diff --git a/hu/docproj/hungarian.sgml b/hu/docproj/hungarian.sgml index 2b85178dd6..c401ead8b5 100644 --- a/hu/docproj/hungarian.sgml +++ b/hu/docproj/hungarian.sgml @@ -1,53 +1,53 @@ - - + + ]> &header;

A Projekt célja

A &os; Dokumentációs Projekt által létrehozott dokumentációk felölelnek ugyan minden témát, de ezek a dokumentumok az angol nyelv amerikai követelményei szerint íródtak, hiszen az angol nyelv vált az informatika hivatalos nyelvévé. A Magyar &os; Dokumentációs Projekt célja, hogy egy egységes magyar nyelvû dokumentációt nyújtson az angol nyelvismerettel egyáltalán nem rendelkezõ, vagy angol nyelvet kevésbé jól értõ felhasználók számára.

Hogyan segíthetünk?

Lefordíthatunk egy még le nem fordított angol nyelvû dokumentumot, vagy akár saját magunk is írhatunk új dokumentumokat. Mind az angol, mind a magyar nyelvû dokumentumok SGML nyelven készülnek, így az angol nyelv ismerete mellett az SGML nyelv alapjaival is tisztában kell lennünk, valamint követnünk kell az A &os; - Dokumentációs Projekt irányelvei - kezdõknek címû könyv tartalmi és + href="&enbase;/doc/hu/books/fdp-primer/index.html">A &os; + Dokumentációs Projekt irányelvei + kezdõknek címû könyv tartalmi és formai elõírásait.

Kapcsolat

Kövesdán Gábor <gabor@FreeBSD.org>

Páli Gábor <pgj@FreeBSD.org>

&footer; diff --git a/hu/docproj/sgml.sgml b/hu/docproj/sgml.sgml index beefc2f02a..23fef1cd07 100644 --- a/hu/docproj/sgml.sgml +++ b/hu/docproj/sgml.sgml @@ -1,249 +1,249 @@ - - + + ]> &header;

A dokumentációs munkákhoz a Dokumentációs Projekt az SGML nyelvet használja mint alapvetõ eszközt.

Az SGML jelentése: Standard Generalized Markup Language.

Dióhéjban (és elnézést kérünk mindenki SGML szakértõtõl, akit sért a következõ kijelentés) úgy foglalhatnánk össze, hogy az SGML egy olyan nyelv, amellyel további nyelveket hozhatunk létre.

Talán már mi magunk is használtuk az SGML-t anélkül, hogy tudtunk volna róla. A honlapok készítésére használt HTML nyelv például olyan formális leírással rendelkezik, amely az SGML nyelven íródott. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy amikor HTML nyelven írunk valamit, akkor az SGML nyelvet használjuk (és fordítva sem). Ez csupán egy olyan nyelv, amelynek szabályait az SGML segítségével fektették le.

Sok leíró nyelv létezik, melynek alapjait SGML nyelven írták. A HTML az egyik ezek közül. Egy másik példa erre a DocBook. Ez egy olyan nyelv, melyet kifejezetten mûszaki leírások írásához terveztek, és mint ilyen, a megfelelõ formázáshoz nagyon sok ilyen típusú (tehát <a tag tartalma> alakú) taggel rendelkezik. A &os; Dokumentációs Projekt ezt használja, és a nagyon pontosság érdekében még kiegészítette néhány új elemmel is.

A következõ példa bemutatja hogyan írhatunk meg egy bekezdést a HTML nyelv segítségével (a tartalom most nem fontos, csak a tagek):

A rendszer a jelszavak tárolására az
       /etc/passwd állományt használja.
       Ennek módosításához a
       vipw használata ajánlott.
       Amennyiben csak egy új felhasználót akarunk
       felvenni a rendszerbe, használjuk az
       adduser parancsot.

 ]]>

Ugyanez a bekezdés a DocBook leírónyelvet használva így néz ki:

A rendszer a jelszavak tárolására az
       /etc/passwd állományt
       használja.  Ennek módosításához
       a vipw használata ajánlott.
       Amennyiben csak egy új felhasználót akarunk
       felvenni a rendszerbe, használjuk az
       adduser parancsot.
 ]]>

Láthatjuk, hogy a DocBook sokkal kifejezõbb a HTML-nél. A HTML példában az állománynév megjelenítése typewriter betûtípussal történik. A DocBook ugyanezt állománynévként képes kezelni függetlenül attól, hogy az állománynevek formázását itt nem tárgyaljuk.

