek kapnak "commit
jogot", akik már a send-pr
segítségével, vagy hasonló módon
beküldtek pár jól átgondolt
változtatást a projektnek.
Ez a rendszer hasonló a Linux módszeréhez.
Egyetlen ember, Linus jogosult megváltoztatni a kernelt,
de a különbözõ területek fejlesztése
(mint például a hálózati kód)
más emberek közt van szétosztva
karbantartásra.
Mellesleg: Nik (nik@FreeBSD.org) jó példa erre.
Miután számos fejlesztést hajtott végre a
FreeBSD Dokumentációs Projekten és a weboldalon,
felajánlották neki a "commit jogot", hogy ne kelljen
más committereket zargatnia, hogy hajtsák végre
az általa készített fejlesztéseket.
Soha nem kérte ezt a jogot, ingyen kapta.
Nem készíthet saját
disztribúciót, vagy egyéb, *BSD-bõl
származó munkát
Készíthet, csak a dokumentációban és
a forrásfájlokban fel kell tüntetnie, hogy a
kód honnan
származik. Rengeteg származtatott projekt
létezik:
A DragonflyBSD
a FreeBSD 4.X egy kódelágazásaként
indult, de azóta kialakult a saját
felhasználói közössége és a
fejlesztési céljai.
A TrustedBSD
olyan kiegészítéseket nyújt
a FreeBSD-hez, amelyek a trusted operációs
rendszerekre jellemzõ funkciókkal látják
el azt, megcélozva ezzel az IT biztonsági
minõsítést, a Common Criteria-t (CC).
Ez a projekt fejlesztés alatt áll, a kód
nagy része visszakerül a FreeBSD alaprendszerbe, de a
fejlesztés külön történik.
A FreeSBIE egy
CD-ROM-ról futó teljes desktop rendszer.
Telepíthetõ is, de különösen
hasznos háttértár nélküli
számítógépekhez.
A Frenzy egy
másik live-CD disztribúció, de
elsõsorban adminisztrációs feladatokhoz.
Egyaránt tartalmaz hardvertesztelõ,
fájlrendszer-ellenõrzõ, biztonsági
ellenõrzõ, hálózat-konfiguráló
és -analizáló szoftvereket.
A PicoBSD
egy testreszabott FreeBSD disztribúció, amely
elfér akár egy floppy lemezen is. Remek eszköz
merevlemez nélküli 386-os PC-k routerré, vagy
nyomtató szerverré alakításához.
A FreeBSD forrásfa része, tekintse meg a
/usr/src/release/picobsd könyvtárat.
A NanoBSD egy
másik projekt a FreeBSD minimális
helyigényû verzióinak
elõállításához amelyek
elférnek egy Compact Flash kártyán, vagy
egyéb elterjedt adathordozón. Ez a projekt is
a FreeBSD forrásfa része, tekintse meg a
/usr/src/tools/tools/nanobsd könyvtárat.
A TinyBSD
shell scriptek egy olyan készlete, amelyek a
FreeBSD 5.X és 6.X verzióin alapuló
beágyazott rendszerek fejlesztéséhez
használható.
A ThinBSD egy
kisméretû rendszerindító lemez,
amellyel egy egyszerû PC-t használhatunk
Microsoft Windows RDP kliensként, vagy
X terminálként. Az egész
konfiguráció DHCP protokollon
végezhetõ.
A PC-BSD egy dekstop
felhasználásra készített
FreeBSD leszármazott. A fejlesztés
célja, hogy könnyen telepíthetõ
legyen és egy segítõkész
közösség alakuljon ki
körülötte.
A DesktopBSD egy
másik desktop felhasználásra
szánt FreeBSD alapú operációs
rendszer.
A
Gentoo/FreeBSD a Gentoo Projekt kezdeményezése
arra, hogy a Gentoo adminisztrációs adottságait
portolják a megbízható FreeBSD kernelre és
szoftverkörnyezetre. A projekt befejezetlen,
kísérleti stádiumban van.
A m0n0wall egy
FreeBSD alapú tûzfalrendszer, amely
rengeteg olyan funkcióval rendelkezik, amelyet
a drága tûzfalak nyújtanak, mint
például a webes interfész,
visszaállíthatóság a
gyári beállításokra,
alapos csomagszûrés, NAT/PAT
átirányítás, DHCP kliens
és szerver, gyorstáras névszerver
és még ennél is több.
A pfSense egy
mo0nowall alapú tûzfalrendszer, de a fejlesztés
céljai és a támogatott funkciók
különbözõek, mint pl. az OpenBSD Packet
Filter (PF), FreeBSD 6.1, ALTQ támogatás a
kiûnõ háló csomagütemezéshez
és egy integrált csomagkezelõ rendszer a
bõvíthetõ funkcionalitásért.
