diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/desktop/chapter.sgml b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/desktop/chapter.sgml index bc64af654a..f7cd35fd1c 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/desktop/chapter.sgml +++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/desktop/chapter.sgml @@ -1,1431 +1,1436 @@ Christophe Juniet Írta: Asztali alkalmazások Áttekintés A &os;-n asztali alkalmazások széles spektrumát lehet futtatni, például böngészõket és szövegszerkesztõket. Legtöbbjük csomagként áll rendelkezésre, illetve automatizált módon lefordíthatóak a Portgyûjteménybõl. Az új felhasználók közül sokan szeretnének ilyen fajta alkalmazásokat használni, ezért ez a fejezet bemutatja, miként lehet a népszerûbb asztali alkalmazásokat minden különösebb erõfeszítés nélkül telepíteni, legyen szó az elõre csomagolt vagy a Portgyûjteményben megtalálható formájukról. Amikor portként telepítünk egy programot, lényegében a forráskódját fordítjuk le. Ez bizonyos esetekben nagyon sokáig is eltarthat attól függõen, hogy pontosan mit is fordítunk le, illetve mekkora az erre a célra felhasznált számítógépünk vagy számítógépeink teljesítménye. Amennyiben a fordításra nem tudunk vagy nem kívánunk elegendõ idõt szánni, a Portgyûjteményben található programok többségét már elõre lefordított csomagból is telepíthetjük. Mivel a &os;-ben bináris szintû Linux kompatibilitás is található, ezért az eredetileg Linuxra fejlesztett alkalmazások is használhatóak a munkakörnyezetünkben. Azonban határozottan javasoljuk, hogy a linuxos alkalmazások használatához elõször figyelmesen olvassuk át a et. A linuxos bináris kompabilitást használó portok neve általában a linux- elõtaggal kezdõdik, amit ne felejtsük el figyelembe venni, amikor például a &man.whereis.1; segítségével keressük valamelyiket. A fejezet további részében feltételezzük, hogy a linuxos alkalmazások telepítése elõtt aktiváltuk a bináris Linux kompatibilitást. Íme a fejezetben tárgyalt kategóriák: Böngészõk (mint a Firefox, Opera, Konqueror) Irodai eszközök (mint a KOffice, AbiWord, The GIMP, OpenOffice.org) Dokumentum-megjelenítõk (mint az &acrobat.reader;, gv, Xpdf, GQview) Pénzügyi szoftverek (mint a GnuCash, Gnumeric, Abacus) A fejezet elolvasásához ajánlott: a külsõ alkalmazások telepítésének ismerete (); linuxos alkalmazások telepítésének ismerete (). a multimédiás környezet kialakítására vonatkozó információkért a t érdemes elolvasni. Az elektronikus levelezés beállítását és használatát a bõl tudhatjuk meg. Böngészõk böngészõk világháló A &os;-vel együtt nem települ semmilyen böngészõ. Helyette keressük meg a Portgyûjteményben a www könyvtárat, ahol ezzel szemben rengeteg böngészõ áll telepítésre készen. Ha nem lenne idõnk mindent lefordítani (ami egyes esetekben akár rengeteg idõnkbe is kerülhet), ezek csomagolt formában is elérhetõek. A KDE-hez és a GNOME-hoz eleve tartoznak HTML-böngészõk. Ezen komplett munkakörnyezetek beállításához a t olvassuk el. Ha viszont csak egy kevés erõforrást igénylõ böngészõkre vágyunk, érdemes megnéznünk a Portgyûjteményben található www/dillo2, www/links vagy www/w3m portokat. Ez a rész az alábbi alkalmazásokat említi: Alkalmazás Erõforrásigény Telepítés forrásból Fõbb függõségek Firefox közepes nehéz Gtk+ Opera kevés könnyû Vannak &os;-s és linuxos változatai is. A linuxos verzió használatához azonban szükség van a bináris Linux kompatibilitásra és a linux-openmotif portra. Konqueror közepes nehéz A KDE függvénykönyvtárai. Firefox Firefox A Firefox egy modern, szabad és nyílt forráskódú böngészõ, amely tökéletesen használható &os; alatt. Megtalálható benne egy, a jelenlegi HTML szabványoknak nagyon jól megfelelõ megjelenítõ motor, a lapokra bontható böngészés támogatása, a kéretlenül felbukkanó ablakok blokkolása, különbözõ kiterjesztések, javított biztonsági lehetõségek és még sok minden más. A Firefox forrása a Mozilla kódján alapszik. Csomagból így telepíthetõ: &prompt.root; pkg_add -r firefox Ekkor a Firefox 2.X változata fog települni. Ha helyette a Firefox 3.X változatát szeretnénk használni, akkor ezt a parancsot adjuk ki: &prompt.root; pkg_add -r firefox3 Ha forrásból szeretnénk felrakni, használhatjuk a Portgyûjteményben található portját is: &prompt.root; cd /usr/ports/www/firefox &prompt.root; make install clean A Firefox 3.X