Ennek a sokkal kifejezõbb jelölési rendszernek rengeteg elõnye van:

Ez olyan, mint a Microsoft® Word stíluslapjai, csak mérhetetlenül sokoldalúbb.

Természetesen ennek a sokoldalúságnak ára an:

Mi a teendõ, ha nem ismerjük a DocBook rendszert? Hozzá tudunk járulni mással is?

Természetesen igen, hiszen bármely dokumentáció jobb a nem létezõ dokumentációnál. Ne aggódjunk, ha a közlésre szánt dokumentáció nem DocBook nyelven íródott!

Az eddig megszokottakhoz hasonlóan küldjünk el a dokumentációt. A projekt egy másik tagja elõ fogja venni a javasolt dokumentációt, elvégzi a konvertálást és közzéteszi. Kis szerencsével az így elkészült szöveget is visszaküldik! Ez hasznos lehet, mert így láthatjuk a dokumentáció elõtte és utána változatát, és remélhetõen tanulhatunk egy keveset a folyamatról.

Ez nyilvánvalóan lelassítja a közzétételi folyamatot, mivel a beküldött dokumentációt még konvertálni kell. Így pár órába, vagy pár napba is beletelhet, mire elbírálásra kerül.

További információk az SGML és a DocBook nyelvekrõl

Elsõként olvassuk el a A &os; Dokumentációs Projekt irányelvei kezdõknek + href="&enbase;/doc/hu/books/fdp-primer/index.html">A &os; Dokumentációs Projekt irányelvei kezdõknek címû könyvet. Ennek célja, hogy átfogó leírást nyújtson minden, a &os; dokumentációja kapcsán felmerülõ kérdések megválaszolásához. Igen hosszú leírás, amely kisebb részekre szedtek szét, de lehetõségünk van megtekinteni akár egészben + href="&enbase;/doc/hu/books/fdp-primer/book.html">egészben is.

http://www.oasis-open.org/cover/sgml-xml.html

Az SGML/XML honlapja. Számtalan hivatkozás szól az SGML nyelvrõl.

http://www-sul.stanford.edu/tools/tutorials/html2.0/gentle.html

"Gentle Introduction to SGML". Ajánlott olvasmány mindenkinek, aki az SGML nyelvvel a kezdõk szemszögébõl nézve szeretne közelebbrõl megismerkedni.

http://www.oasis-open.org/docbook/

A DocBook DTD-t az OASIS tartja karban. Ezek az oldalak azoknak szólnak, akik az SGML nyelvet már elsajátították és a DocBook nyelvet is tanulmányoznák.

A &os; Dokumentációs Projekt kezdõlapja &footer; diff --git a/hu/docs/books.sgml b/hu/docs/books.sgml index a979e0e79a..48969659b2 100644 --- a/hu/docs/books.sgml +++ b/hu/docs/books.sgml @@ -1,645 +1,645 @@ - + ]> &header;

Ezen az oldalon

Minden itt található dokumentum letölthetõ több különbözõ formátumban (HTML, PostScript, PDF, stb), akár tömörítve (bzip2, zip) a &os; FTP oldaláról.

A &os; dokumentáció archivált másolatai (cikkek, könyvek és textinfo dokumentumok) szintén elérhetõek a http://docs.FreeBSD.org/doc/ címen.

Ezeket a dokumentumokat a &os; Dokumentációs Projekt készíti és tartja karban, de mindig szükségünk van új emberekre új dokumentációk írásához és a meglévõek karbantartásához.

Könyvek

A &os; Projekt modellje (dev-model)
Egy tanulmány a &os; Projekt szervezeti felépítésérõl.

A FreeBSD GYIK (faq) [magyarul]
Gyakran Ismételt Kérdések és a rájuk adott válaszok minden — a &os;-t érintõ — témáról.

A &os; kézikönyv (handbook) [magyarul]
Egy folyamatosan fejlõdõ, átfogó információforrás &os; felhasználóknak.

A &os; fejlesztõk kézikönyve (developers-handbook)
Azoknak, akik a &os;-hez akarnak szoftvereket fejleszteni (nem csak azoknak, akik magát a rendszert fejlesztik).