A Whistle Interjet egy "hálózati
készülék", ami router, webszerver,
e-mail szerver és egyéb funkciókat
lát el, továbbá webböngészõvel
konfigurálható. A készülék
alapja a FreeBSD operációs rendszer,
és a Whistle a fejlesztéseinek nagy
részét visszaküldte a FreeBSD projekthez
(miközben eleget megtartott ahhoz, hogy az
üzleti versenyben maradhasson).
A DragonflyBSD esetéhez hasonlóan, az OpenBSD sem volt
önálló projekt, a NetBSD projekt alapjaitól
indult el, és azóta kialakult a saját
szemléletmódja.
A *BSD egy remek kiszolgáló, de
rossz desktop rendszer
A *BSD egy remek kiszolgáló, de egy remek desktop
rendszer is. Sok elvárás a kiszolgálók
felé (gyors válaszidõ nagy terhelés alatt is,
stabilitás, erõforrások hatéony
kihasználása) ugyanúgy elvárás a
dektop rendszerek esetén is.
A *BSD mûködik ugyanazokkal a desktop szoftverekkel (KDE,
GNOME, Firefox, ablakkezelõk), mint a Linux, és az irodai
szoftverek, mint például az OpenOffice csomag is
remekül mûködik a *BSD rendszerek alatt.
A BSD kódbázis egyes részei több mint 20
évesek is lehetnek, de ez egyáltalán nem jelenti
azt, hogy elavult, vagy haldokló. Rengeteg profi
felhasználó szereti azt a stabilitást, amelyet
többéves tesztelés eredményezett.
Technológiai fejlesztések továbbra is
bekerülnek a *BSD rendszerekbe, mint például:
SMP: Symmetric Multi-Processing, több processzorral
rendelkezõ rendszerek használata.
SoftUpdates: A BSD fájlrendszert legalább olyan
gyorssá teszi, mint a Linux fájlrendszer,
az szinkron írási mûveletek
engedélyezése - és így az ezzel
járó kockázat -
nélkül.
VM rendszer: A VM (Virtuális Memória) alrendszer
folyamatosan fejlõdik. A VM/cache kialakítása
segít a wcarchive.cdrom.com-hoz hasonló
kiszolgálóknak a több ezer (konkrétan
több mint 10.000) egyidejû FTP kapcsolat szakadatlan
kezelésében.
Architektúra portok: A FreeBSD jelenleg hat fõ
architektúrát támogat: AMD64, i386,
Itanium, PC-98, PowerPC és UltraSPARC.
Jelenleg is folynak fejlesztések további
architektúrák támogatására.
Tekintse meg a Támogatott Platformok
oldalt bõvebb információért.
MAC keretrendszer: A FreeBSD támogatja a Mandatory
Access Controlt, azt a funkciót, amely általában
drága trusted operációs rendszerekben
található meg. A FreeBSD kiemelkedõ
biztonságot nyújt Önnek ingyen! A
TrustedBSD Projekt
további trusted operációs rendszer
kiegészítéseket kínál.
GEOM keretrendszer: A GEOM egy moduláris lemezkezelõ
keretrendszer, amelynek segítségével
összefûzhet, tükrözhet, csíkozhat, vagy
titkosíthat lemezeket. Funkcionalitásban gazdag,
és biztonságban tartja az adatait.
A *BSD projektek egymással versengenek
felhasználók csoportjait egyre jobban megosztva ezzel
Ez nem így van. Noha idõnként heves viták
zajlanak a *BSD rendszerek képviselõi között,
a projektek továbbra is együtt dolgoznak. A FreeBSD Alpha
portja kezdetben nagyrészt a NetBSD csapat munkáján
alapult. A NetBSD és az OpenBSD is a FreeBSD Ports Collectiont
vette alapul a saját portrendszerének
kialakításakor. A FreeBSD és a NetBSD is
átvett biztonsági javításokat, amelyeket
az OpenBSD-ben fedeztek fel elõször.
A FreeBSD és a NetBSD több mint öt éve
vált szét, csak az OpenBSD és a DragonflyBSD
számítanak újabb projektnek.
A *BSD projektek más területen is
együttmûködnek. Például a
DaemonNews
havonta frissülõ online magazin is a négy projekt
tagjainak közös munkája.
Nem lehet *BSD rendszereket
fürtözni (párhuzamos használat)
A következõ (angol nyelvû) URL-ek cáfolják
ezt;
http://www.epm.ornl.gov/pvm/
"The Parallel Virtual Machiné": egy szoftvercsomag, amely
egyszerûen valósít meg egy fürtöt.
Ez a forráskód szabadon elérhetõ, és
nagyobb problémák nélkül elfut
FreeBSD-n.
A FreeBSD
Mall szintén kínál kereskedelmi
támogatást, illetve ezen kívül
árusít pólókat, sapkákat,
könyveket, szoftvereket és promóciós
tárgyakat.
Tanfolyamok után a
BSDMall.com oldalon
érdeklõdhet, de egyéb termékeket is
árulnak, mint például pólókat,
sapkákat, könyveket és szoftvereket!