telepítéséhez az iménti parancsban cseréljük ki a firefox részt a firefox3 könyvtárra. A Firefox és a &java; plugin Ennél és a következõ résznél feltételezzük, hogy már korábban telepítettük a Firefox alkalmazást. A &os; Alapítvány megegyezett a Sun Microsystems-szel, hogy terjesztheti a &java; futtatókörnyezet (&jre;) és a &java; fejlesztõkörnyezet (&jdk;) &os;-re lefordított bináris változatait. Ezek a csomagok elérhetõek a &os; Alapítvány honlapjáról. Ha tehát &java;-támogatást szeretnénk hozzáadni a Firefox böngészõhöz, elsõként fel kell telepítenünk a java/javavmwrapper portot. Ezután le kell töltenünk a Diablo &jre; csomagot a címrõl, majd telepítenünk azt a &man.pkg.add.1; segítségével. Indítsuk el a böngészõnket, és írjuk be a címsorba, hogy about:plugins és nyomjuk le az Enter billentyût. Az eredményül kapott oldalon láthatjuk az eddig telepített pluginok listáját, ahol mostanra már a &java; pluginnak is meg - kell jelennie. Amennyiben ez nem következne be, - root felhasználóként - adjuk ki az alábbi parancsot: + kell jelennie. Amennyiben ez nem következne be, mindegyik + felhasználónál adjuk ki az alábbi + parancsot: - &prompt.root; ln -s /usr/local/diablo-jre1.6.0/plugin/i386/ns7/libjavaplugin_oji.so \ - /usr/local/lib/browser_plugins/ + &prompt.user; ln -s /usr/local/diablo-jre1.6.0/plugin/i386/ns7/libjavaplugin_oji.so \ + $HOME/.mozilla/plugins/ + + Vagy ha a Diablo &jdk; csomagot + telepítettük: + + &prompt.user; ln -s /usr/local/diablo-jdk1.6.0/jre/plugin/i386/ns7/libjavaplugin_oji.so \ + $HOME/.mozilla/plugins/ Ezt követõen indítsuk újra a böngészõnket. - A Firefox és a ¯omedia; &flash; plugin Flash A ¯omedia; &flash; plugin nem érhetõ el közvetlenül &os;-re. Azonban létezik egy, a plugin linuxos verziójára épített szoftveres réteg (wrapper). Ez a wrapper még többek közt az &adobe; &acrobat; és a &realplayer; pluginjait is használhatóvá teszi. Attól függõen, hogy a &os; melyik változatát használjuk, különbözõ módokon tudjuk mûködésbe hozni: &os; 7.<replaceable>X</replaceable> Telepítsük a www/nspluginwrapper portot. Ehhez szükség lesz még a emulators/linux_base-fc4 portra is, amely viszonylag nagy méretû. Következõ lépésként telepítsük a www/linux-flashplugin9 portot. Ezáltal megkapjuk a &flash; 9.X változatát, amely &os; 7.X alatt remekül mûködik. A 7.1-RELEASE elõtti &os; verziók esetén a www/linux-flashplugin7 portot telepítsük és hagyjuk ki a &man.linprocfs.5; használatára vonatkozó részt. &os; 8.<replaceable>X</replaceable> Telepítsük a www/nspluginwrapper portot. Ehhez szükségünk lesz majd a valamivel nagyobb emulators/linux_base-f10 portra. Ezt követõen telepítsük a www/linux-f10-flashplugin10 portot. Ekkor a &flash; 10.X változatát kapjuk, amely &os; 8.X alatt remekül használható. Ezen változat beüzemeléséhez még létre kell hoznunk az alábbi linket: &prompt.root; ln -s /usr/local/lib/npapi/linux-f10-flashplugin/libflashplayer.so \ /usr/local/lib/browser_plugins/ Miután a &os; rendszerünk változatának megfelelõen elvégeztük a &flash; port telepítését, a plugint az egyes felhasználóknak a nspluginwrapper paranccsal tehetjük elérhetõvé: &prompt.user; nspluginwrapper -v -a -i Ha &flash; animációkat szeretnénk lejátszani, akkor ehhez a /usr/compat/linux/proc könyvtárba csatlakoztatnunk kell egy &man.linprocfs.5; típusú linuxos proc állományrendszert. Ezt a következõ paranccsal tehetjük meg: &prompt.root; mount -t linprocfs linproc /usr/compat/linux/proc Az /etc/fstab állományban az alábbi sor hozzáadásával azonban ennek csatlakoztatása akár automatikussá is tehetõ a rendszerindítás során: linproc /usr/compat/linux/proc linprocfs rw 0 0 Ezután indítsuk el a böngészõt, majd gépeljük be a about:plugins szöveget a címsorba és nyomjuk le az Enter billentyût. Ekkor a jelenleg elérhetõ pluginok listájának kell megjelennie. A Firefox és az Swfdec &flash; plugin Az Swfdec egy &flash; animációk dekódolásáért és megjelenítéséért felelõs programkönyvtár. Az Swfdec-Mozilla pedig egy Firefox böngészõkhöz készített plugin, amely az Swfdec könyvtáron keresztül játszik le SWF állományokat. Jelenleg még aktív fejlesztés alatt áll. Ha nem akarjuk vagy netalán nem tudjuk forrásból lefordítani, akkor egyszerûen csak telepítsük csomagként a hálózaton keresztül: &prompt.root; pkg_add -r swfdec-plugin Ha valamiért mégsem érhetõ el hozzá csomag, akkor a Portgyûjteménybõl