diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml index 06a33c3813..32db8363e9 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.sgml @@ -1,783 +1,788 @@ %articles.ent; ]>
A BSD bemutatása Greg Lehey
grog@FreeBSD.org
 &tm-attrib.freebsd; &tm-attrib.amd; &tm-attrib.apple; + &tm-attrib.intel; &tm-attrib.linux; &tm-attrib.opengroup; + &tm-attrib.sparc; &tm-attrib.sun; + &tm-attrib.unix; &tm-attrib.xfree86; &tm-attrib.general; A nyílt forrású világban a &linux; szó majdnem az operációs rendszer szinonimájává vált, pedig nem ez az egyetlen nyílt forrású &unix;-szerû operációs rendszer. Az Internet Operating System Counter szerint 1999 áprilisában a világ hálózatra kapcsolt számítógépeinek 31,3%-a &linux;ot futtat. 14,6% használ BSD &unix;-ot. A világ legnagyobb webes szolgáltatásai közül néhány, mint például a Yahoo! is BSD-t használ. A világ legforgalmasabb FTP szervere 1999-ben (már halott), az ftp.cdrom.com, BSD-t használt a napi 1,4 TB adatforgalom biztosításához. Ez egyértelmûen nem egy szûk piaci réteg: a BSD egy jól megõrzött titok. Tehát mi is a titok? Miért nem ismert jobban a BSD? Ez a dokumentum többek között ezt a kérdést hivatott megvizsgálni. A dokumentumban a BSD és &linux; közötti különbségeket így olvashatja. Fordította: &a.hu.gabor; Mi az a BSD? A BSD Berkeley Software Distribution rövidítése, amely annak a disztribúciónak a neve, amit a berkeley-i egyetemen fejlesztettek ki Californiában az AT&T &unix; operációs rendszerének a kiterjesztéseként. Számos nyílt forású operációs rendszer épül a 4.4BSD-Lite néven ismertté vált kiadásra. Ráadásul tartalmaznak több csomagot más nyílt forrású projektekbõl, különösen a GNU projektbõl. A teljes operációs rendszer a következõket tartalmazza: A BSD kernel, amely a processzütemezést, illetve a memóriakezelést végzi, kezeli a szimmetrikus többprocesszoros rendszereket (SMP), az eszközmeghajtókat, stb. A &linux; kernellel ellentétben, BSD kernelbõl több van, különbözõ adottságokkal. A C könyvtár, a rendszer alapvetõ API-ja. A BSD C könyvtár a Berkeley kódon alapszik, nem a GNU projekten. Segédprogramok, mint shellek, fájlkezelõ eszközök, fordítók és linkerek. Néhány segédprogram a GNU projektbõl származik, mások nem. Az X Window rendszer, amely a grafikus megjelenítést kezeli. Az X Window rendszert, amelyet a legtöbb BSD rendszer használ, két különbözõ projekt fejleszti, az &xfree86; projekt és az X.Org projekt. A &linux; is ezeket használja. A BSD általában nem jelöl ki egy - grafikus felületet, mint például a - GNOME, vagy KDE, de ennek ellenére ezek is - elérhetõek. + grafikus felületet, mint + például a GNOME, vagy + KDE, de ennek ellenére ezek + is elérhetõek. Sok egyéb program és segédeszköz. Micsoda? Egy igazi &unix;? A BSD operációs rendszerek nem klónok, hanem az AT&T's Research &unix; operációs rendszer nyílt forráskódú leszármazottai, amely a modern &unix; System V õse. Talán meglepõnek találja, hogy hogyan lehetséges ez, amikor az AT&T soha nem tette nyílt forrásúvá a kódját? Igaz, hogy az AT&T &unix; nem nyílt forrású és jogi szempontból a BSD határozottan nem &unix;, de az AT&T átvett kódot más projektekbõl is, különösen a - kaliforniai Berkeley egyetemen mûködõ Computer Sciences - Research Group-tól. 1976-tól a CSRG szalagokon kiadta - a szoftverét, amelynek neve Berkeley Software - Distribution, avagy BSD volt. + kaliforniai Berkeley egyetemen mûködõ Computer + Sciences Research Group (CSRG)-tól. 1976-tól a CSRG + szalagokon kiadta a szoftverét, amelynek neve + Berkeley Software Distribution, avagy + BSD volt. A BSD kezdeti kiadásai leginkább felhasználói programokból álltak, de a helyzet drámaian megváltozott, amint a CSRG szerzõdött az Advanced Projects Research Agency-vel (DARPA) a hálózataik ARPANET-re történõ aktualizálásával kapcsolatban. Az új protokollok, mint Internet Protokollok voltak ismertek, késõbb mint TCP/IP, a protokollcsalád két legfontosabb protokollja után. A legelsõ szélesebb körben használt implementáció a 4.2BSD része volt, 1982-ben. Az 1980-as években számos új munkaállomásokkal foglalkozó cég tûnt fel. Sokuk a &unix; licencelését részesítette elõnyben egy saját operációs rendszer fejlesztésével szemben. Különösen a Sun Microsystems licencelte a &unix;-ot és megvalósította a 4.2BSD egy új verzióját, amelyet &sunos;-nak nevezett. Amikor az AT&T jogosulttá vált arra, hogy maguk árusítsák a &unix;-ot kereskedelmi forgalomban, a valamelyest mérföldkõnek számító System III rendszerüket hamarosan a System V követte. A System V kódja nem tartalmazott hálózatkezelést, így minden implementációjukhoz a BSD-bõl vettek át szoftvereket, ideértve a TCP/IP szoftvert és egyéb más programokat is, mint például a csh shell és a vi editor. Ezek az eszközök kollektívan a Berkeley Extensions (berkeley-i kiegészítések) néven váltak ismertté. A BSD szalagok az AT&T tulajdonában lévõ kódot is tartalmaztak, így használatuk &unix; source licencet igényelt. 1990-re a CSRG kifogyott a támogatásokból, így be kellett szüntetniük a munkát. A csoport néhány tagja úgy döntött, hogy kiadja a BSD kódját, amely nyílt forráskódú volt az AT&T kód nélkül. Ez végül a Networking Tape 2 kiadással valósult meg, amely általában mint Net/2 ismert. A Net/2 nem volt komplett operációs rendszer, a kernel kódjának kb. 20%-a hiányzott. A CSRG tagok egyike, William F. Jolitz megírta a hiányzó kódrészeket és 1992 elején kiadta a 386BSD rendszert. Ezzel egyidõben a volt CSRG tagok egy másik csoportja létrehozott egy kereskedelmi céget Berkeley Software Design Inc. néven és kiadtak egy béta verziójú operációs rendszert, a BSD/386-ot, amely ugyanarra a kódra épült. Az operációs rendszer neve késõbb BSD/OS-re változott. A 386BSD soha nem vált stabil rendszerré. Ehelyett két másik projekt nõtt ki belõle 1993-ban: a NetBSD és a &os;. A két projekt akkor vált szét, amikor a 386BSD fejlõdését várták: a NetBSD az év elején startolt, a &os; elsõ kiadása pedig csak az év végére készült el. Eközben a kód eléggé más irányba fejlõdött ahhoz, hogy könnyen egyesíhessék azt. Ezen kívül a projektek küönbözõ célokat tûztek ki, ahogyan majd lentebb látni fogjuk. 