Egy pillantást megér.
A nyílt forrású közösség
túlnyomórészt BSD rendszereken (SunOS és
hasonlók) kezdett el dolgozni. A *BSD felhasználók
általában módosítás nélkül
le tudják fordítani ezeket az alkalmazásokat.
Továbbá, minden *BSD projekt rendelkezik egy "ports"
rendszerrel, hogy még könnyebbé tegye a portolt
alkalmazások fordítását.
-
FreeBSD: Jelenleg több, mint 13.000 alkalmazás
+
FreeBSD: Jelenleg több, mint 16.000 alkalmazás
tölthetõ le és telepíthetõ a FreeBSD
Ports Collection segítségével. Az i386 és
AMD64 platformokon a Linux emulációs réteg
képes futtatni a Linux alkalmazások nagy
többségét. Az AMD64 és Itanium
architektúrákon ezenkívül egy
kompatibilitási réteg segítségével
futtathatók a 32-bites FreeBSD alkalmazások.
NetBSD: A Linux emulációs réteg futtatja az
i386-os Linux alkalmazások nagy többségét, a
SunOS4 alkalmazások többsége pedig egy
SPARCStation-ön futtatható.
-
OpenBSD: Jelenleg több, mint 400 alkalmazás
+
OpenBSD: Jelenleg több, mint 3.700 alkalmazás
tölthetõ le és telepíthetõ az OpenBSD Ports
Collection segítségével. A Linux
emulációs réteg itt is képes futtatni az
i386-os Linux alkalmazások nagy többségét,
a SunOS4 alkalmazások többsége pedig egy
SPARCStation-ön futtatható.
A NetBSD és az OpenBSD is képes a FreeBSD Ports Collection
alkalmazásainak használatára minimális
erõfeszítéssel, ezt tükrözi a kevesebb
számú alkalmazásaik száma is.
Igaz, hogy a legtöbb cég a Linuxot választja
elõször, ha &unix;-ra portolja a szoftvereit.
Szerencsére a *BSD's Linux emulációs réteg
futtatja ezeket az alkalmazásokat (Acrobat, StarOffice,
Mathematica, WordPerfect, Quake, Intel ICC compiler, Compaq's Alpha
compiler ...) kevés problémával, ha nem is
problémamentesen.
Történeti példaként, a Netscape Navigator
elsõ verziója, amely Java támogatással futott
a FreeBSD alatt, a Linux verzió volt. Most már futtathatja
a Mozilla natív FreeBSD verzióját is natív
Java pluginnal, mindezt a Ports Collecion
segítségével könnyen és
kényelmesen.
&footer;
diff --git a/hu/index.xsl b/hu/index.xsl
index fae3ab2ad7..e5ea1ad7d3 100644
--- a/hu/index.xsl
+++ b/hu/index.xsl
@@ -1,351 +1,351 @@
]>
-
+
+ Original Revision: r1.160 -->
&title;
Spamtrap, do not email:
<a href="mailto:bruscar@freebsd.org">bruscar@freebsd.org</a>
&header2;
A BSD &unix; Alapjain
A FreeBSD® egy fejlett operációs rendszer x86
kompatibilis (Pentium® és Athlon™), amd64
kompatibilis (Opteron™, Athlon™64, és EM64T),
- Alpha/AXP, IA-64, PC-98 és UltraSPARC®
+ UltraSPARC®, IA-64, PC-98 és ARM
számítógép-architektúrákra. A
BSD rendszer leszármazottja, amely a &unix; egy
olyan verziója, amelyet a california-i Berkeley
egyetemen fejlesztettek ki. A FreeBSD-t önkéntesek
egy nagy csoportja fejleszti és tartja karban. Egyéb
platformok is elérhetõek a fejlesztés
különbözõ szintjein.
A FreeBSD része az a 4.4 BSD TCP/IP stack, amit sokan a
TCP/IP referencia implementációjának
tekintenek, ezáltal biztosítottak az ideális
körülmények a hálózati és
Internetes szoftverek számára.
A FreeBSD támogatja a szabványos TCP/IP
protokollokat.
Mint a legtöbb &unix; rendszer, a FreeBSD lehetõvé
teszi, hogy
NFS fájlrendszeren keresztül ossza meg adatait
NIS segítségével kezelje
hálózati adatait
Távolról jelentkezzen be
Távoli konfigurációs és menedzsment
munkákat végezzen SNMP
segítségével
Fájlokat szolgáltasson FTP-vel
Internet hostneveket kezeljen DNS/BIND
használatával
Csomagokat irányítson több interfész
közt, beleértve a PPP és SLIP vonalakat
IP Multicast (MBONE) szolgáltatásokat
használjon
A FreeBSD a hozzá járó szoftverekkel
lehetõvé teszi, hogy egy PC-bõl WWW, vagy Usenet
szervert készítsen. A szintén benne foglalt
SAMBA segítségével
még fájlrendszereket és nyomtatókat is
megoszthat Microsoft® Windows® rendszerekkel, a PCNFS
authentikációs démonnal pedig PC/NFS
szolgáltatást futtató
számítógépeket támogathat.