is telepíthetjük: &prompt.root; cd /usr/ports/www/swfdec-plugin &prompt.root; make install clean Miután telepítettük a plugint, a használatához indítsuk újra a böngészõt. Opera Opera Az Opera egy sokoldalú és szabványokkal kompatibilis böngészõ. Tartalmaz beépített levelezõ klienst és hírolvasót, IRC-klienst, RSS/Atom-olvasót és még sok mindent mást. Ennek ellenére az Opera viszonylag pehelysúlyúnak és gyorsnak számít. Két fajta módon is használható: létezik natív &os;-s változata, valamint a Linux emulációval futó változata. Az Opera &os;-s változatát a megfelelõ csomag telepítésével érhetjük el: &prompt.root; pkg_add -r opera Habár egyes FTP oldalakon nem található meg az összes csomag, viszont a Portgyûjteménybõl még ekkor is be tudjuk szerezni az Operat: &prompt.root; cd /usr/ports/www/opera &prompt.root; make install clean A linuxos Opera telepítéséhez opera helyett linux-opera nevet kell megadnunk a fenti parancsokban. Ennek a verziónak a használata akkor lehet elõnyös, ha olyan plugineket akarunk elérni, amelyek csak Linuxra léteznek. Ilyen például az Adobe &acrobat.reader;. Ettõl eltekintve azonban a &os;-s és a linuxos változatok szinte teljesen megegyeznek. Konqueror Konqueror A Konqueror a KDE része, de a használatához elegendõ, ha csak a x11/kdebase3 portot telepítjük fel. A Konqueror több, mint egy egyszerû böngészõ: állománykezelõ és multimédiás nézegetõ is. Számtalan plugin áll rendelkezésre a Konquerorhoz, melyeket a misc/konq-plugins portban találunk meg. A Konqueror ismeri a &flash;t is. A &flash; és a Konqueror kapcsolatával egy külön Hogyan is foglalkozik, amelyet a címen olvashatunk el. Irodai eszközök Amikor irodai felhasználásról van szó, az új felhasználók gyakorta keresnek egy jó irodai programcsomagot vagy egy barátságos szövegszerkesztõt. Habár az egyes munkakörnyezetek, mint például a KDE, gyakran saját irodai eszközöket is tartalmaznak, &os; alatt nincs alapértelmezett irodai programcsomag. A rendszer a munkakörnyezetektõl függetlenül igyekszik felkínálni mindazt, amire szükségünk lehet. Ebben a részben a következõ alkalmazásokról esik szó: Alkalmazás Erõforrásigény Telepítés forrásból Fõbb függõségek KOffice kevés nehéz KDE AbiWord kevés könnyû Gtk+ vagy GNOME The Gimp kevés nehéz Gtk+ OpenOffice.org sok nagyon nehéz &jdk; 1.4, Mozilla KOffice KOffice irodai programcsomag KOffice A KDE közösség által kiadott munkakörnyezethez társul egy irodai programcsomag is, amely a KDE-tõl függetlenül is használható. Tartalmazza a többi irodai programcsomagban is megtalálható négy szabványos komponenst: a KWord szövegszerkesztõt, a KSpread táblazatkezelõt, a KPresenter prezentációkészítõt és végezetül a Kontourt, mellyel grafikus dokumentumokat tudunk elkészíteni. A legfrissebb KOffice telepítése elõtt bizonyosodjuk meg róla, hogy a KDE legfrissebb verziójával is rendelkezünk. Ha a KOffice-t csomagként akarjuk telepíteni, akkor adjuk ki az alábbi parancsot: &prompt.root; pkg_add -r koffice Amennyiben ez a csomag nem érhetõ el, telepíthetjük a Portgyûjteménybõl is. Például a KDE3-hoz tartozó KOffice-t így rakhatjuk fel: &prompt.root; cd /usr/ports/editors/koffice-kde3 &prompt.root; make install clean AbiWord AbiWord Az AbiWord egy szabad szövegszerkesztõ program, a µsoft; Word-höz hasonló kinézettel. Remekül használható levelek, beszámolók, feljegyzések, cikkek stb. írásához. Nagyon gyors, rengeteg funkciót ajánl fel, és kifejezetten felhasználóbarát. Az AbiWord képes többféle állományformátumba exportálni és onnan importálni, beleértve az olyan zárt formátumokat is, mint például a µsoft; .doc. Az AbiWord csomagból telepíthetõ a következõ módon: &prompt.root; pkg_add -r abiword Amennyiben ez a csomag nem érhetõ el, lefordítható a Portgyûjteménybõl is, ami ráadásul sokszor egy frissebb verziót tartalmaz. Ezt így tudjuk megtenni: &prompt.root; cd /usr/ports/editors/abiword &prompt.root; make install clean The GIMP The GIMP Képek készítésére vagy retusálásra a The GIMP a legfejlettebb képszerkesztõ program. Egyszerû rajzolóprogram gyanánt is használható, de akár minõségi fényképretusálásra is. Óriási mennyiségû plugin található hozzá és magában foglal egy szkriptes interfészt is. A The GIMP formátumok széles skáláját ismeri. Számos scanner és digitális rajztábla csatlakoztatható hozzá. A hozzátartozó csomag a következõ módon telepíthetõ fel: &prompt.root; pkg_add -r gimp Ha a csomagoknak beállított FTP oldalon nem található meg ez a csomag, megpróbálkozhatunk vele a Portgyûjteményen keresztül is. A gyûjtemény graphics könyvtárában ezen felül fellelhetjük a The Gimp Manualt, vagyis a The GIMP kézikönyvét. Így kell ezeket innen telepíteni: &prompt.root; cd /usr/ports/graphics/gimp &prompt.root; make install clean &prompt.root; cd /usr/ports/graphics/gimp-manual-pdf &prompt.root; make install clean A Portgyûjtemény graphics könyvtárában a The GIMP fejlesztõi változatával is találkozhatunk a graphics/gimp-devel alkönyvtárban. A The Gimp Manual HTML változata pedig a graphics/gimp-manual-html alkönyvtárban található. OpenOffice.org OpenOffice.org irodai programcsomag OpenOffice.org Az OpenOffice.org tartalmaz minden olyan elengedhetetlenül fontos alkalmazást, amelyek napjaink bármelyik irodájához hozzátartoznak: egy szövegszerkesztõt, egy táblázatkezelõt, egy prezentációszerkesztõt és egy rajzolóprogramot. A felhasználói felülete nagyon hasonlít a többi irodai programcsomagéhoz, és képes többféle elterjedt állományformátumot kezelni. Számos különbözõ nyelven elérhetõ — a honosítása kiterjed a felületekre, helyesírás ellenõrzõkre és szótárakra is. Az OpenOffice.org szövegszerkesztõje natív XML állományformátumot használ a hordozhatóság és a rugalmasság növeléséhez. A táblázatkezelõje tartalmaz egy makrónyelvet és könnyedén összekapcsolható külsõ adatbázisokkal. Az OpenOffice.org natívan és megbízhatóan fut &windows;-on, &solaris;-on, &linux;-on, &os;-n és &macos; X-en. Az OpenOffice.org-ról bõvebb információt a projekt saját honlapján találhatunk. A &os;-s változatra vonatkozó információkat és a csomagokat pedig a &os; OpenOffice.org Porting Team honlapján lelhetjük meg. Az OpenOffice.org telepítéséhez ennyit kell csak beírni: &prompt.root; pkg_add -r openoffice.org Ha a &os; -RELEASE ágát használjuk, ennek mûködnie kell. Ettõl eltérõ esetben érdemes egy pillantást vetni a &os; OpenOffice.org Porting Team honlapjára, ahonnan le tudjuk tölteni a verziókhoz megfelelõ csomagot, amelyet ezután a &man.pkg.add.1;-al fel is tudunk telepíteni. A legfrissebb megbízható és fejlesztõi változat egyaránt elérhetõ errõl a helyrõl. Ahogy sikerült feltelepíteni a csomagot, egyszerûen csak be kell gépelni a következõ parancsot az OpenOffice.org futtatásához: &prompt.user; openoffice.org Az elsõ futtatás során válaszolnunk kell még néhány további kérdésre is, valamint a felhasználói könyvtárunkban keletkezik egy .openoffice.org2 könyvtár. Ha nem érhetõek el OpenOffice.org csomagok, lefordíthatjuk a forrását is. Azonban mielõtt még ennek nekilátnánk, el kell fogadnunk, hogy ez a mûvelet a lemezünkön rettenetesen sok területet fog igényelni és meglehetõsen sokáig tart. &prompt.root; cd /usr/ports/editors/openoffice.org-2 &prompt.root; make install clean Ha egy honosított verziót szeretnénk fordítani, az utolsó parancs helyett írjuk inkább ezt: &prompt.root; make LOCALIZED_LANG=nyelv install clean A nyelv helyett itt természetesen a nyelvnek megfelelõ ISO-kódot kell megadni. Az itt támogatott nyelvek kódjának listája a port könyvtárán belül, a files/Makefile.localized állományban található meg. Ahogy a fordítás befejezõdött, az OpenOffice.org így indítható el parancssorból: &prompt.user; openoffice.org Dokumentum-megjelenítõk A &unix; megjelenése óta néhány új népszerû dokumentumformátum is felbukkant, melyek szabványos megjelenítõi nem minden esetben részei az alaprendszernek. Ebben a részben azt tekintjük át, hogyan lehet ilyen megjelenítõket telepíteni. Ez a rész az alábbi alkalmazásokat említi: Alkalmazás Erõforrásigény Telepítés forrásból Fõbb függõségek &acrobat.reader; kevés könnyû Bináris Linux kompatibilitás gv kevés könnyû Xaw3d Xpdf kevés könnyû FreeType GQview kevés könnyû Gtk+ vagy GNOME &acrobat.reader; Acrobat Reader PDF megjelenítõ A dokumentumok többsége manapság PDF (Portable Document Format, avagy hordozható dokumentumformátum) állományok formájában terjed. Az ilyen típusú állományok megnézésére az egyik legalkalmasabb alkalmazás az &acrobat.reader;, melyet az Adobe adott ki Linuxra. De mivel a &os; képes Linux binárisok futtatására, ezért így &os;-re is elérhetõ. Ha az &acrobat.reader; 7-et a Portgyûjteménybõl akarjuk telepíteni, akkor írjuk be: &prompt.root; cd /usr/ports/print/acroread7 &prompt.root; make