1996-ban az OpenBSD kivált a NetBSD-bõl, 2003-ban pedig a DragonFlyBSD a &os;-bõl. Miért nem ismert jobban a BSD? Számos ok miatt, a BSD relatíve ismeretlen: A BSD fejlesztõit gyakran jobban érdekli, hogy a kódot javítgassák, minthogy marketinget szervezzenek köré. A &linux; ismertsége a projekten kívüli okoknak köszönhetõ, mint a sajtó vagy a cégek, amelyek linuxos szolgáltatásokat kínálnak. Ezidáig a nyílt forrású BSD-k nem rendelkeznek ilyen kiváltságokkal. A BSD fejlesztõi gyakran több tapasztalattal rendelkeznek, mint a &linux; fejlesztõi, így kevésbé érdekeltek abban, hogy a rendszert könnyen használhatóvá tegyék. Az új felhasználók általában kényelmesebbnek találják a &linux;ot. 1992-ben az AT&T beperelte a BSDI-t, a BSD/386 terjesztõjét azzal az indokkal, hogy a termék az AT&T tulajdonában lévõ kódrészleteket tartalmaz. A bíróság 1994-ben lezárta az ügyet, de a per szelleme továbbra is kísérti az embereket. Mostanában, 2000 márciusában egy webes cikk is azt állította, hogy a bírósági ügy nemrég fejezõdött be. A név volt az egyik kérdés, amit a per tisztázott: az 1980-as években a BSD mint BSD &unix; volt ismert. Az AT&T birtokolta kódok utolsó nyomainak eltávolításával a BSD elvesztette a &unix; névhez való jogát. Ennek eredményeképp olyan hivatkozások olvashatók a könyvcímekben, mint 4.3BSD &unix; operációs rendszer és 4.4BSD operációs rendszer. Egyes megfigyelések szerint a BSD projektek szétdarabolódtak és ellenségesek egymással. A Wall Street Journal a BSD projektek balkánizációjáról beszél. A perhez hasonlóan, ez is nagyrészt õsi történetekre épül. A BSD és a &linux; összehasonlítása Tehát valójában mi is a különbség mondjuk a Debian &linux; és a &os; közt? Az átlag felhasználó számára a különbség meglepõen csekély: mindkettõ &unix;-szerû operációs rendszer. Mindkettõt non-profit projektek fejlesztik. (Természetesen ez nem igaz sok más &linux; disztribúcióra.) A következõ fejezetben a BSD és a &linux; közötti különbségeket tekintjük át. A leírás leginkább a &os;-re illik, amely a BSD telepítések kb. 80%-át teszi ki, de a NetBSD, OpenBSD és DragonflyBSD nem sokban különbözik tõle. Kinek a birtokában van a BSD? A BSD nem egy személy vagy egy vállalat tulajdona. Egy magasan képzett és elkötelezett közösség fejleszti és terjeszti világszerte. A BSD néhány összetevõje különálló nyílt forrású projekt, amelyet más fejlesztõk tartanak karban. Hogyan fejlesztik és aktualizálják a BSD-t? A BSD kerneleket a nyílt forrású fejlesztési modell szerint fejlesztik és tartják naprakészen. Mind a négy projekt fenntart egy publikusan elérheõ forrásfát a Concurrent Versions System (CVS) verziókezelõ rendszer segítségével, amely a projekt minden forrásfájlját tartalmazza a dokumentációval és egyéb fontos fájlokkal együtt. A CVS segítségével a felhasználók lekérhetik (check out) a rendszer bármely óhajtott verzióját. Világszerte sok fejlesztõ járul hozzá a BSD fejlõdéséhez. Három kategóriába soroljuk õket: A contributor-ok (külsõ munkatársak) kódot vagy dokumentációt írnak. Nincs jogosultságuk a forráskódban közvetlenül változtatásokat végrehajtani. Ahhoz, hogy a munkájuk bekerüjön a rendszerbe, egy hivatalos fejlesztõnek - committernek - kell azt átnéznie és a kódbázishoz adnia. A Committerek azok a fejlesztõk, akiknek írási jogosultságuk van a forráskódhoz. Ahhoz, hogy valaki committerré váljon, be kell bizonyítania, hogy megfelelõ tudással rendelkezik azon a területen, amelyen dolgozik. A committer egyéni döntése, hogy él-e a felhatalmazásával, mielõtt változtatást hajt végre a forráskódon. Általában, egy tapasztalt committer végrehajthat olyan változtatásokat, amelyek nyilvánvalóan helyesek, anélkül, hogy ehhez más beleegyezését kérné. Példál egy dokumentáción dolgozó committer kijavíthat helyesírási, vagy nyelvtani hibákat, anélkül, hogy azt más megvizsgálná. Másrészt, azoktól a fejlesztõktõl, akik messzemenõ vagy összetett változtatásokon dolgoznak, elvárt, hogy átnézésre közzétegyék a kódot a tényleges változtatások elõtt. Extrém esetekben a core team egy tagja, mint elöljáró tervezõ, elrendelheti a változtatások törlését a forráskódból, azon a folyamaton keresztül, amelynek neve backing out. Minden committer kap értesítést minden változásról, így nem lehet titokban változtatásokat eszközölni. A Core team (projektvezetõk). A &os; és a NetBSD is rendelkezik egy core csapattal, amely a projektet menedzseli. A core csapatok a projekt elõremenetele során alakultak ki, és a szerepük nem mindig pontosan meghatározott. Nem szükséges fejlesztõnek lenni ahhoz, hogy valaki a core csapat tagja legyen, habár ez a megszokott. A core csapat feladata egyik projektrõl a másikra változik, de általában több beleszólásuk van a projekt menetébe, mint a nem core tagoknak. Ez a rendszer számos pontban eltér a &linux;étól: Nem egyetlen ember irányítja a rendszert. A gyakorlatban ez az eltérés túlértékelt, hiszen az elöljáró tervezõ kérheti a kód visszaállítását és még a &linux; projektben is több embernek van jogosultsága változtatni. Másrészt, van egy központi repository, azaz a teljes operációs rendszer forráskódja egy helyen érhetõ el, beleértve a régi verziókat is. A BSD projektek az egész operációs rendszert karbantartják, nemcsak a kernelt. Ez a megkülönböztetés csak részben hasznos: a BSD és a &linux; is haszontalan alkalmazások nélkül. A BSD alatt használt alkalmazások gyakran azonosak a &linux;on használtakkal. A központilag karbantartott CVS forrásfának köszönhetõen a BSD fejlesztése áttekinthetõ, továbbá lehetõség van arra, hogy bármely verziót elérjünk a kiadási verzió vagy a dátum alapján. A CVS segítségével növekményesen is frissíthetjük rendszerünket: például a &os; repositoryja kb. 100 alkalommal frissül naponta. Ezek közül a változások közül a legtöbb kicsi. A BSD kiadások A &os;, NetBSD és OpenBSD háromféle kiadáson keresztül teszi elérhetõvé a rendszert. Ahogyan a &linux; esetében is, a kiadások kapnak egy verziószámot, mint pl. 1.4.1 vagy 3.5. Továbbá, a verziószám rendelkezik egy utótaggal, amelyik a kiadás célját jelöli: A rendszer fejlesztõi verziójának neve CURRENT. A &os; egy számot rendel ehhez, pl. 5.0-CURRENT. A NetBSD egy kicsit más elnevezési konvenciót alkalmaz, egy egybetûs utótagot fûz a névhez, amely azt jelzi, hogy csak a belsõ interfészeket érinti a változás, ilyen pl. a NetBSD 1.4.3G. Az OpenBSD nem használ számokat (OpenBSD-current). Minden új fejlesztés elõször ebbe az ágba kerül bele. Meghatározott idõnként, 2-4 alkalommal évente, a projekt kiad egy RELEASE (kiadás) verziót, amely elérhetõ CD-ROM-on és szabadon letölthetõ az FTP szerverekrõl, ilyen pl. az OpenBSD 2.6-RELEASE vagy a NetBSD 1.4-RELEASE. A RELEASE verzió végfelhasználók számára készül és ez a rendszer normális verziója. A NetBSD ezen kívül patch release kiadásokat is kínál egy harmadik számjeggyel, pl. NetBSD 1.4.2. Ahogy hibák bukkannak fel a RELEASE verzióban és javításra kerülnek, a javítások bekerülnek a CVS fába. Az így létrejövõ verzió neve a &os;-nél STABLE, de a NetBSD és az OpenBSD továbra is RELEASE néven hívja ezt a verziót. Kisebb új funkciók szintén bekerülhetnek ebbe az elágazásba, miután a CURRENT ágban már egy ideje stabilnak bizonyultak. Ezzel ellentében a &linux; két különbözõ forrásfát tart fenn: a stabil- és a fejlesztõi verziót. A stabil verzióknak egy páros minor számuk van, mint pl. 2.0, 2.2 vagy 2.4. A fejlesztõi verziók minor száma páratlan, mint pl. 2.1, 2.3 vagy 2.5. Ezt a verziószámot minden esetben egy harmadik szám követi, ez adja meg a pontos verziót. Ezen kívül, minden terjesztõ saját programokat és segédeszközöket mellékel, így a disztribúció neve