A FreeBSD szintén támogatja az Appletalk és Novell
kliens/szerver hálózatkezelést
(egy opcionális
kereskedelmi csomaggal),
egy igazi "Intranet" megoldás lehet.
A FreeBSD ezenkívül TCP kiterjesztéseket
is kezel, mint az RFC-1323
nagy teljesítményû kiterjesztést, illetve
PPP és dial-on-demand SLIP szolgáltatásokat,
így a FreeBSD ugyanúgy alkalmas otthoni
szörfölésre, mint vállalati
felhasználásra.
A FreeBSD hálózatkezelése stabil
és gyors
Ha egy megbízható és nagy terhelés alatt
is a legjobb teljesítményt nyújtó Internet
szerver platformra van szüksége, fontolja meg a FreeBSD
választását. Az alábbi cégek a
FreeBSD-t használják nap mint nap:
A Walnut Creek CD-ROM üzemelteti az egyik
legnépszerûbb FTP szervert az Interneten, az
ftp.cdrom.com-ot, kizárólagosan FreeBSD-n.
Egy egyszerû FreeBSD szerver volt, amely 6000 kapcsolatot
támogatott és 30 Terabytenyi adatot
szolgáltatott (1999 júniusában), havonta
több, mint 10 millió embernek.
A Yahoo Inc. egy hatalmas
tárgymutatóval rendelkezik az Internetrõl,
kiszolgálva ezzel a netet szörfölõk
információigényét a
Világhálóról. A Yahoo, ahogyan a
Yahoot reklámozó cégek is, a FreeBSD
segítségével biztosítják a
megbízható szolgáltatásaikat.
A Netcraft az Internet
webszervereinek vezetõ kutatója. A weblapjuk
kiszolgálásához FreeBSD-t és Apache
webszervert használnak. Az Internetes adattárukat
FreeBSD/Perl látja el.
A FreeBSD egy ideális platform a következõ
szolgáltatásokhoz, és egyéb célra
is:
Vállalati, vagy egész világra kiterjedõ
WWW szolgáltatás
Proxy WWW szolgáltatás
Anonymous FTP szolgáltatás
Vállalati fájl-, nyomtató- és e-mail
szolgáltatások
A FreeBSD Ports Collection
könnyen telepíthetõ szoftvereket tartalmaz,
megkönnyítve ezzel az Ön saját Internet
szerverének beállítását.
Magas teljesítmény és
biztonság
A FreeBSD fejlesztõi ugyanúgy ügyelnek a
biztonságra, mint a teljesítményre. A FreeBSD
kernel támogatja az IP tûzfalazást és
egyéb szolgáltatásokat, mint például
IP proxy átjárók használatát.
Ha a vállalati hálózatát az Internethez
kapcsolja, bármely FreeBSD-t futtató
számítógép üzemelhet
hálózati tûzfalként, hogy megvédje
hálózatát a külsõ
támadásoktól.
Kriptográfiai szoftverek, biztonságos shellek, Kerberos,
kétoldali titkosítás és biztonságos
RPC képesség is elérhetõ
(exportkorlátozások alatt).
Továbbá, a FreeBSD csapata aktívan dolgozik a
biztonsági problémák
felderítésén és
javításán, valamint a hibajelentéseken.
Ebben nagy segítséget nyújt a
Security Officer
és a Computer Emergency Response Team (CERT)-el fenntartott kapcsolat.
Amit a szakértõk mondanak...
"FreeBSD ... provides what is probably the most robust and capable
TCP/IP stack in existence ..."
---Michael O'Brien, SunExpert August 1996
volume 7 number 8.
Ez az oldal az AMD64 és az
Intel®
EM64T (Extended Memory 64-bit Technology) architektúrák
FreeBSD portjáról tartalmaz információkat.
Az AMD64 architektúra korábban x86-64 vagy "Hammer", az Intel
EM64T architektúra pedig IA-32e, Clackamas Technology (CT) és
Yamhill neveken volt ismert.
Az AMD Opteron™, AMD Athlon™64, AMD Turion™64 és
az újabb AMD Sempron&trade, processzorok az AMD64
architektúrába tartoznak.
Státusz:
Jelenleg a FreeBSD/amd64 64-bites multiuser módban fut,
egyprocesszoros és multiprocesszoros módban is.
Az AMD64 platform jelenleg egy Tier
1 FreeBSD platform.
A FreeBSD fõ fejlesztési iránya mellett, rengeteg
fejlesztõ dolgozik az élvonalban, hogy új
irányokba bõvítse ki a FreeBSD
funkcionalitását. Kövesse a lenti linkeket, ha
többet szeretne megtudni ezekrõl az érdekes
projektekrõl.