install clean Licencelési megszorítások miatt csomag nem áll rendelkezésre. gv gv PDF megjelenítõ PostScript megjelenítõ A gv egy &postscript; és PDF megjelenítõ. Eredetileg a ghostview alapján készült, de a Xaw3d-nek köszönhetõen sokkal szebben néz ki. Gyors és az felülete letisztult. A gv sok mindent tud, többek közt beállítható benne a dokumentum tájolása, a papírméret, skálázás és az élsimítás. Szinte bármelyik mûvelet elvégezhetõ csak billentyûzetrõl vagy egérrel. A gv csomagjának telepítéséhez a következõ parancsot használhatjuk: &prompt.root; pkg_add -r gv Ha pedig nem tudjuk letölteni a csomagot, használhatjuk a Portgyûjteményt is: &prompt.root; cd /usr/ports/print/gv &prompt.root; make install clean Xpdf Xpdf PDF megjelenítõ Ha egy egyszerû &os;-s PDF megjelenítõre lenne szükségünk, erre a célra az Xpdf pontosan megfelel. Nagyon kevés erõforrást igényel és nagyon megbízható. A szabványos X-beli betûtípusokat használja, és nincs szüksége sem a &motif;ra, sem pedig más X-es eszközkészletre. Az Xpdf csomagjának felrakásához az alábbi parancs javasolt: &prompt.root; pkg_add -r xpdf Amennyiben nem áll rendelkezésre az említett csomag, vagy egyszerûen csak a Portgyûjteménybõl szeretnénk felrakni, adjuk ki ezeket a parancsokat: &prompt.root; cd /usr/ports/graphics/xpdf &prompt.root; make install clean Ahogy a telepítés befejezõdik, már el is indíthatjuk az Xpdf alkalmazást, ahol a jobb egérgombbal tudjuk aktiválni a menüt. GQview GQview A GQview egy képkezelõ. Állományokat tudunk megnyitni benne egyetlen kattintással, külsõ szerkesztõprogramot tudunk indítani vagy akár még a képek kicsinyített változatait is láthatjuk és így tovább. Megtalálható benne a diavetítés és az alapvetõ állománymûveletek. Képgyûjteményeket is kezelhetünk és könnyedén megtalálhatjuk a bennük levõ képek között az egyezõeket. A GQview teljes képernyõs nézegetést is megenged, illetve támogatja a honosítást. A GQview csomag telepítéséhez ezt a parancsot kell kiadni: &prompt.root; pkg_add -r gqview Amikor ez a csomag nem tölthetõ le, vagy amikor inkább a Portgyûjteménybõl szeretnénk felrakni, ezt írjuk be: &prompt.root; cd /usr/ports/graphics/gqview &prompt.root; make install clean Pénzügyi szoftverek Ha bármilyen ok folytán a &os;-vel szeretnénk kezeli személyes pénzügyeinket, akadnak olyan kellõen komoly és könnyen kezelhetõ alkalmazások, amelyek csak a telepítésükre várnak. Néhányuk közülük kompatibilis az elterjedtebb állományformátumokkal, mint például amiben a Quicken és az Excel is tárolja az adatait. Ebben a részben az alábbi programokat vesszük sorra: Alkalmazás Erõforrásigény Telepítés forrásból Fõbb függõségek GnuCash kevés nehéz GNOME Gnumeric kevés nehéz GNOME Abacus kevés könnyû Tcl/Tk KMyMoney kevés nehéz KDE GnuCash GnuCash A GnuCash a GNOME része, és egy felhasználóbarát, mégis hatékony eszközt ad a felhasználók kezébe. A GnuCash segítségével nyilván tudjuk tartani a bevételeinket és kiadásainkat, bankszámláinkat és befektetéseinket. Felülete intuitív, miközben továbbra is professzionális minõségû. A GnuCash-ben megtalálhatunk egy intelligens nyilvántartást, a számlák hierarchikus rendszerét, és számtalan billentyûkombinációt és automatikus kiegészítést, amivel felgyorsul a munkánk. Egyetlen tranzakciót képes felbontani több kisebb és részletesebb elemre. A GnuCash képes importálni és exportálni a Quicken QIF típusú állományait. Ezen kívül még kezeli a legtöbb nemzetközi dátumformátumot és pénznemet. A GnuCash-t az alábbi módon tudjuk telepíteni a rendszerünkre: &prompt.root; pkg_add -r gnucash Ha ez a csomag nem érhetõ el, használhatjuk a Portgyûjteményt is: &prompt.root; cd /usr/ports/finance/gnucash &prompt.root; make install clean Gnumeric Gnumeric táblázatkezelõ Gnumeric A Gnumeric egy táblázatkezelõ program, a GNOME munkakörnyezet része. Sok esetben képes a helyzethez alkalmazkodva automatikusan kitalálni a felhasználó gondolatait a cellák formátumának megfelelõ automatikus kiegészítõ rendszerével. Be tud olvasni számos népszerûbb formátumot, mint például az Excel, Lotus 1-2-3 vagy a Quattro Pro állományait. A math/guppi grafikonkészítõ programon keresztül támogatja grafikonok rajzolását is. Nagy számú beépített funkcióval rendelkezik, és ismeri az összes megszokott cellaformátumot, legyen az szám, pénznem, dátum, idõ vagy bármi más. A Gnumeric telepítését