is meghatározó. Minden disztribútor külön verziószámmal látja el a disztribúciót is, tehát egy teljes meghatározás valahogy így hangzana: TurboLinux 6.0 2.2.14-es kernellel. Milyen BSD verziók vannak? A rengeteg &linux; disztribúcióval ellentétben csak négy jelentõsebb nyílt forrású BSD van. Minden BSD projekt karbantartja a saját forrásfáját és saját kernelét. A gyakorlatban azonban kevesebb az eltérés a userland kódokban, mint a &linux; esetében. Nehéz kategorizálni a projektek céljait, mert a különbségek nagyon szubjektívak. Alapvetõen a következõek érvényesek: A &os; a nagy teljesítményt és a könnyû használhatóságot célozza meg, a webszolgáltatók kedvence. - Számos platformon fut, ide értve az i386 alapú + Számos platformon fut, ide értve az &i386; alapú rendszereket (PC-ket), az AMD 64-bites processzorait, az &ultrasparc; rendszereket, a Compaq Alpha rendszereit, illetve a NEC PC-98 specifikációján alapuló rendszereket. A &os; Projekt jelentõsen több felhasználóval rendelkezik, mint más projektek. A NetBSD a lehetõ legnagyobb hordozhatóságra törekszik, ahogyan az idézet is mutatja: of course it runs NetBSD. Elfut a palmtopokon és a nagy szervereken egyaránt, és a NASA is használja az ûrkutatásai során. Különösen jó választás - régi, nem Intel alapú hardverhez. + régi, nem &intel; alapú hardverhez. Az OpenBSD a biztonságra és a kód egyszerûségére koncentrál: a nyílt forrású koncepciót kombinálják a szigorú ellenõrzésekkel, hogy így egy bizonyítottan korrekt rendszert hozzanak létre, megoldást kínálva ezzel a biztonságot megkövetelõ szervezeteknek, mint például bankoknak, tõzsdéknek és amerikai kormányügyi szervezeteknek. Ahogyan a NetBSD, az OpenBSD is több platformon fut. A DragonFlyBSD a nagy teljesítményt és a skálázhatóságot célozza meg az egyszerû UP rendszerektõl kezdve a hatalmas, fürtözött rendszerekig. Számos hosszútávú technikai célja van, de a legfontosabb, hogy egy olyan SMP-képes infrastruktúrát hozzon létre, amely könnyen érthetõ és karbantartható, valamint könnyû rá fejleszteni. Létezik még két másik BSD &unix;, amelyek azonban nem nyílt forrásúak: a BSD/OS és az Apple &macos; X: A BSD/OS volt a legrégebbi leszármazottja a 4.4BSD-nek. Nem volt ugyan nyílt forrású, de viszonylag alacsony áron lehetett licencet vásárolni a forráskódhoz. Sok tekintetben hasonlított a &os;-hez. Két évvel azután, hogy a Wind River Systems megvette a BSDi-t, a BSD/OS, mint önálló termék megszûnt létezni. Támogatás és a forráskód még mindig elérhetõ a Wind Rivernél, de az új fejlesztések már a VxWorks beágyazott operációs rendszerre irányulnak. A &macos; X az Apple Computer Inc. operációs rendszerének legújabb verziója a &macintosh; termékvonalhoz. Ennek a rendszernek a BSD magja, a Darwin egy teljes értékû nyílt forrású operációs rendszerként érhetõ el x86 és PPC számítógépekhez. Az Aqua/Quartz grafikus rendszer és a &macos; X pár egyéb saját fejlesztése zárt forrású maradt. Számos Darwin fejlesztõ egyben &os; committer is, és fordítva. Hogyan tér el a BSD licenc a GNU General Public licenctõl? A &linux; a GNU General Public Licenc (GPL) alatt érhetõ el, amely azért jött létre, hogy felszámolja a zárt forráskódú szoftverfejlesztést. Konkrétan, minden olyan munkának, amely GPL licenc alatt kiadott termékre épül, szintén nyílt forrásúnak kell lennie. Ezzel szemben a BSD licenc kevésbé korlátozó: tisztán bináris terjesztést is megenged. Ez különösen vonzó a beágyazott alkalmazások számára. Mi mást kell még tudnom? Mivel a BSD-hez kevesebb alkalmazás érhetõ el, mint a &linux;hoz, ezért a BSD fejlesztõi készítettek egy &linux; kompatibilitási csomagot, amellyel &linux; programok futtathatók BSD rendszeren. A csomag egyaránt tartalmaz kernel módosításokat a &linux; rendszerhívások megfelelõ végrehajtásához, és kompatibilitási fájlokat, mint például a C könyvtár. A BSD rendszeren futtatott &linux; alkalmazások és a natív &linux; környezetben futó &linux; alkalmazások között nincs észrevehetõ sebességkülönbség. A BSD mindent együtt természetének köszönhetõen a frissítések sokszor sokkal könnyebben kezelhetõek, mint a &linux; esetében. A BSD úgy kezeli a könyvtárak verzióit, hogy kompatibilitási modulokat bizosít a régebbi könyvtárakhoz, így több éves programok is probléma nélkül futtathatóak. Melyiket használjam, a BSD-t, vagy a &linux;ot? Mit jelent mindez a gyakorlatban? Kinek való a BSD és kinek a &linux;? Ezt a kérdést nagyon nehéz megválaszoli. Pár irányelv: Ha nem romlott el, ne javítsd meg: Ha már egy olyan nyílt forrású operációs rendszert használ, amellyel elégedett, várhatóan nincs semmi nyomós oka, hogy váltson. A BSD rendszerek, különösen a &os; jelentõsen nagyobb teljesítményt produkálhatnak, mint a &linux;. Ez azonban nem mindenkire érvényes. Sok esetben kicsi a különbség, vagy egyáltalán nincs különbség a teljesítményben. Néhány esetben pedig a &linux; teljesít jobban a &os;-nél. Általában a BSD rendszerek nagyobb tiszteletnek örvendenek a megbízhatóság terén, amely leginkább a kiforrottabb kód eredménye. A BSD projektek nagyobb tiszteletnek örvendenek a minõségi és átfogó dokumentációjukért. A különbözõ dokumentációs projektek célja, hogy jól karbantartott dokumentációt biztosítsanak sok nyelven és a rendszer minden területét tárgyalják. A BSD licenc vonzóbb lehet, mint a GPL. A BSD a legtöbb &linux; programot képes futtatni, amíg a &linux; nem képes BSD programokat futtatni. Ezenkívül sok BSD implementáció más &unix;-szerû operációs rendszerek programjait is képes futtatni, így a BSD rendszerekre könnyebb migrálni más rendszereket, mint a &linux;ra. Ki kínál terméktámogatást és tréninget a BSD-hez? A BSDi / &os; Mall, Inc. közel egy évtizede kínál terméktámogatási szerzõdéseket a &os;-hez. Ezen kívül minden projekt rendelkezik egy listával a konzultánsairól: &os;, NetBSD, és OpenBSD.
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.sgml b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.sgml index 7a3f294089..10e3543467 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.sgml +++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/introduction/chapter.sgml @@ -1,1384 +1,1390 @@ Jim Mock Átszerkesztette, átszervezte és bizonyos részeit átdolgozta: Bemutatkozás Áttekintés Köszönjük, hogy érdeklõdik a &os; iránt! A fejezet a &os; Projektet több különbözõ vonatkozásban mutatja be: a történetét, a céljait, a fejlesztési modelljét és így tovább. A fejezet elolvasása során megismerjük: hogyan viszonyul a &os; más operációs rendszerekhez; a &os; Projekt történetét; a &os; Projekt célkitûzéseit; a &os; nyílt forráskódú fejlesztési modelljének alapjait; és természetesen: hogyan is keletkezett a &os; név. Üdvözöljük a &os;-ben! 4.4BSD-Lite A &os; egy 4.4BSD-Lite alapú operációs rendszer &intel; (x86 és &itanium;), AMD64, Alpha, Sun &ultrasparc; számítógépekre. Jelenleg is portolás alatt áll további architektúrákra. Olvashatunk