Ha úgy érzi, hogy egy projekt hiányzik a
listából, kérjük küldjön egy URL-t
és egy rövid (3-10 soros) leírást a
www@FreeBSD.org levelezési
listára.
Továbbá, néhány projekt ezek
közül rendszeresen publikál
státuszjelentéseket, amelyek megtekinthetõek a
státuszjelentések
oldalon.
FreeBSD
Dokumentációs Projekt: A FreeBSD
Dokumentációs Projekt azon emberek csoportja, akik a
FreeBSD dokumentációját (mint pl. a
Kézikönyv és GYIK) írják és
karbantartják a projekt számára. Ha segíteni
szeretné a projekt munkáját, kérjük
iratkozzon fel a freebsd-doc@FreeBSD.org levelezési listára
és vegyen részt a munkában.
RELEASE/SNAP keresõ a FreeBSD FTP szerverekhez:
Egy oldal, amellyel bárki megtalálhatja a keresett
kiadást, vagy snapshotot az FTP szervereken. Az adatbázis
naponta frissül hajnali 3-kor, melbourn-i idõ szerint
(UTC + 10 óra).
The FreeBSD
Diary: Hogyan dokumentumok gyûjteménye kezdõ &unix;
felhasználóknak. A cél egy rakás
lépésrõl-lépésre haladó
útmutató írása különbözõ
portok telepítésérõl és
konfigurációjáról.
The FreeBSD Corporate Networker's Guide:
Ez a weboldal a hálózati FreeBSD rendszergazdáknak
szól, célja, hogy folyamatosan hasznos
segítséget jelentsen. Amíg az olyan könyvek,
mint a pl. a képzelet szülte regények, az elsõ
kiadás után évszázadokkal is olvasottak
és élvezhetõek, a technikai leírások,
mint a Networker's Guide néhány év alatt elavulnak
a tárgyalt termékben bekövetkezett
változások miatt.
Alkalmazások
&java; a FreeBSD-n:
Információk arról, hogyan szerezze be a legfrissebb
&jdk;-t a FreeBSD-hez, illetve hogyan telepítse és
használja. Itt talál továbbá egy
listát azokról a &java; szoftverekrõl, amelyeket
érdekesnek találhat.
GNOME a FreeBSD-n:
Itt találja a legújabb GNOME kiadás
beszerzésével, telepítésével és
futtatásával kapcsolatos információkat,
illetve a projekt friss híreit és
frissítéseit, GYIK-et, a FreeBSD-specifikus GNOME gondok
leírását, útmutatót
alkalmazások portolásához, és még
sok mást.
KDE a FreeBSD-n:
Linkeket, dokumentációt és útmutatókat
tartalmaz a legfrissebb KDE kiadás FreeBSD alatti
használatához. A projekt hírei és a GYIK
szintén elérhetõ.
Mono a FreeBSD-n:
Itt kaphat tájékoztatást a Mono és a C#
jelenlegi állapotáról FreeBSD-n.
FreeBSD Ports Collection:
A FreeBSD Ports Collection lehetõvé teszi, hogy
minimális erõfeszítéssel és
könnyen telepítsen alkalmazásokat
forráskódból. Megtekintheti a jelenlegi portok
listáját, illetve rákereshet egy adott
alkalmazásra, hogy megtudja, része-e már a
Ports Collectionnek.
FreeBSD Ports
distfiles survey: Egy lista azokról a portokról,
amelyek nem tudják letölteni a forráskódot,
illetve elérhetõ egy összegzés is minden
porthoz.
FreshPorts: A legfrissebb
információkat kínálja a portokról
és a portokat érintõ
változásokról. Hozzáadhatja kedvenc portjait
egy figyelési listához, hogy e-mailen
tájékoztatást kapjon bármilyen, az adott
portot érintõ változásról.
Pointyhat: Egy szerver,
amely ellenõrzi a portokat és minden porthoz
megõrzi a csomagkészítés során
keletkezett naplókat.
Hálózatkezelés
Netperf:
Hálózati stack optimizáció a FreeBSD 5.X
és 6.X kerneleihez, az SMPng FreeBSD 5.3-hoz készült
hálózati stack locking fejlesztéseinek
folytatása. A projekt felderíti és
megvalósítja a lehetséges optimizációs
stratégiákat a többszálas
hálózati stack-hez.
KAME Projekt: Egy
ingyenes IPv6/IPsec stack a BSD rendszerekhez.
SYSLOG-SECURE:
2001 augusztusában megszületett az RFC3164 syslog
szabvány. Ez az RFC néhány olyan
kiterjesztést tárgyal, amelyek
biztonságosabbá teszik a syslogot. Ez a projekt 2002-ben
indult, hogy megvalósítsa az RFC3164 szabvány
kiterjesztéseit a FreeBSD syslogjában, illetve
további biztonsági kiterjesztésekkel
bõvítse ki azt, mint pl. a syslog-sign. A libc és
a syslogd is módosításra fog kerülni.