A &os; architektúra kézikönyv (arch-handbook)
&os; rendszerfejlesztõknek. Ez a könyv részletesen tárgyalja sok fontos rendszermagbeli alrendszer architekturális felépítését.

A porterek kézikönyve (porters-handbook)
Alapvetõ olvasmány, ha külsõ szoftvert szeretnénk &os;-re portolni.

A PMake kézikönyv (pmake)
Kézikönyv a make segédprogramhoz. Alapvetõ olvasmány mindenkinek, aki részleteiben is meg szeretné érteni a make használatát, a Makefile állományok olvasását és írását.

A 4.4BSD operációs rendszer tervezése és implementációja, 2. fejezet (design-44bsd)
Az Addison-Wesley Kiadó adománya, a 4.4BSD operációs rendszer technikai megvalósítását mutatja be. A &os; ennek az alapjaira épül.

Vállalati &os; rendszergazdák útmutatója, 8. fejezet (corp-net-guide)
Az Addison-Wesley Kiadó adománya, amely mélyreható áttekintést nyújt arról, hogyan üzemeltessünk nyomtatási szolgáltatásokat a &os; segítségével Windows NT és Novell kliensek számára.

A &os; Dokumentációs Projekt irányelvei kezdõknek - (fdp-primer)
+ (fdp-primer) [magyarul]
Minden, amit ahhoz kell tudnunk, hogy a &os; Dokumentációs Projektben dolgozhassunk.

Cikkek

Miért érdemes BSD licencet használni nyílt forrású alkalmazások fejlesztésekor? (bsdl-gpl)
Leírja, milyen elõnyökkel jár a forráskód kiadása a BSD licenc alatt.

Fejlesztés &os;-vel (building-products)
Hogyan segíthet a &os; jobb alkalmazásokat fejleszteni.

Argentina.com: Egy esettanulmány (casestudy-argentina.com)
Hogyan segített a &os; egy nagy latin-amerikai internetszolgáltatónak.

A Checkpoint VPN-1/Firewall-1 és a &os; IPSec integrációja (checkpoint)
Hogyan konfiguráljunk Checkpoint VPN-1/Firewall-1-et a &os; IPSec implementációjával együtt.

A committerek útmutatója (committers-guide)
Fontos bevezetõ a commit jogot nyert &os; fejlesztõknek a munkájuk megkezdéséhez.

A Compiz Fusion telepítése és használata (compiz-fusion) [magyarul]
Hogyan telepítsük és használjuk a Compiz Fusion kompozit ablakkezelõt &os; alatt.

Konzol szerver Hogyan (console-server)
Hogyan állítsunk be egy &os; alapú konzol szervert egy olcsó soros vonali vezérlõkártya segítségével.

Hozzájárulás a &os; Projekthez (contributing)
Hogyan segítsük munkánkkal a &os; Projekt fejlõdésében.

Hozzájárulás a &os; Portgyûjteményéhez (contributing-ports)
Hogyan segítsünk a &os; Portgyûjteményének karbantartásában.

A &os; fejlesztõk listája (contributors)
Azon szervezetek és személyek listája, akik segítettek a &os; fejlõdésében.

A CUPS használata &os; alatt (cups)
Hogyan állítsuk be a CUPS rendszert &os; rendszereken.

CVS repository létrehozása — A FreeBSD módszere (cvs-freebsd)
Hogyan hozzunk létre egy CVS repositryt, amely ugyanazt a CVSROOT infrastruktúrát használja, mint a &os;.

A CVSup haladóknak (cvsup-advanced)
Néhány tipp, hogyan használjuk ki a CVSup bonyolultabb funkcióit.

Tûzfal létrehozása betárcsázós kapcsolatokhoz &os;-vel (dialup-firewall) [magyarul]
Hogyan állítsunk be egy tûzfalat a PPP és az ipfw használatával dinamikusan kiosztott IP-címek esetén.

Lemez nélküli X szerver használata (diskless-x)
Hogyan hozzunk létre lemez nélküli X szervert.

Az euró szimbólum használata a &os;-ben (euro)
Hogyan konfiguráljuk a &os;-t és a hozzá kapcsolódó alkalmazásokat az euró szimbólumának megjelenítéséhez.