a &os; történetérõl vagy éppen az aktuális kiadásáról. Ha szeretnénk hozzájárulni a Projekt fejlõdéséhez (forráskód, hardver vagy pénz), olvassuk el a Hozzájárulás a &os;-hez címû cikket (angolul). Mire képes a &os;? A &os; számos figyelemre méltó tulajdonságot tudhat magáénak. Ezek közül néhány: preemptív ütemezés A preemptív ütemezés dinamikusan szabályozható prioritások segítségével biztosítja a számítógép felhasználók és alkalmazások közti finom és igazságos megosztását, akár a legnagyobb terhelés esetén is. többfelhasználós rendszer Többfelhasználós rendszerként lehetõvé teszi, hogy sokan tudják a &os;-t egyszerre többféle dologra is használni. Például, ez azt jelenti, hogy a rendszerhez csatlakoztatott különbözõ perifériák, mint mondjuk a nyomtatók és szalagos egységek, megfelelõen szétoszthatóak a felhasználók között vagy éppen a hálózaton, és az egyes erõforrásokhoz a felhasználók vagy azok egy csoportja csak korlátozott módon férhetnek hozzájuk, elkerülve ezzel a rendszer számára létfontosságú erõforrások túlterhelését. TCP/IP protokoll A TCP/IP hálózati protokoll gyors és megbízható implementációja, illetve a legfontosabb ipari szabványok, mint az SCTP, DHCP, NFS, NIS, PPP, SLIP, IPsec és IPv6 támogatása. Ezáltal egy &os;-s számítógép könnyedén képes együttmûködni más rendszerekkel vagy akár vállalati szerverként is üzemelni. Megbirkózik az NFS (Network File System, távoli állományelérés) és az elektronikus levelezés megszervezésével ugyanúgy, ahogy a vállalatunk internetes elvárásaival a WWW, FTP és forgalomirányítási protokollokon keresztül és tûzfal iránti (biztonsági) igényeivel is. memóriavédelem A memóriavédelem megvalósítása gondoskodik róla, hogy az alkalmazások (vagy a felhasználók) ne zavarják egymást. Az egyik alkalmazás összeomlása nincs kihatással a rendszerben futó összes többire. A &os; egy 32 bites operációs rendszer (az Alpha, &itanium;, AMD64 és &ultrasparc; architektúrákon pedig 64 bites), amelyet már a kezdetektõl fogva annak terveztek. X Window System XFree86 A X Window System ipari szabványa (X11R7) alapján szolgáltatja a grafikus felhasználói felületet (GUI) bármelyik VGA-kártyán és monitoron, illetve annak teljes forráskódja is elérhetõ. bináris kompatibilitás Linux bináris kompatibilitás SCO bináris kompatibilitás SVR4 bináris kompatibilitás BSD/OS bináris kompatibilitás NetBSD Bináris szintû kompatibilitás a Linuxra, SCO-ra, SVR4-re, BSDI-re és NetBSD-re készített programok nagy részével. Futtatásra kész alkalmazások ezrei érhetõek el a &os; port- és csomaggyûjteményében. Miért bújnánk az internetet értük, ha mindent egy helyen is megtalálhatunk? További könnyen portolható alkalmazások ezrei állnak rendelkezésre az interneten. A &os; forráskódja kompatibilis a legtöbb elterjedt kereskedelmi &unix; rendszerével, aminek köszönhetõen az alkalmazások nagy része csak kevés módosítást igényel a fordításhoz, már amennyiben erre egyáltalán szükség van. virtuális memória Az igény szerinti lapozással mûködõ virtuális memória és egyesített VM/puffer gyorsítótár úgy lett kialakítva, hogy hatékonyan kiszolgálja a nagyobb étvágyú alkalmazásokat, miközben a többi felhasználó számára továbbra is reakcióképes marad. többprocesszoros (SMP) rendszerek támogatása Az SMP támogatása a több processzorral rendelkezõ számítógépek számára. fordítóprogramok C fordítóprogramok C++ fordítóprogramok FORTRAN C, C++ és Fortran fejlesztõi eszközök széles tárháza használható. Kutatáshoz és fejlesztéshez más egyéb programozási nyelvek is elérhetõek a portok és csomagok segítségével. forráskód Az egész rendszer forráskódjának megléte lehetõvé teszi, hogy a legnagyobb fokú irányítást élvezhessük a környezetünk felett. Miért is bíznánk magunkat egy zárt rendszert fejlesztõ cégre, mikor lehetne egy igazán nyílt rendszerünk? Nagy mennyiségû internetes dokumentáció. Még sok minden más! 4.4BSD-Lite Számítógépes rendszerek kutatócsoport (CSRG) Berkeley A &os; Kaliforniai Egyetem (Berkeley) Számítógépes rendszerek kutatócsoportja által fejlesztett 4.4BSD-Lite kiadásán alapszik és ápolja a BSD-rendszerek fejlesztésének jellegzetes hagyományait. Túl a kutatócsoport kivételes munkáján, a &os; Projekt több ezernyi órát szentelt arra, hogy a legtöbbet hozza ki a rendszerbõl mind a teljesítményt, mind pedig a valós életben felbukkanó terhelési helyezetekben történõ helytállást illetõen. Ahogy a legnagyobb piaci óriások igyekeznek egy hasonló képességû, teljesítményû és megbízhatóságó PC-s operációs rendszert kifejleszteni, úgy a &os; már most felajánlja ezeket! Kizárólag csak a képzeletünk szabhat gátat annak, hogy mire is tudjuk használni a &os;-t. Szoftverfejlesztéstõl kezdve, a gyári automatizáláson és készletnyilvántartáson át a mûholdas antennák tájolásáig szinte mindenre: ha ezt eddig egy kereskedelmi &unix;-szal is meg tudtuk tenni, akkor nagyon valószínû, hogy a &os;-vel is képesek leszünk erre! A &os; ezen felül nagyban profitál a világban található különbözõ kutatóközpontok és egyetemek által fejlesztett, kiváló minõségû alkalmazások ezreibõl, melyek gyakorta olcsón vagy ingyen elérhetõek. Kereskedelmi alkalmazások is egyre nagyobb számban képviseltetik magukat minden nap. Mivel a &os; forráskódja általánosan elérhetõ, a rendszer szinte tetszõleges mértékben testreszabható a különleges elvárásokat támasztó alkalmazások vagy projektek számára. Ez a nagyobb kereskedelmi fejlesztõk operációs rendszereivel majdnem teljesen elképzelhetetlen. Íme csupán néhány példája azon alkalmazásoknak, melyek jelenleg is &os;-t használnak: Internetes szolgáltatások: A &os;-be épített szilárd TCP/IP alapú hálózatkezelés különféle internetes szolgáltatások számára teszi ideális platformmá: FTP szerverek FTP szerverek webszerverek World Wide Web szerverek (hagyományos vagy biztonságos [SSL]) IPv4 és IPv6 forgalomirányítás tûzfal NAT Tûzfalak és NAT (IP maszkolás), átjárók elektronikus levelezés e-mail e-mail Elektronikus levelezõ szerverek USENET USENET hírrendszer és üzenõfal Sok minden más... A &os; használatához kezdetben elegendõ egy olcsó 386-os PC, melyet a vállalkozásunk fejlõdésével szépen fel tudunk hozni egy RAID-del ellátott négyprocesszoros Xeon rendszerig. Oktatás: Esetleg informatikával vagy mûszaki informatikával foglalkozik? Nem is lehetne jobban a &os; által felkínált élményeken kívül máshogy megismerkedni elsõkézbõl az operációs rendszerek, számítógépes architektúrák és hálózatok mûködésével! Rengeteg szabadon használható mûszaki, matematikai és grafikai tervezõ programcsomag könnyíti meg azok munkáját is, akik számára a számítógép legfõképpen más feladatok elvégzésére hivatott! Kutatás: Miután a teljes &os; rendszer forráskódja bárki számára elérhetõ, tökéletes kiindulási pontot ad az operációs rendszerek témakörében vagy a számítástudomány egyéb ágaiban végzendõ kutatásokhoz. A &os; nyílt természete ezenkívül lehetõvé