Lehetõség szerint a biztonság
felügyelésére is születnek majd
eszközök. Minden segítséget szívesen
fogadunk. Ha érdekelt, kérjük írjon az
albert@ons-huis.net e-mail címre további
információért.
Tárolás
Arla:
Egy ingyenes AFS kliens implementáció. A projekt
fõ célja egy teljes funkcionalitású kliens
létrehozása, amely a normál AFS minden
adottságával rendelkezik. A további tervezett
és megvalósított dolgok a menedzsment
eszközök és a szerver.
Big
Disk: A Large data storage in FreeBSD projekt
célja, hogy a FreeBSD-t képessé tegye több
terabájtos lemezek/kötetek kezelésére.
Coda:
Egy elosztott fájlrendszer. Az adottságai közt
megtalálhatóak a szétkapcsolt
mûködés, a biztonságos kialakítás,
a szerver replikáció és az állandó
kliensoldali gyorstárazás.
TCFS:
A Transparent Cryptographic File System egy alkalmas megoldást
jelenthet az elosztott fájlrendszerek biztonsági
problémáira. A kriptográfiai rendszer és
a fájlrendszer mélyebb integrációjával
lehetõvé válna az alkalmazások
számára a teljesen transzparens használat.
A fájlok titkosítva tárolódnak és
csak a használat elõtt kerülnek
visszafejtésre. A titkosítás és
visszafejtés a kliens számítógépen
történik, így a felhasznált kulcs
sosem halad keresztül a hálózaton.
Tertiary
Disk: Egy tárolási architektúra nagy
tárolási rendszerekhez, amely megóvja
a saját összeállítású
kötetek hátrányaitól. A név
kettõs célt tükröz: a szalagos meghajtók
megabájtonkénti költségét és
a mágneslemezek teljesítményét
hivatott elérni. Kész komponenseket
használunk, hogy létrehozzunk egy
skálázható, alacsony költségû,
terabájtos kapacitású lemezes
rendszert. A célunk, hogy egy teljes tárhely
rendszert hozzunk létre a normál lemezekhez
képest 30-50%-al olcsóbban. A Tertiary Disk
egy switchen keresztül összekötött
PC-ket használ a nagyszámú lemezek
kiszolgálásához. A prototípusunk
20 darab 200MHz-es PC-bõl áll, amelyek
370 darab 8GB-os lemezt biztosítanak. A PC-k egy
100Mbps Ethernet switchen keresztül kapcsolódnak
egymáshoz.
Vinum:
A VERITAS volume manager™-rõl modellezett logikai
kötetkezelõ. Ez a projekt azonban nem a Veritas
klónja és számos problémát
igyekszik elegánsabban megoldani, mint a Veritas.
Olyan funkciókat is nyújt, amiket a Veritas
nem.
A PathConvert projekt: Egy projekt útvonalkonverziós
segédprogramok kifejlesztéséhez, amelyek
az abszolút- és relatív útvonalak
közötti konverziót végzik el. Leginkább
az NFS és a WWW felhasználóinak hasznos.
Kernel, biztonság
Kernel Scheduler
Entities: A projekt célja, hogy fejlessze a FreeBSD
szálazási képességeit a Scheduler
Activations felépítéséhez hasonló
modell alapján.
Lottery Scheduling Kernel: Ez a munka a Waldspurger-féle
lottóidõzítési algoritmuson
alapszik, amely az arányok alapján
történõ erõforrás-kezelést
valósítja meg. Az elsõdleges elõny,
hogy a felhasználók szigorú kontrollal
rendelkeznek az általuk futtatott folyamatok
relatív aránya felett, illetve
a felhasználó által okozott terhelések
egymástól elszigeteltek, így nem uralkodhat
egy felhasználó az egész processzoron.
OpenBSM: A Sun
Basic Security Module (BSM) Audit API-jának egy nyílt
forráskódú implementációja.
Az OpenBSM programkönyvtárakat, eszközöket
és dokumentációt kínál a
TrustedBSD audit implementációjához, amely
késõbb be lesz olvasztva a FreeBSD-be.
Symmetric MultiProcessor
Támogatás: Dokumentáció és
egyéb információk a több processzoros
rendszerek kihasználásához FreeBSD rendszerek
alatt.
TrustedBSD:
Olyan kiegészítéseket kínál a FreeBSD
operációs rendszerhez, amelyek a trusted
operációs rendszerekre jellemzõ
kiegészítésekkel bõvítik ki azt.
Ilyenek a kifinomult jogosultsági rendszer (capabilities),
hozzáférési listák (ACL) és
Mandatory Access Control. Ezek a funkciók folyamatosan
beolvasztásra kerülnek a FreeBSD-be, illetve
portolják õket más BSD-alapú rendszerekre.
Kernel Stress Test Suite:
Ennek az igénybevételi tesztcsomagnak a célja a
rendszer megbénítása. A tesztcsomag kisebb
programokból és scriptekbõl áll. Minden
teszt a kernel egy adott részét célozza meg.