A BSD bemutatása (explaining-bsd) [magyarul]
A válasz arra a kérdésre, hogy mi az a BSD.

A &os; önálló telepítése (fbsd-from-scratch)
Egy üres állományrendszertõl indulva hogyan fordítsuk le, telepítsük és konfiguráljuk automatikusan a rendszert, beleértve kedvenc portjainkat.

Szûrés hálózati hidakkal (filtering-bridges)
Tûzfalak beállítása és szûrése olyan &os; rendszereken, amelyek nem útválasztóként, hanem hálózati hídként mûködnek.

A &os; és a különbözõ betûtípusok (fonts)
Leírás a &os;-ben található különbözõ, betûtípusokhoz tartozó technológiákról és azok használatáról.

Adathordozók formázása &os; alatt (formatting-media)
Hogyan osszuk fel slice-okra és partíciókra a fix vagy éppen cserélhetõ lemezt, és hogyan formázzuk meg azokat a &os; operációs rendszerben.

Hogyan használjuk hatékonyan a &os;-questions levelezési listát? (freebsd-questions)
Tippek és trükkök arra, hogyan szerezzünk eredményesen használható információt a &os;-questions levelezési lista használatával.

GEOM osztályok készítése (geom-class)
Egy útmutató a GEOM belsõ felépítésérõl, hogyan írhatunk saját GEOM-osztályt.

Naplózó UFS használata asztali számítógépeken (gjournal-desktop) [magyarul]
A naplózást engedélyezõ UFS partíciók létrehozását otthoni környezetben bemutató leírás.

Munka kitüntetett szerepekkel (hats)
A committerek útmutatója, hogyan dolgozzanak kitüntetett szerepekben, fennhatósággal a &os; bizonyos területei felett.

A &os; tükrözése (hubs)
Útmutató a &os; honlapjának, CVSup szerverének, FTP szerverének, stb. tükrözéséhez.

Az IPsec mûködõképességének független ellenõrzése a &os;-ben (ipsec-must)
Egy módszer az IPsec funkcionalitásának ellenõrzésére.

&os; Laptopon (laptop) [magyarul]
Hogyan használjunk &os;-t egy laptopon.

LDAP hitelesítés (ldap-auth)
Egy praktikus útmutató, amely bemutatja miként állítsunk &os; rendszereken LDAP szervereket és segítségükkel hogyan hitelesítsün felhasználókat.

&os;: Egy nyílt forrású alternatíva a Linux mellett (linux-comparison) [magyarul]
Elmagyarázza a Linux és a &os; közti különbségeket.

Linux emuláció a &os;-ben (linux-emulation)
Egy technikai leírás a &os; Linux emulációs rétegének belsõ mûködésérõl.

&os; gyorstalpaló Linux felhasználóknak (linux-users) [magyarul]
Egy bevezetõ jellegû úmutató a Linux felhasználói számára.

Gyakran Ismételt Kérdések a levelezési listákról (mailig-list-faq)
Hogyan használjuk megfelelõen a levelezési listákat, hogy óvakodjunk az olyan jelenségeket, mint a gyakran elõkerülõ viták.

MH Bevezetõ (mh)
Bevezetés az MH e-mail olvasó szoftver használatába &os; alatt.

A &os; telepítése és használata más operációs rendszerekkel együtt (multi-os) [magyarul]
Hogyan telepítsük a &os;-t más operációs rendszer mellé, ugyanarra a számítógépre.

A NanoBSD bemutatása (nanobsd)
A NanoBSD eszközeinek bemutatása, amelyek segítségével a &os; beágyazott rendszereken is telepíthetõ és használható, különös tekintettel a Compact Flash kártyákra, valamint egyéb tárolóeszközökre.

&os;: Az elsõ lépések (new-users)
A &os; és a &unix; használatáról kezdõknek.

Perforce a &os; fejlesztésében (p4-primer)
Útmutató a Perforce verziókezelõ rendszerhez. Továbbá azt is tárgyalja, hogyan dolgozzunk kísérleti projektekkel a &os; Perforce szerverének használatán keresztül.

PAM, Pluggable Authentication Modules (pam)
Útmutató a PAM alrendszer és moduljainak &os; alatti használatához.