az alábbi paranccsal adhatjuk ki: &prompt.root; pkg_add -r gnumeric Ha valamiért nem érhetõ el ez a csomag, a Portgyûjteménybõl is fel tudjuk rakni: &prompt.root; cd /usr/ports/math/gnumeric &prompt.root; make install clean Abacus Abacus táblázatkezelõ Abacus Az Abacus egy kicsi és egyszerûen használható táblázatkezelõ program. Számos olyan funkciót tartalmaz beépítve, amelyek kifejezetten hasznosnak bizonyulhatnak a statisztika, pénzügyek és a matematika területén. Importálni és exportálni tudja az Excel állományformátumát is. Az Abacus még &postscript; formátumú kimenetet is tud készíteni. Az Abacus telepítéséhez csupán ennyit kell tennünk: &prompt.root; pkg_add -r abacus Amennyiben viszont nem érhetõ el ez a csomag, használhatjuk a Portgyûjteményt is: &prompt.root; cd /usr/ports/deskutils/abacus &prompt.root; make install clean KMyMoney KMyMoney táblázatkezelõ KMyMoney A KMyMoney a KDE részeként kifejlesztett személyi pénzügyi nyilvántartó. A KMyMoney igyekszik az összes kereskedelmi pénzügyi nyilvántartó programban megtalálható fontosabb lehetõséget magában foglalni és rendelkezésre bocsátani. Mindezek mellett egy könnyen használható és nagyon ügyes kettõs könyvelést is találhatunk benne. A KMyMoney képes beolvasni a szabványos Quicken Interchange Format (QIF) szerint készült állományokat, követni a befektetéseket, többféle pénznemet kezelni és sok fajta kimutatást tudunk vele készíteni. A megfelelõ bõvítmény hozzáadásával még az OFX formátumú állományok olvasására is alkalmas. A KMyMoney csomagként így telepíthetõ: &prompt.root; pkg_add -r kmymoney2 Ha ez a csomag nem érhetõ el, akkor a Portgyûjteményen keresztül is fel tudjuk rakni: &prompt.root; cd /usr/ports/finance/kmymoney2 &prompt.root; make install clean Összefoglalás Miközben a &os; igen népszerû az internetszolgáltatók körében a teljesítménye és megbízhatósága révén, a hétköznapi használatban is remekül beválik. Többezernyi olyan alkalmazás érhetõ el hozzá csomagként vagy portként, amelyekkel az igényeinknek megfelelõ munkakörnyezetet tudjuk kiépíteni. Íme egy rövidke emlékeztetõ azokról az asztali alkalmazásokról, melyeket a fejezetben tárgyaltunk: Alkalmazás Csomag Port Opera opera www/opera Firefox firefox www/firefox KOffice koffice-kde3 editors/koffice-kde3 AbiWord abiword editors/abiword The GIMP gimp graphics/gimp OpenOffice.org openoffice editors/openoffice-1.1 &acrobat.reader; acroread print/acroread7 gv gv print/gv Xpdf xpdf graphics/xpdf GQview gqview graphics/gqview GnuCash gnucash finance/gnucash Gnumeric gnumeric math/gnumeric Abacus abacus deskutils/abacus KMyMoney kmymoney2 finance/kmymoney2 diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/dtrace/chapter.sgml b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/dtrace/chapter.sgml index 670f7ffe48..1a79f2c26b 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/dtrace/chapter.sgml +++ b/hu_HU.ISO8859-2/books/handbook/dtrace/chapter.sgml @@ -1,478 +1,478 @@ Tom Rhodes Írta: &dtrace; Áttekintés &dtrace; &dtrace; támogatás &dtrace; A &dtrace;, vagy más néven Dynamic Tracing technológiát a &sun; dolgozta ki szerverek teljesítményében jelentkezõ szûk keresztmetszetek felderítésének megkönnyítésére. Ez nem egy nyomkövetésre szolgáló megoldást takar, hanem inkább a rendszer valós idejû elemzését és teljesítményének vizsgálatát elõsegítõ eszközt. A &dtrace; figyelemre méltó elemzõeszköz, rengeteg rendkívül hasznos képességgel rendelkezik a rendszerben felbukkanó problémák diagnosztizálására. Elõre programozott szkriptek segítségével pedig ezen képességek további elõnyeit tudjuk kihasználni, ugyanis a &dtrace; programozható egy ún. D nyelven, amelynek révén a különbözõ vizsgálatokat könnyen a saját igényeink szerint tudjuk alakítani. A fejezet elolvasása során megismerjük: mi is az a &dtrace; és milyen lehetõségei vannak; a &solaris; és &os; operációs rendszereken megtalálható &dtrace; implementációk közti eltéréseket; a &dtrace; &os; alatt hogyan engedélyezhetõ és használható. A fejezet elolvasásához ajánlott: a &unix; és &os; alapvetõ ismerete (); a rendszermag konfigurációjának és fordításának alapvetõ ismerete (); az operációs rendszerek és azon belül a &os; biztonsági fogalmainak minimális ismerete (); a &os; forrásainak megszerzésének és azok lefordításának ismerete (). Ez a funkció még folyamatos tesztelés alatt áll. Bizonyos