A tesztcsomag fõ koncepciója a káosz. Minden teszt
sleep állapotba kerül véletlen számú
másodpercre, mielõtt véletlen számú
alkalommal lefut.
Eszközkezelõk (driverek)
busdma
és SMPng driver konverzió: A busdma egy
hordozható absztrakciós réteget biztosít
a Direct Memory Access (DMA) közvetlen
memóriaeléréshez, amelyet sok
nagy teljesítményû eszközkezelõ
használ. Ennek az absztrakciós rétegnek a
használatával az eszközkezelõk
íróinak nem kell platform-specifikus DMA-kezelõ
kódot használniuk, így azok könnyebben
hordozhatóvá válnak a különbözõ
architektúrák közt. Az oldal szintén
tartalmazza az eszközkezelõk jelenlegi
állását az SMPng-safe állapot
tekintetében.
BSD ATM:
ATM hálózati implementáció 4.4BSD-hez:
Az új számítógépes alkalmazási
területek, mint a multimédia, képfeldolgozás
és az elosztott adatfeldolgozás magas
hálózati teljesítményt igényel.
Az ATM-alapú hálózat jelenti az egyik
megoldást ezekre a teljesítményi igényekre.
Az ATM összetettsége a hagyományos
hálózatokkal - mint például az Ethernettel -
szemben korlátozza a felhasználását. Ebben a
dokumentumban bemutatjuk a BSD ATM
felépítését és
implementációját, amely egy
pehelysúlyú és hatékony ATM szoftveres
réteg a BSD-alapú operációs rendszerekhez
és csak minimális változtatásokat
igényel az operációs rendszer
részérõl. A BSD ATM egyaránt
használható IP alapú és
"natív" ATM hálózatokhoz.
Otthoni
Automatizálás: A FreeBSD használata
berendezések, infravörös eszközök,
automatizált telefonrendszerek, stb.
vezérléséhez.
A FreeBSD
Token-Ring Projekt: Információ, fájlok,
patchek és dokumentáció, hogyan
bõvítsük ki a FreeBSD-t Token-Ring
támogatással.
Xircom CEM Ethernet Driver: Létezik egy
levelezési lista Scott Mitchell Xircom CEM ethernet
eszközkezelõjének jövõbeni
fejlesztéséhez. Küldje el
a subscribe freebsd-xircom üzenetet a
majordomo@lovett.com
címre a feliratkozáshoz.
Architektúra
A FreeBSD portja IA-64 rendszerekre::
Ez a projekt felelõs a FreeBSD IA-64 architektúrára
való portolásáért. A projekttel kapcsolatos
kérdéseit kérjük a freebsd-ia64@FreeBSD.org
levelezési listára küldje.
A FreeBSD
portja SPARC® rendszerekre:
A FreeBSD SPARC portjáról tartalmaz
információkat, mint pl. a GYIK, egy kezdeti fázisban
lévõ boot kód, SPARC processzorok és
alaplapok adatai, és egyéb SPARC projektek.
SysVR4 Emuláció: Ez az oldal a FreeBSD SysVR4
emulátorát tárgyalja. Jelenleg képes
futtatni (vagy néhány esetben "sétáltatni")
a SySV programok nagy részét a Solaris™/x86
2.5.1 és 2.6 rendszerekbõl. Valószínûleg
az SCO UnixWare és SCO OpenServer alkalmazásokat is
képes futtatni.
Az OSKit:
Az OSKit egy részletesen dokumentált,
operációs rendszerekhez készült keretrendszer
és 34 komponenskönyvtár gyûjteménye.
Nemcsak az operációs rendszer
infrastrukturális szükségleteit
elégíti ki, hanem a magasabb szintû komponenseket is
biztosítja, mindezt modulárisan, hogy ezzel
csökkentse az OS R&D korlátait és
költségeit. Az OSKit mérhetetlenül
leegyszerûsíti egy új operációs rendszer
létrehozását, portolását x86
platformra (illetve a jövõben egyéb, az OSKit
által támogatott architektúrákra), vagy egy
operációs rendszer kibõvítését
eszközök szélesebb körû
támogatásával, illetve fájlrendszerek,
futtatható fájlformátumok, vagy
hálózati szolgáltatások
támogatásával. Az OSKit szintén
jól használható az operációs
rendszerrel kapcsolatos programok, mint pl. a boot loader, vagy
mikrokernelen futó szerverek
készítésére.
Egyéb
FreeSBIE:
A FreeBSD operációs rendszerre épülõ
live CD. Hasznos alkalmazások tömkelegét
tartalmazza. Futtatható tisztán CD-rõl,
vagy telepítõlemezként is használható
a FreeBSD merevlemezre történõ
telepítésére.
NanoBSD:
A NanoBSD egy olyan eszköz, amelyet olyan csökkentett
méretû FreeBSD rendszerek létrehozására
terveztek, amely elfér egy Compact Flash kártyán
(vagy más hordozható
háttértárolón) úgy, hogy alkalmas
legyen készülékekben való használatra.