teszi egymástól távol levõ csoportok közös együttmûködését is anélkül, hogy a résztvevõknek aggódnia kellene a különleges licencszerzõdések vagy a nyílt fórumokon felmerülõ korlátozások miatt. forgalomirányító DNS szerver Hálózatépítés: Szüksége van egy új útválasztóra? Esetleg egy névszerverre (DNS)? Egy tûzfalra, mely távoltartja a nemkívánatos egyéneket a belsõ hálózattól? A &os; pillanatok alatt átváltoztatja a sarokban porosodó 386-os vagy 486-os PC-nket egy kifinomult csomagszûrési képességekkel bíró forgalomirányító eszközzé. X Window System XFree86 X Window System Accelerated-X X Window munkaállomás: A &os; a szabadon használható X11 szerverrel együtt remek választás egy olcsó X terminál kiépítéséhez. Eltérõen egy szokványos X termináltól, a &os; azonban igény szerint sok alkalmazás helyi futtatását is képes megoldani, ezzel megszabadítva minket a központi szerver használatának kényszerétõl. A &os; viszont akár lemez nélkül is el tud indulni, aminek révén az egyes munkaállomások karbantartása még olcsóbbá és könnyebbé válik. GNU Compiler Collection Szoftverfejlesztés: Az alap &os; rendszer fejlesztõeszközök tömkelegével, többek közt a híres GNU C/C++ fordítóval és nyomkövetõvel érkezik. A &os; CD-n, DVD-n és FTP-n keresztül elérhetõ forráskód és bináris formátumban is. A &os; beszerzésével kapcsolatos bõvebb információkért olvassuk el a et. Ki használja a &os;-t? felhasználók &os;-t használó nagy oldalak A &os; egyaránt remek eszköz- és termékfejlesztõi platformként funkcionál világ legnagyobb informatikai cégeinél, többek közt: Apple Apple Cisco Cisco Juniper Juniper NetApp NetApp A &os; mindezek mellett több nagyobb internetes oldal alapját képzi, mint például: Yahoo! Yahoo! Yandex Yandex Apache Apache Rambler Rambler Sina Sina Pair Networks Pair Networks Sony Japan Sony Japan Netcraft Netcraft + NetEase + + + NetEase + + Weathernews Weathernews TELEHOUSE America TELEHOUSE America és még sokan mások. A &os; Projektrõl A most következõ rész egy-két háttérinformációt tár fel a Projektrõl, többek között a történetét, céljait és a benne alkalmazott fejlesztési modellt. Jordan Hubbard Írta: A &os; rövid története 386BSD Patchkit Hubbard, Jordan Williams, Nate Grimes, Rod &os; Projekt történet A &os; Projekt valamikor 1993 kezdetérõl eredeztethetõ, és részben a Nem hivatalos 386BSD Patchkit-bõl nõtt ki, a patchkit 3 legutolsó koordinátorának, Nate Williamsnek, Rod Grimesnak és nekem köszönhetõen. 386BSD Eredeti célunk a 386BSD köztes állapotainak rögzítése lett volna, amitõl olyan problémák megoldását reméltük, melyeket a patchkitek gyártása önmagában egyszerûen nem tudott megoldani. Néhányan még talán emlékeznek is a Projekt kezdeti munkaneveire: 386BSD 0.5 vagy 386BSD Interim, melyek pontosan erre a tényre hivatkoztak. Jolitz, Bill A 386BSD eredetileg Bill Jolitz operációs rendszere volt, amely ennél a pontnál már közel egy éve nem került ápolásra. Mivel a hozzátartozó patchkit pedig napról napra duzzadt, egyre kényelmetlenebbé vált a karbantartása. Ezért egyhangúan úgy döntöttünk, segítünk Billnek azzal, hogy idõnként létrehozunk egy letisztított változatot. Ez a próbálkozásunk csúnyán kudarcba fulladt, amikor Bill Jolitz hirtelen meggondolta magát és visszalépett a Projekt támogatásától. Semmilyen egyértelmû útmutatást nem adott arra, hogy mit csináljunk helyette. Greenman, David Walnut Creek Nem tartott sokáig eldöntenünk, hogy ez a cél továbbra is megéri a fáradtságot, még Bill segítsége nélkül is, ezért felvettük a &os; nevet, melyet David Greenmannek köszönhetünk. Kezdeti feladatainkat a rendszer akkori felhasználóival tartott egyeztetések után állítottuk fel. Miután teljesen tisztán láthatóvá vált, hogy a Projekt a megvalósulás útján van, felvettem a kapcsolatot a Walnut Creek-kel, terjesztési mód után nézve azokra számára, akik nem tudtak akkoriban könnyedén hozzáférni az internethez. A Walnut Creek nem csak támogatta a &os; CD-n történõ terjesztését, hanem még egy számítógépet és egy gyors internetkapcsolatot is a Projekt számára bocsátott. A Walnut Creek szinte példátlan mértékû, egy akkoriban teljesen ismeretlen projektbe vetett hite nélkül nagyon nehezen lenne elképzelhetõ, hogy a &os; olyan messzire és olyan gyorsan jutott volna el, ahol ma tart. 4.3BSD-Lite Net/2 Berkeley 386BSD Szabad Szoftver Alapítvány Az elsõ CD-lemezen (és széles körben az interneten is megjelenõ) változat a &os; 1.0 volt, amely 1993 decemberében jelent meg. A Berkeley-rõl származó 4.3BSD-Lite (Net/2) szalagokon található források alapján készült, kiegészítve a 386BSD-bõl és a Szabad Szoftver Alapítványtól (Free Software Foundation, FSF) származó komponensekkel. Elsõ kiadásként igen méltányos sikert könyvelhetett el, melyet a még inkább sikeres &os; 1.1-el folytattunk 1994 májusában. Novell Berkeley Net/2 AT&T Nagyjából ekkortájt néhány váratlan sötét felhõ bukkant fel az égbolton, ahogy a Novell és a Berkeley hosszantartó pereskedése lezárult a Berkeley Net/2 szalagjainak jogi formáját illetõen. Ennek eredményeképpen a Berkeley elfogadta, hogy a Net/2 nagy része jelzáloggal terhelt és a Novell tulajdona, aki pedig valamivel korábban az AT&T-tõl szerezte. Ezért cserébe a Berkeley megkapta a Novell áldását a 4.4BSD-Lite kiadásra, és amikor az véglesen kijön, megszûnik a rajta levõ jelzálog. Emiatt az összes Net/2 felhasználónak erõsen javasolt volt váltani. Ez érintette magát a &os;-t is, és így a Projekt 1994 júliusáig kapott határidõt, hogy leállítsa a Net/2 alapú termékeinek szállítását. A megegyezés értelmében a Projekt kiadhatott még egy utolsó kiadást a határidõ elõtt, amely végül a &os; 1.1.5.1 lett. A &os;-nek ekkor szembesülnie kellett azzal a nehéz feladattal, hogy lényegében újra fel kellett találnia magát, a teljesen új és meglehetõsen hiányos 4.4BSD-Lite bitjeitõl elindulva. A Lite (egyszerûsített) kiadások abban az értelemben számítottak egyszerûbbnek, hogy a Berkeley kutatói (a különbözõ jogi követelések miatt) eltávolították a ténylegesen beindítható rendszerhez szükséges programrészek nagyobb részét, ill. a 4.4-es verzió Intel processzorokra készített portja nagyon is befejezetlen volt. A Projektnek egészen 1994 novemberéig tartott, hogy megtegye ezt a lépést, ugyanis ekkor jelent meg a &os; 2.0 az interneten és (december vége felé) CD-n. Annak ellenére, hogy még némileg érdes maradt bizonyos helyeken, ez a kiadás jelentõs sikereket ért el. Ezt követte 1995 júniusában a sokkalta stabilabb és könnyebben telepíthetõ &os; 2.0.5. A &os; 2.1.5-öt 1996 augusztusában adtuk ki, mely akkora népszerûségnek örvendett az internet-szolgáltatók és kereskedelmi közösségek körében, hogy a a 2.1-STABLE elágazásból egy újabb kiadást készítettünk. Ez volt a &os; 2.1.7.1, amely 1997 februárjában jelent meg és ezzel együtt a 2.1-STABLE fejlesztését is zárta. Most már csak karbantartást végzünk rajta, és csak a biztonsági és egyéb kritikus