részei még egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan érhetõek el. A dokumentáció annak megfelelõen fog majd változni, hogy ezek az elemek fokozatosan elérik az éles felhasználáshoz szükséges szintet. Eltérések az implementációban Noha a &os; alatt megtalálható &dtrace; implementáció nagyon hasonló az eredeti, &solaris; alatt futó változathoz, tartalmaz bizonyos különbségeket, amelyeket a továbblépés elõtt mindenképpen érdemes megemlítenünk. Az egyik legfontosabb ilyen szembetûnõ különbség, hogy a &os; esetén a &dtrace; használatát külön engedélyezni kell. A &dtrace; megfelelõ mûködéséhez tehát a rendszermag konfigurációs állományában meg kell adnunk bizonyos beállításokat és modulokat kell betöltenünk. Ezekrõl hamarosan szó lesz. A rendszermag konfigurációs állományában a DDB_CTF opció segítségével tudjuk engedélyezni ún. CTF adatok betöltését mind a rendszermag moduljaiból, mind pedig magából a rendszermagból egyaránt. A CTF a &solaris; Compact Type Format elnevezésû formátumára utal, amellyel például a DWARF megoldásához hasonló módon tárolhatunk tömörített alakban különbözõ típusú nyomkövetési információkat. Ilyen CTF adatok többek közt a ctfconvert és a ctfmerge használatával rendelhetõek hozzá bináris állományokhoz. A ctfconvert segédprogram a fordítóprogram által az ELF állományokban szereplõ DWARF típusú szakaszokban tárolt információkat képes beolvasni, és a ctfmerge a tárgykódban található CTF típusú ELF szakaszokat tudja végrehajtható állományokká vagy osztott könyvtárakka összefûzni. Röviden beszélni fogunk arról, hogyan lehet mindezeket a &os; alaprendszerébe és rendszermagjába is beépíteni. &os; és &solaris; esetén elõfordulhat, hogy más fajta providerek állnak rendelkezésünkre. Ezek közül talán a legfontosabb a dtmalloc, amely a &os; rendszermagjában típus szerint teszi lehetõvé a malloc() függvény követését. &os; alatt kizárólag csak a root tudja használni a &dtrace;-t. Ennek oka a két operációs rendszer biztonsági megoldásai közti különbségekben keresendõ, mivel a &solaris; esetén létezik néhány olyan alacsonyszintû ellenõrzés, amely a &os;-nél még nincs. Ezért például a /dev/dtrace/dtrace eszköz szigorúan csak a root számára érhetõ el. Végezetül megemlítjük, hogy a &dtrace; felhasználására a &sun; CDDL licence vonatkozik. A Common Development and Distribution License &os; a /usr/src/cddl/contrib/opensolaris/OPENSOLARIS.LICENSE állományban található, vagy interneten keresztül a címen. Ezen licenc értelmében a &dtrace; támogatással készített &os; rendszermagok továbbra is BSD licencûek maradnak, azonban a rendszerrel terjesztett binárisok futtatásakor vagy a modulok betöltésekor már a CDDL érvényesül. A &dtrace; támogatásának engedélyezése A &dtrace; által felkínált lehetõségeket a következõ sorok hozzáadásával tudjuk engedélyezni a rendszermag konfigurációs állományában: options KDTRACE_HOOKS options DDB_CTF AMD64 architektúrán ezeken kívül még az alábbi sor is kelleni fog: options KDTRACE_FRAME Ezzel a beállítással az FBT (function boundary tracing) részére nyújtunk támogatást. A &dtrace; ugyan enélkül is képes lesz mûködni, de akkor csak korlátozott mértékben tudunk ilyen típusú vizsgálatokat végezni. Az egész rendszert újra kell fordítanunk a CTF használatával. Ennek elvégzéséhez a következõ parancsokat kell kiadnunk: &prompt.root; cd /usr/src &prompt.root; make WITH_CTF=1 kernel A fordítás befejezõdése után indítsuk újra a rendszerünket. A rendszer újraindulása és az új rendszermag betöltõdése után szükségünk lesz egy Korn-féle parancsértelmezõre is, mivel a &dtrace; eszköztárában rengeteg, a ksh programra épülõ eszközt fogunk találni. Ezért tehát telepítsük a shells/ksh93 csomagot, de megjegyezzük, hogy ugyanezen eszközök számára a shells/pdksh vagy shells/mksh csomagok is megfelelnek. Végül töltsük le a &dtrace; eszköztárának legfrissebb változatát. Az aktuális verzió a címen érhetõ el. Képes önmagát telepíteni, de a benne található eszközök használatához nem kötelezõ ezt elvégezni. A &dtrace; használata A &dtrace; funkcióinak alkalmazásához léteznie kell egy &dtrace; eszköznek. Ennek létrehozásához be kell töltenünk a megfelelõ modult: &prompt.root; kldload dtraceall Innentõl már mûködésre kész a &dtrace;. Rendszeradminisztrátorként a következõ módon kérdezhetjük le a rendelkezésre álló vizsgálatokat: &prompt.root; dtrace -l | more Mivel lekérdezés eredménye pillanatok alatt betöltené az egész képernyõt, ezért az egészet még átirányítjuk a more parancshoz. Ha ez rendesen lefut, akkor a &dtrace; ténylegesen használhatónak tekinthetõ. Ezt követõen tekintsük át a hozzátartozó eszközkészletet. Ez a mellékelt eszközkészlet lényegében a rendszerrel kapcsolatos információk összegyûjtésére alkalmas szkripteket tartalmaz. Vannak szkriptek, amelyekkel a megnyitott állományokat, a memóriát, a processzorhasználatot és még sok minden mást kérdezhetünk le. A szkriptek a következõ parancs segítségével tömöríthetõek ki: &prompt.root; gunzip -c DTraceToolkit* | tar xvf - A cd parancs segítségével lépjünk be az így keletkezõ könyvtárba, és a kisbetûs névvel rendelkezõ állományok engedélyeit állítsuk be a 755 módra. Mindegyik szkriptben el kell végeznünk némi módosítást: a /usr/bin/ksh hivatkozásokat írjuk át mindenhol a /usr/local/bin/ksh névre, illetve a /usr/bin/sh hivatkozásokat /bin/sh névre, majd végezetül pedig a /usr/bin/perl hivatkozásokat a /usr/local/bin/perl névre. Itt még egyszer kiemelnénk, hogy a &os;-ben jelenleg megtalálható &dtrace; támogatás még nem teljes és kísérleti jelleggel szerepel. Ezért bizonyos szkriptek nem fognak mûködni, vagy azért, mert túlságosan &solaris; lehetõségeihez igazodnak, vagy pedig azért, mert a jelenlegi implementáció által még nem ismert vizsgálatokra támaszkodnak. Jelenlegi ismereteink szerint a &os; egyelõre csak két szkriptet támogat teljes mértékben, ezek a hotkernel és a procsystime. A szakasz további részében ezzel a kettõvel fogunk részletesebben foglalkozni. A hotkernel feladata segíteni beazonosítani azokat a függvényeket, amelyek a legtöbb idõt veszik igénybe a rendszermagon belül. A szkript futtatásakor nagyjából a következõt csinálja: &prompt.root; ./hotkernel Sampling... Hit Ctrl-C to end. A folyamat CtrlC billentyûkombináció hatására állítható meg. A szkript futásának befejezõdésekor különbözõ rendszermagbeli függvények és a hozzájuk tartozó idõk jelennek meg, az utóbbi szerint növekvõ sorrendben: kernel`_thread_lock_flags 2 0.0% 0xc1097063 2 0.0% kernel`sched_userret 2 0.0% kernel`kern_select 2 0.0% kernel`generic_copyin 3 0.0% kernel`_mtx_assert 3 0.0% kernel`vm_fault 3 0.0% kernel`sopoll_generic 3 0.0% kernel`fixup_filename 4 0.0% kernel`_isitmyx 4 0.0% kernel`find_instance 4 0.0% kernel`_mtx_unlock_flags 5 0.0% kernel`syscall 5 0.0% kernel`DELAY 5 0.0% 0xc108a253 6 0.0% kernel`witness_lock 7 0.0% kernel`read_aux_data_no_wait 7 0.0% kernel`Xint0x80_syscall 7 0.0% kernel`witness_checkorder 7 0.0% kernel`sse2_pagezero 8 0.0% kernel`strncmp 9 0.0% kernel`spinlock_exit 10 0.0% kernel`_mtx_lock_flags 11 0.0% kernel`witness_unlock 15 0.0% kernel`sched_idletd 137 0.3% 0xc10981a5 42139 99.3% Ez a szkript modulok esetén is alkalmazható. Ezt a módját a kapcsoló megadásával aktiválhatjuk: &prompt.root; ./hotkernel -m Sampling... Hit Ctrl-C to end. ^C MODULE COUNT PCNT 0xc107882e 1 0.0% 0xc10e6aa4 1 0.0% 0xc1076983 1 0.0% 0xc109708a 1 0.0% 0xc1075a5d 1 0.0% 0xc1077325 1 0.0% 0xc108a245 1 0.0% 0xc107730d 1 0.0% 0xc1097063 2 0.0% 0xc108a253 73 0.0% kernel 874 0.4% 0xc10981a5 213781 99.6% A procsystime szkript egy adott azonosítóval vagy névvel rendelkezõ programhoz tudja megadni az általa kezdeményezett rendszerhívások által felhasznált idõt. A most következõ példában elindítjuk a /bin/csh egy újabb példányát. A procsystime elindul, majd megvárja, amíg kiadunk néhány parancsot a csh frissen indított másolatában. A teszt eredményei tehát a következõk lesznek: &prompt.root; ./procsystime -n csh Tracing... Hit Ctrl-C to end... ^C Elapsed Times for processes csh, SYSCALL TIME (ns) getpid 6131 sigreturn 8121 close 19127 fcntl 19959 dup 26955 setpgid 28070 stat 31899 setitimer 40938 wait4 62717 sigaction 67372 sigprocmask 119091 gettimeofday 183710 write 263242 execve 492547 ioctl 770073 vfork 3258923 sigsuspend 6985124 read 3988049784 Jól megfigyelhetõ, hogy (nanomásodpercekben mérve) a legtöbb idõt a read(), a legkevesebb idõt pedig a getpid() rendszerhívás vette igénybe. A D nyelv A &dtrace; eszköztárában megtalálható számos szkript a &dtrace; saját programozási nyelvén íródott. Ezt a nyelvet nevezik a &sun; implementációjában a D nyelvnek. Ennek ismertetésére itt most külön nem térünk ki, azonban a címen igen részletesen olvashatunk róla.