Csomagok létrehozása (portbuild)
Leírja, hogy a &os; portoló csapata hogyan készít rendszeresen csomagokat a portokból. Ír a csomagkészítõ klaszterrõl és azokról a felhasznált eszközökrõl is, amelyek használata szükséges az inkrementális, kísérleti, vagy hivatalos kiadások csomagjainak elkészítésénél.

Irányelvek &os; hibajelentések kezeléséhez (pr-guidelines)
A &os; hibajelentések kezelésének ajánlott módszerei.

&os; hibajelentések írása (problem-reports)
Hogyan küldjünk hibajelentést a &os; Projektnek.

PXE rendszerindítás &os;-vel (pxe)
Hogyan csináljunk &os; alapú PXE szervert, és hogyan állítsunk be úgy klienseket, hogy innen induljanak.

Az rc.d szkriptek praktikus olvasása és írása a BSD-ben (rc-scripting)
Egy útmutató arról szól, hogyan írjunk új rc.d szkripteket és hogyan értsük meg a már létezõeket.

Szürkelistás &os; levelezõ szerverek (relaydelay)
Szürkelistás levelezõ szerver létrehozása &os; rendszereken a sendmail, MySQL, Perl relaydelay stílusú használatával. Remek kombináció a kéretlen reklámlevelek elleni harcban.

A &os; kiadások tervezése (releng)
Leírja azt a megközelítést, amelyet a &os; kiadások tervezésénél használnak a minél jobb minõségû kiadások elkészítéséhez. Innen megtudhatjuk, hogy milyen eszközök állnak azok rendelkezésére, akik testreszabott kiadást szeretnének készíteni vállalati használatra, vagy kereskedelmi termékek elõállításához.

A külsõ csomagok kiadásának tervezése (releng-packages)
Ismerteti azt a megközelítést, amellyel a &os; Ports Management csapata biztosítja, hogy a csomagok megfeleljenek a hivatalos kiadások által támasztott magas követelményeknek. Ennek a dokumentumnak a fejlesztése még folyik, de végül ismertetni fogja a csomagok készítésének folyamatát, amelyet a &os; Ports Cluster is használ. Ezen kívül tárgyalni fogja, hogyan állítsuk be számítógépeket ilyen klaszterként, hogyan osszuk fel a csomagokat a telepítõeszközökhöz és hogyan ellenõrizzük a csomagok épségét.

A &os; operációs rendszer távoli telepítése távoli konzol használata nélkül (remote-install)
A &os; operációs rendszer telepítését mutatja be abban az esetben, amikor a távoli rendszer konzolja nem elérhetõ.

Soros vonali és UART eszközök (serial-uart)
Részletes leírás a soros portok &os; alatti használatáról, beleértve több többportos soros vonali vezérlõkártyát.

Solid state eszközök és a &os; (solid-state)
Solid state lemezeszközök használata a &os;-ben.

Háttértárak (storage-devices)
Részletes információk a háttértárak használatáról a &os;-ben, beleértve az ESDI és SCSI eszközöket, szalagos tárakat és CD-ROM olvasókat.

Válasszuk ki a nekünk igazán megfelelõ &os; verziót! (version-guide) [magyarul]
Hogyan válasszuk ki az igényeinek megfelelõ &os; verziót. Elmagyarázza a kiadások és a fejlesztési ágak rendszerét, és leírja a -CURRENT és -STABLE közti különbségeket, illetve a projekt jelenlegi fejlesztési ütemezését.

Rendszerindítás Vinummal: A megbízható szerverek alapja (vinum)
Egy remek bevezetés a hibatûrõ szerverekrõl és egy lépésrõl-lépésre haladó útmutató, amely bemutatja, hogyan hozhatunk létre ilyet Vinummal.

A &os; VM alrendszer elemeinek felépítése (vm-design)
Egy könnyen érthetõ leírás a &os; virtuális memóriát kezelõ alrendszerérõl.

Zip meghajtók és a &os; (zip-drive)
Hogyan formázzunk, csatlakoztassunk és használjunk Iomega Zip (SCSI, IDE, vagy párhuzamos) meghajtókat a &os;-n.

Egyéb oldalakon

Számos önálló erõfeszítés is hozzájárult ahhoz, hogy hasznos információk álljanak rendelkezésre a &os;-rõl.

Cikkek

&footer;