hibajavítások kerülnek bele (RELENG_2_1_0). A &os; 2.2 fejlesztése 1996 novemberében ágazott le az akkori fejlesztõi (-CURRENT) ágból, mint a RELENG_2_2-es ág. Ebbõl az elsõ teljes kiadás (2.2.1) 1997 áprilisában jelent meg. A 2.2-es ág mentén további kiadások 1997 nyarán és õszén készültek, melyek közül az utolsó (2.2.8) 1998 novemberében jelent meg. Az elsõ hivatalos 3.0-ás kiadás 1998 októberében jött ki, ami egyúttal a 2.2-es ág befejezésének kezdetét jelentette. A fejlesztési fa 1999. január 20-án került ismét elágaztatásra, melynek eredménye a 4.0-CURRENT és 3.X-STABLE ágak lettek. A 3.X-STABLE ágban a 3.1 1999. február 15-én, a 3.2 1999. május 15-én, a 3.3 1999. szeptember 16-án, a 3.4 1999. december 20-án és a 3.5 2000. június 24-én jelent meg, melyet pár nappal késõbb egy kisebb alverzió, a 3.5.1 követett, a Kerberosra vonatkozó friss biztonsági javításokkal. Ez lett egyben a 3.X ág utolsó kiadása. Egy másik fontos elágaztatás 2000. március 13-án történt, mellyel életre kelt a 4.X-STABLE ág. Ebbõl aztán számos kiadás született: a 4.0-RELEASE 2000 márciusában mutatkozott be, az utolsó 4.11-RELEASE pedig 2005 januárjában látott napvilágot. A várva várt 5.0-RELEASE 2003. január 19-én került bejelentésre. Közel háromévnyi munka eredményeképpen ez a kiadás indította meg a &os;-t a többprocesszoros rendszerek és az alkalmazások szálkezelésének fejlettebb támogatásának útján, valamint az &ultrasparc; és ia64 platformok támogatása is itt jelent meg elõször. Ezt a kiadást a 5.1 követte 2003 júniusában. A hozzátartozó -CURRENT ágból az utolsó kiadás az 5.2.1-RELEASE volt, amely 2004 februárjában mutatkozott be. A 2004 augusztusában, a RELENG_5 ág létrehozását a 5.3-RELEASE követte, és egyben a 5-STABLE ág kezdetét is jelezte. A legújabb 5.5-RELEASE 2006 májusában jött ki. A RELENG_5 ágból már nem fog készülni több kiadás. A fejlesztési fa ezután 2005 júliusában ágazott el ismét, ezúttal a RELENG_6 ágnak adott életet. A 6.0-RELEASE az 6.X ág elsõ kiadásaként 2005 novemberében jelent meg. A legújabb &rel2.current;-RELEASE &rel2.current.date; hónapjában jelentkezett. A RELENG_6 ágból már nem készülnek további kiadások. A RELENG_7 ág 2007 októberében jött létre. Ebbõl az elsõ kiadás 2008 februárjában a 7.0-RELEASE volt. A legfrissebb &rel.current;-RELEASE kiadás &rel.current.date; hónapban készült el. A RELENG_7 ágból további kiadások is várhatóak. Jelen pillanatban a hosszabb távú fejlesztések a 8.X-CURRENT (törzs) ágban kapnak helyet, és a 8.X-bõl készült idõközönkénti pillanatkiadások folyamatosan elérhetõek CD-n (és természetesen interneten keresztül is) a pillanatkiadásokat tároló szerverrõl. Jordan Hubbard Írta: A &os; Projekt céljai &os; Projekt célok A &os; Projekt célja, hogy olyan szoftvereket kínáljon, amelyek tetszõlegesen, bármilyen célra felhasználhatóak, mindenféle megkötések nélkül. Sokunk jelentõs energiát fektet a programokba (és a Projektbe) és minden bizonnyal egyikünk sem utasítana vissza semmilyen anyagi ellenszolgáltatást se most, se késõbb, de egyáltalán nem ragaszkodunk hozzá. Hisszük, hogy elsõdleges küldetésünk olyan programok és programrészletek készítése bárki számára és bármilyen célra, melyeket a lehetõ legszélesebb körben alkalmaznak és a lehetõ legtöbbet hasznot hajtják. Ez, úgy érzem, az egyik legalapvetõbb célja a szabad szoftvereknek, és ez az, amit mi is lelkesen magunkénak vallunk. GNU General Public License (GPL) GNU Lesser General Public License (LGPL) BSD licenc A forrásfánkban található GNU General Public License (GPL) vagy a Library General Public License (LGPL) alá esõ kódok hozzáférhetõségére ezzel szemben némileg több megszorítás vonatkozik, legalább is inkább ami a hozzáférhetõséget illeti. Mivel a GPL-es szoftverek kereskedelmi használata további bonyodalmakat vethet fel, ha lehetõségünk adódik rá, inkább a sokkal enyhébb BSD licenccel rendelkezõ szoftvereket választjuk. Satoshi Asami Írta: A &os; fejlesztési modellje &os; Projekt fejlesztési modell A &os; fejlesztése egy nagyon nyitott és rugalmas folyamat, szó szerint a világ minden tájáról érkezõ többszáznyi segítségbõl építkezik, ahogy az látható is a résztvevõink listáján. A &os; fejlesztési infrastruktúrája lehetõvé teszi, hogy ez a többszáznyi résztvevõ az interneten keresztül mûködjön együtt. Folyamatosan várjuk az új fejlesztõket és ötleteket, és mindazok, akik komolyabban érdeklõdnek a Projekt iránt, egyszerûen felvehetik velünk a kapcsolatot a &a.hackers; címén. Egy &a.announce; is elérhetõ azok számára, akik értesíteni kívánják a többi &os; felhasználót munkájuk fõbb eredményeirõl. A &os; Projektrõl és annak fejlesztési modelljérõl hasznos tudni az alábbiakat, függetlenül attól, hogy egyedül vagy másokkal szoros együttmûködésben dolgozunk: Az SVN és CVS repositoryk CVS repository Concurrent Versions System CVS SVN repository> Subversion SVN Sok éven keresztül a &os; központi forrásfáját CVS-en (Concurrent Versions System) keresztül tartották karban, amely egy, a &os;-vel is érkezõ, szabadon elérhetõ verziókezelõ rendszer. 2008 júniusában a Projekt az SVN (Subversion) használatára váltott. Ez a váltás szükségszerû volt, mivel a CVS által okozott technikai nehézségek gyorsan elõjöttek a forrásfa és a hozzátartozó metainformációk szapora növekedésével. Noha a központi repository most már SVN-alapú, a kliensoldali CVSup és csup alkalmazások továbbra is a korábbi infrastruktúrával dolgoznak, ahogy eddig is — az SVN respositoryban végzett változtatások ehhez automatikusan átkerülnek CVS alá. Jelen pillanatban egyedül csak a központi forrásfa használja ezt a megoldást, a dokumentáció, a weboldalak és a Portgyûjtemény forrásai továbbra is CVS alól üzemelnek. Az elsõdleges CVS repository egy Santa Clara-i (California, USA) számítógépen található, ahonnan a világban található rengeteg tükörszerverre másolódik. Az SVN-fa, mely tartalmazza a -CURRENT és -STABLE ágakat, könnyen lemásolható a saját számítógépünkre is. Ennek részleteirõl bõvebben a A forrásfa szinkronizálása c. szakaszban olvashatunk. A committerek listája committerek A hivatalos fejlesztõk (committerek) azok az emberek, akik a CVS-fához írási joggal rendelkeznek, tehát módosítást hajthatnak végre a &os; forrásaiban (a committer kifejezés a &man.cvs.1; commit parancsából származik, amelyet arra használunk, hogy felvigyük a módosításainkat a CVS repository-ba). Javaslatainkat legjobban a &man.send-pr.1; használatával tudjuk a committerek elé tárni. Ha valamiért ez mégsem mûködne, megpróbálhatjuk õket elérni közvetlenül a &a.committers; címére küldött e-maillel. A &os; Core Team Core Team Ha a &os; Projekt egy vállalat lenne, akkor a &os; Core Teamje (irányító csoportja) foglalná magában a vezetõséget. Ennek a csoportnak elsõdleges feladata, hogy fenntartsa a Projekt egészének kondícióját és gondoskodjon róla, hogy a megfelelõ irányba haladjon. Az irányító csoportnak ugyanígy