A FreeBSD dokumentáció tartalmaz egy bevezetõ
jellegû
cikket a
NanoBSD-rõl, amely hasznos tippekkel szolgál a
NanoBSD beállításával és
futtatásával kapcsolatban.
GLOBAL:
Egy általános forráskód
címkézõ rendszer, ami ugyanúgy
mûködik sok más rendszer közt. Jelenleg a shell
parancssort, az nvi szerkesztõt, böngészõt,
az emacs szerkesztõt és az elvis szerkesztõt
támogatja, a támogatott nyelvek pedig a C, Yacc
és Java.
ACPI a FreeBSD-n:
A projekt az ACPI zökkenõmentes
mûködését hivatott biztosítani
FreeBSD operációs rendszeren.
Bináris
Frissítések: A FreeBSD Update egy rendszer a
FreeBSD bináris frissítések
elkészítésére, terjesztésére,
letöltésére és
telepítésére. Ez a rendszer lehetõvé
teszi a biztonsági ágak egyszerû
követését anélkül, hogy le kellene
tölteni a forráskódot és
újrafordítani a rendszert (,kivéve persze
azt a számítógépet, amely
elkészíti a frissítéseket).
A frissítések kriptográfiailag
aláírtak és növekményes
formában kerülnek terjesztésre, ami jelentõsen
csökkenti a használt
sávszélességet.
CVSweb: Egy web
interfész a CVS repókhoz, hogy könnyedén
böngészhesse a forrásfát az egyes
revíziókhoz tartozó
naplóbejegyzésekkel együtt.
A FreeBSD
Laptop Kompatibilitási Lista: Egy átfogó
adatbázis olyan laptopokról és PCMCIA
kártyákról, amelyek mûködnek
FreeBSD-vel. Az oldal az ismert hardveres és szoftveres
problémákról is tartalmaz néhány
információt.
A FreeBSD
Tinderbox: A Tinderbox folyamatosan fordítja a
FreeBSD aktív fejlesztési ágait, hogy
detektálja a fordítási hibákat.
Ha egy ágban fordítási hibát
talál, egy levelet küld a megfelelõ
levelezési listára, hogy a hibát a
lehetõ leggyorsabban ki lehessen javítani.
A Tinderbox forráskódját a FreeBSD
CVS repositoryban tartják karban az
src/tools/tools/tinderbox
könyvtárban.
TET
Integráció:
Az Open Group Test Execution
Toolkitje egy pehelysúlyú nyílt
forráskódú futtató tesztkörnyezet, amely
támogatja az elosztott tesztelést. Ez a projekt
a TET és a létezõ TET-alapú nyílt
forrású szabványos tesztcsonagok
(VSX-PCTS, VSC-Lite, VSTH-Lite, VSW5 és egyebek) FreeBSD alatti
használhatóságát hivatott
megvalósítani.
A jelenlegi FreeBSD probléma-jelentések
nyomkövetését a GNATS
rendszer végzi.
Egy FreeBSD probléma-jelentés (PR) nem feltétlen
egy magát, a FreeBSD-t érintõ hiba
leírása. Esetenként lehet egy hiba a
dokumentációban (,akár egy egyszerû
elírás). Más esetekben lehet egy
"kívánságlista", hogy a beküldõ mit
látna szívesen a FreeBSD-ben. Sok esetben a PR egy portot
tartalmaz, amely arra lett elõkészítve, hogy a FreeBSD
Ports Collection
részévé váljon.
A probléma-jelentés kezdeti állapota "nyílt",
és akkor válik lezárttá, ha a probléma
megoldódott. Továbbá, minden PR-hez tartozik egy
egyedi nyomkövetõ ID, biztosítva ezzel, hogy a
jelentés nem veszett el. Sok módosítás a
FreeBSD-ben magában foglalja, hogy melyik nyomkövetési ID
tartozik a jelentéshez, amely a változtatást
indokolja.
Probléma-jelentések a FreeBSD rendszereken
található
send-pr(1) paranccsal, vagy a
freebsd-bugs@FreeBSD.org
címre küldött e-maileken keresztül is
beküldhetõk. Kérjük vegye figyelembe, hogy a
send-pr a kedveltebb módszer,
mivel a levelezési listára küldött
üzeneteket nem követi nyomon a rendszer, mint
hivatalos probléma-jelentéseket, így "elveszhetnek"
a listára érkezõ levéláradatban.
Mielõtt beküld egy probléma-jelentést,
érdemes lehet elolvasnia a
FreeBSD
Probléma-jelentések Írása cikket.
Ez a cikk leírja, milyen esetekben szükséges
probléma-jelentést küldenie, miket kell
említenie benne, és mi a legjobb módja, hogy
elküldje a probléma-jelentést. Néhány
egyéb háttérinformáció
található az
Irányelvek
a FreeBSD Probléma-jelentések Kezeléséhez
cikkben.