feladata a megbízható és odaadó committerek tömörítése és az új tagok beszervezése, ha a csoportból kilépne valaki. A jelenlegi Core Team tagjait 2008 júliusában választották meg. A választásokat kétévente tartják. Ebben a csoportban egyes tagoknak ezenfelül még bizonyos területekre felügyelniük is kell. Ez azt jelenti, hogy felelõsek a rendszer valamelyik nagyobb részének az elõírásoknak megfelelõ mûködéséért. A &os; fejlesztõk teljes felsorolása és a hozzájuk tartozó területek megtalálhatóak A résztvevõk listjában. A Core Team legtöbb tagja pusztán önkéntesen vesz részt a &os; fejlesztésében és nem származik a projektbõl semmilyen anyagi haszna. Emiatt a részvétel nem tévesztendõ össze a garantált támogatással. A vezetõségre vonatkozó hasonlat nem teljesen pontos abban az értelemben, hogy ezek az emberek lényegeben akaratuk ellenére feladták az életüket a &os; kedvéért! Külsõ résztvevõk résztvevõk Végül, de nem utoljára, következzen a fejlesztõk legnagyobb csoportja: õk maguk a felhasználók, akik rendszeres visszajelzéseket és hibajavításokat küldenek. A &os; kevésbé központosított fejlesztésében elsõsorban a &a.hackers; segítségével lehet felvenni a fonalat, ahol ezeket a témákat tárgyalják meg. A &os;-hez kapcsolódó különféle levelezési listákról többet a ben olvashatunk. A &os; résztvevõinek listája hosszú és még most is növekszik; miért nem próbálunk mi is visszaadni valamit a &os;-nek? Nem csak programozással lehet segíteni a Projektet: a megoldandó feladatok listáját megtalálhatjuk a &os; Projekt honlapján. Röviden összefoglalva, a fejlesztési modellünk egymáshoz lazán kapcsolódó koncentrikus körökként szervezõdik. Ez a központosított modell a &os;-felhasználók kényelmét szolgálandó lett kialakítva, akik így könnyedén tudnak követni egyetlen központi kódbázist, azonban megvan a lehetõségük a részvételre is! Minden vágyunk egy olyan megbízható operációs rendszer kialakítása, amihez nagy mennyiségû könnyen telepíthetõ és használható alkalmazás tartozik — ez a modell ennek elérésére nagyon is megfelelõ. A haladás ütemének fenntartása érdekében mindössze csak annyit kérünk a leendõ &os; fejlesztõinktõl, hogy legyenek legalább annyira elszántak, mint a jelenlegi tagjaink! Az aktuális &os; kiadások NetBSD OpenBSD 386BSD Szabad Szoftver Alapítvány Berkeley Számítógépes rendszerek kutatócsoport (CSRG) A &os; egy szabadon elérhetõ, teljes forráskóddal érkezõ 4.4BSD-Lite alapú kiadás Intel &i386;, &i486;, &pentium;, &pentium; Pro, &celeron;, &pentium; II, &pentium; III, &pentium; 4 (vagy azzal kompatibilis), &xeon;, DEC Alpha és Sun &ultrasparc; alapú számítógépekre. Elsõsorban a Berkeley Számítógépes rendszerek kutatócsoportjának szoftverein alapszik, számos javítással a NetBSD, OpenBSD, 386BSD és a Szabad Szoftver Alapítvány munkásságának köszönhetõen. A &os; 2.0 1994 végi megjelenése óta a &os; teljesítménye, megbízhatósága és tudása drasztikusan megnövekedett. A legnagyobb változtatás az újjáalakított, összevont VM/állomány puffer gyorsítótárral rendelkezõ virtuális memória alrendszer, amely nem csak a teljesítményt növeli, hanem csökkenti a &os; memóriaigényét is, jobban elfogadhatóvá téve ezzel az 5 MB-os minimumot. A további fejlesztések között találjuk a teljes NIS szerver és kliens támogatást, az átviteli TCP támogatását, az igény szerint tárcsázó PPP-t, a beépített DHCP támogatást, a továbbfejlesztett SCSI alrendszert, az ISDN támogatást, az ATM, FDDI, Fast és Gigabit Ethernet (1000 Mbit) hálózati csatolók támogatását, a legfrissebb Adaptec gyártmányú vezérlõk fejlesztett támogatását és a többezernyi hibajavítást. Az alapeszközök mellé a &os; felkínálja többezernyi ismert és keresett program portjaiból álló gyûjteményét. Ebben a pillanatban is már több, mint &os.numports; port érhetõ el! A portok listája a HTTP (WWW) szerverektõl, a játékokon, nyelveken és sok mindenen keresztül a szövegszerkesztõkig terjed. Az egész Portgyûjtemény közelítõleg &ports.size; tárhelyet kíván, minden portot az eredeti forráshoz viszonyított különbségként tárol. Ennek következtében a portok frissítése sokkal könnyebb és nagyban csökkenti a korábbi, 1.0-ás Portgyûjteménynél kialakult tárigényeket. Egy port lefordításához egyszerûen csak be kell lépnünk a telepíteni kívánt program könyvtárába és ki kell adnunk a make install parancsot, a többit a rendszer elvégzi. Minden egyes telepítendõ port teljes forrása dinamikusan vagy CD-rõl vagy pedig FTP-n keresztül töltõdik le, így csak a ténylegesen telepítendõk lefordításához elegendõ tárhelyre van szükség. Majdnem mindegyik port elérhetõ elõre lefordított csomag formájában azok számára, akik nem kívánják lefordítani a portokat, és melyeket egy egyszerû parancs (pkg_add) segítségével telepíteni is tudják. A csomagokról és portokról a ben tudhatunk meg többet. A &os; telepítésérõl és használatáról most már számos további nagyon hasznos dokumentumot találhatunk bármelyik &os;-s számítógép /usr/share/doc könyvtárában. A helyileg telepített kézikönyveket bármilyen HTML-t megjeleníteni képes böngészõvel meg el tudjuk olvasni az alábbi URL-eken: A &os; kézikönyv /usr/share/doc/handbook/index.html A &os; GYIK /usr/share/doc/faq/index.html Az aktuális (leginkább frissített) verziók megtekinthetõek a címen. diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/trademarks.ent b/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/trademarks.ent index a2b4043f7a..fa96beea89 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/trademarks.ent +++ b/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/trademarks.ent @@ -1,434 +1,434 @@ A 3Com és HomeConnect a 3Com Corporation bejegyzett védjegyei."> 3Com"> A 3ware és Escalade a 3ware Inc. bejegyzett védjegyei."> 3ware"> Escalade"> A Adaptec az Adaptec, Inc. bejegyzett védjegye."> Adaptec"> Az Adobe, Acrobat, Acrobat Reader, és PostScript az Adobe Systems Incorporated bejegyzett védjegyei, vagy védjegyei az Egyesült Államokban és/vagy más országokban."> Acrobat"> Acrobat Reader"> Adobe"> PostScript"> Az AMD, Am486, Am5X86, AMD Athlon, AMD Duron, AMD Opteron, AMD-K6, Athlon, Élan, Opteron és PCnet az Advanced Micro Devices, Inc. védjegyei."> Am486"> Am5x86"> AMD Athlon"> AMD Duron"> AMD-K6"> AMD Opteron"> AMD Sempron"> AMD Turion"> Athlon"> Élan"> Opteron"> Az Apple, AirPort, FireWire, Mac, Macintosh, Mac OS, Quicktime, és TrueType az Apple Computer, Inc., bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban és más országokban."> AirPort"> Apple"> FireWire"> iMac"> Mac"> Macintosh"> Mac OS"> Quicktime"> TrueType"> Az ARM az ARM Limited bejegyzett védjegye."> ARM"> A Bluetooth világmárka a Bluetooth SIG, Inc. tulajdona."> Bluetooth"> A Broadcom a Broadcom Corporation és/vagy leányvállalatainak a bejegyzett védjegye."> Broadcom"> A Check Point, Firewall-1 és VPN-1 a Check Point Software Technologies Ltd. bejegyzett védjegyei."> A Cisco, Catalyst és IOS a Cisco Systems, Inc. és/vagy társvállalatainak bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban és néhány más országban."> Cisco"> Catalyst"> EtherChannel"> IOS"> A Corel és WordPerfect a Corel Corporation és/vagy leányvállalatainak bejegyzett védjegye Kanadában, az Egyesült Államokban és/vagy más országokban."> WordPerfect"> A Coverity bejegyzett védjegye, a Coverity Extend, Coverity Prevent és Coverity Prevent SQS pedig védjegyei a Coverity, Inc.-nek."> Coverity"> Coverity Prevent"> A Sound Blaster a Creative Technology Ltd. védjegye az Egyesült Államokban és/vagy más országokban."> SoundBlaster"> A CVSup John D. Polstra bejegyzett védjegye."> A Dell, Dell Precision, Latitude, Optiplex, PowerEdge a Dell Computer Corporation védjegyei, vagy bejegyzett védjegyei."> Dell"> PowerEdge"> Az EPSON és EPSON Perfection a Seiko Epson Corporation bejegyzett védjegyei."> EPSON"> EPSON Perfection"> A FreeBSD a FreeBSD Foundation bejegyzett védjegye."> A Heidelberg, Helvetica, Palatino, és Times Roman a Heidelberger Druckmaschinen AG bejegyzett védjegyei, vagy védjegyei az Egyesült Államokban és más országokban."> Az IBM, AIX, EtherJet, Netfinity, OS/2, PowerPC, PS/2, S/390 és ThinkPad az International Business Machines Corporation védjegyei az Egyesült Államokban, más országokban, vagy mindkettõben."> AIX"> EtherJet"> Netfinity"> OS/2"> PowerPC"> PS/2"> S/390"> ThinkPad"> Az IEEE, POSIX és 802 az Institute of Electrical and Electronics Engineers, Inc. bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban."> IEEE"> POSIX"> Az Intel, Celeron, EtherExpress, i386, i486, Itanium, Pentium és Xeon az Intel Corporation vagy leányvállalatainak védjegyei vagy bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban és más országokban."> Celeron"> EtherExpress"> i386"> i486"> Intel"> Itanium"> Pentium"> Xeon"> Core"> Az Intuit és Quicken az Intuit Inc., vagy valamely leányvállalatának bejegyzett védjegyei és/vagy bejegyzett szervizmárkái az Egyesült Államokban és más országokban."> Az Iomega, Zip és Jaz az Iomega bejegyzett védjegyei vagy védjegyei az Egyesült Államokban és/vagy más országokban."> Zip"> Jaz"> A Lantronix és EasyIO a Lantronix Corporation védjegyei."> EasyIO"> A Linux Linus Torvalds bejegyzett védjegye."> Linux"> Az LSI Logic, AcceleRAID, eXtremeRAID, MegaRAID és Mylex az LSI Logic Corp. védjegyei vagy bejegyzett védjegyei."> AcceleRAID"> MegaRAID"> Mylex"> A Macromedia, Flash és Shockwave a Macromedia, Inc. védjegyei és/vagy bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban és/vagy más országokban."> Flash"> Macromedia"> Shockwave"> A Microsoft, IntelliMouse, MS-DOS, Outlook, Windows, Windows Media és Windows NT a Microsoft Corporation bejegyzett veacute;djegyei, vagy védjegyei az Egyesült Államokban és/vagy más országokban."> IntelliMouse"> Microsoft"> MS-DOS"> Outlook"> Windows"> Windows Media"> Windows NT"> A MIPS és R4000 a MIPS Technologies, Inc. bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban és más országokban."> MIPS"> A MySQL a MySQL AB bejegyzett védjegye az Egyesült Államokban, az Európai Unióban és más országokban."> MySQL"> Az M-Systems és DiskOnChip az M-Systems Flash Disk Pioneers, Ltd. védjegyei vagy bejegyzett védjegyei."> DiskOnChip"> A NetBSD a NetBSD Foundation bejegyzett védjegye."> A Netscape és a Netscape Navigator a Netscape Communications Corporation bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban és más országokban."> Netscape"> Netscape Navigator"> A GateD és NextHopa NextHop bejegyzett és nem bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban és más országokban."> GateD"> A NetWare, NetWare Loadable Module és NLM a Novell, Inc. bejegyzett védjegyei vagy védjegyei az Egyesült Államokban és más országokban."> A Motif, OSF/1 és UNIX a The Open Group bejegyzett védjegyei, az IT DialTone és a The Open Group pedig védjegyei az Egyesült államokban és/vagy más országokban."> A UNIX a The Open Group bejegyzett védjegye az Egyesült Államokban és más országokban."> Motif"> UNIX"> Az Oracle az Oracle Corporation bejegyzett védjegye."> Oracle"> A Parallels a Parallels Software International Inc. védjegye."> A PowerQuest és PartitionMagic a PowerQuest Corporation bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban és/vagy más országokban."> PartitionMagic"> A QUALCOMM és Eudora a QUALCOMM Incorporated bejegyzett védjegyei."> Eudora"> A RealNetworks, RealPlayer és RealAudio a RealNetworks, Inc. bejegyzett védjegyei."> RealPlayer"> A Red Hat és RPM a Red Hat, Inc. védjegyei vagy bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban és más országokban."> A SAP, R/3 és mySAP a SAP AG védjegyei vagy bejegyzett védjegyei Németországban é sok más országban is világszerte."> R/3"> SAP"> A Silicon Graphics, SGI és OpenGL a Silicon Graphics, Inc. bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban és/vagy más országokban világszerte."> OpenGL"> A Slackware Patrick Volkerding és a Slackware Linux, Inc. bejegyzett védjegye."> A Sparc, Sparc64, SPARCEngine és UltraSPARC a SPARC International, Inc védjegyei az Egyesült államokban és más országokban. A SPARC védjegyet hordozó termékek a Sun Microsystems, Inc. által kifejlesztett architektúrára épülnek."> Sparc"> Sparc64"> SPARCEngine"> UltraSPARC"> A Sun, Sun Microsystems, Java, Java Virtual Machine, JavaServer Pages, JDK, JRE, JSP, JVM, Netra, Solaris, StarOffice, Sun Blade, Sun Enterprise, Sun Fire, SunOS és Ultra a Sun Microsystems, Inc. védjegyei vagy bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban és más országokban."> Java"> Java Virtual Machine"> JavaServer Pages"> JDK"> JRE"> JSP"> JVM"> Netra"> Solaris"> StarOffice"> Sun"> Sun Blade"> Sun Enterprise"> Sun Fire"> Ultra"> SunOS"> A Symantec és Ghost a Symantec Corporation bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban és más országokban."> A MATLAB a The MathWorks, Inc. bejegyzett védjegye."> MATLAB"> A SpeedTouch a Thomson védjegye."> SpeedTouch"> A Transmeta és Crusoe a Transmeta Corporation védjegyei vagy bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban és/vagy más országokban."> Crusoe"> Transmeta"> A U.S. Robotics és Sportster a U.S. Robotics Corporation. bejegyzett védjegyei."> Sportster"> U.S. Robotics"> A Waterloo Maple és Maple a Waterloo Maple Inc. védjegyei vagy bejegyzett védjegyei."> Maple"> A Mathematica a Wolfram Research, Inc. védjegye."> Mathematica"> A VMware a VMware, Inc. védjegye."> A Xen a XenSource, Inc. védjegye az Egyesült Államokban és más országokban."> Xen"> Az XFree86 az XFree86 Project, Inc. védjegye."> XFree86"> Az Ogg Vorbis és Xiph.Org a Xiph.Org védjegyei."> A gyártók és terjesztõk által használt megnevezések közül sok védjegy jogot követel. Ahol ilyen megnevezés tûnik fel ebben a dokumentumban, és a FreeBSD Projektnek tudomása volt a védjegyrõl, a megnevezést a ™ vagy a ® szimbólum követi.">