diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/version-guide/article.sgml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/version-guide/article.sgml
index a030bf6e97..10ce3a21a1 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/version-guide/article.sgml
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/version-guide/article.sgml
@@ -1,526 +1,526 @@
%articles.ent;
]>
+ Original Revision: r1.11 -->
Válasszuk ki a nekünk igazán megfelelõ &os;
verziót!
A &os; Dokumentációs Projekt
$FreeBSD$
&tm-attrib.freebsd;
2005
A &os; Dokumentációs Projekt
Ön a &os; telepítését választotta.
Üdvözöljük! Ezt a leírást annak
szellemében készítettük, hogy
segítsünk eligazodni a telepíthetõ
verziók között.
Fordította: &a.hu.pgj;
Háttér
A leginkább megfelelõ verzió
kiválasztásához fontos megértenünk
néhány alapvetõ fogalmat a &os; fejlesztési
modelljével és az ún.
Release Engineering (RE,
kiadásépítés
)
folyamatával kapcsolatosan.
A &os;-t nagyrészt független önkéntesek
hatalmas csoportja fejleszti. A rendszermag, a legalapvetõbb
függvénykönyvtárak, valamint a hozzájuk
tartozó segédprogramok forrásait egy
verziókövetõ rendszerben
tárolják, amely bárki által és
bármikor tetszõlegesen letölthetõ. Ettõl
függetlenül ezek lefordított változatai
(binárisai) is rendszeresen
elérhetõek. Néhány ilyen binárist
alapos és széleskörû tesztelési
folyamatnak vetnek alá, majd
kiadásnak címkézik fel
õket.
Kiadások
A kiadások (release)
általában rendelkeznek egy
fõverziószámmal és
egy alverziószámmal.
A fõverziószámok feladata, hogy jelezze az
újabb, nagyobb változtatásokat a rendszerben.
Ilyenkor természetesen elkerülhetetlen, hogy ennek
következtében komolyabb átszervezéseken
menjen át a &os;, vagy éppen a régebbi,
már hasztalannak tekintett részei eltûnjenek.
Emiatt gyakran még a korábbi fõbb
kiadásokkal kapcsolatban is elveszhet bizonyos
mértékû kompatibilitás.
Az alverziószámok jelzik a
megbízhatóságot és a
teljesítményt érintõ kisebb
hibajavításokat. Ebben az esetben mind a
forráskód-, mind pedig a bináris szintû
kompatibilitás megtartása egyik elsõdleges
feladatunk. Alkalmanként az alverziókba is
kerülhetnek újítások, de csak akkor, ha
ezek nem fenyegetik a velük szemben kitûzött
összes többi célt.
Azonban sose szabad elfelejtenünk, hogy egy kiadott
verzió
nem több, mint a forrásról egy
adott idõben és egy adott néven
(címkével ellátott)
készített pillanatfelvétel.
(Például az 5.4-es kiadáshoz a
kiadásépítõk a
RELENG_5_4_0_RELEASE címkét
tették.) A fejlesztés a HEAD
néven ismert címkével azonban mindig halad
tovább.
Fejlesztési ágak
Minden kiadás alkalmával létrehoznak egy
fejlesztési ágat, mint mondjuk a
RELENG_5_4. Habár a
RELENG_5_4_0_RELEASE címkével
ellátott források már nem fognak a
továbbiakban változni, a RELENG_5_4
címkével rendelkezõk ellenben még igen,
méghozzá a HEAD ágból
származó biztonsági vagy egyéb
javítások, esetleg kisebb változtatások
nyomán.
Egy-egy fõbb kiadáshoz még egy másik
címkét is létrehoznak, mint mondjuk a
RELENG_5. A biztonsági és
egyéb javításokon túl más
módosítások is áthozhatóak a
HEAD ágból, így
tulajdonképpen ez lesz az aktív ág, amikor a
következõ kiadást készítik
elõ az adott vonalban.
<firstterm>STABLE</firstterm> vagy
<firstterm>CURRENT</firstterm>?
Minden egyes nagyobb kiadás életciklusában
létrejön még egy további fejlesztési
ág, amelyet STABLE-nek
(megbízhatónak) neveznek. Ezzel jelzi a &os; Projekt,
hogy véleménye szerint az adott ágban
szereplõ módosítások minõsége
elegendõ a szélesebb körû használathoz.
Azokat az ágakat pedig, amelyeknek további
tesztelésre van szükségük a komolyabb
használathoz, CURRENT-nek
(aktuálisnak) nevezik.
A &os; Projekt nem tudja garantálni, hogy
stable-ként szállított
szoftverek elegendõek egy telepítéshez. Ezt
mindenkinek magának kell eldöntenie. Nem szabad
elfelejteni, hogy ez a projekt elsõsorban
önkéntesekbõl áll és nem képes a
mûködésre semminemû szavatosságot
vállalni.
<firstterm>Portok</firstterm> vagy
<firstterm>csomagok</firstterm>?
Az említett állományokon kívül a
&os; még több ezernyi, külsõ fejlesztõk
által készített alkalmazásokat is
támogat. (Ilyenek a különbözõ
ablakkezelõ rendszerek, böngészõk, levelezõ
kliensek, irodai programcsomagok, és így tovább.)
Általánosságban véve nem a projekt maga
fejleszti ezeket a szoftvereket, csupán egy keretrendszert
biztosít a telepítésükhöz (amelyet
Ports Collection-nek
(portgyûjtemények
) neveznek).
Attól függõen, ahogy ezt a licenszelésük
megengedi, ezek az alkalmazások telepíthetõek
forrásból (ezeket nevezik
portoknak), vagy elõre lefordított
binárisokból (ezeket nevezik
csomagoknak).
Ahogy eddig ütemeztük a kiadásokat
A &os; 5.X verziójának fejlesztése
és kiadása során sok-sok olyan tapasztalatot
szereztünk, amelyek csak utólag váltak
világossá számunkra. Az 5.X-es vonal
célkitûzései meglehetõsen agresszívek
voltak és magukban foglalták a
következõket:
Az SMP (Symmetric MultiProcessing) rendszerek
támogatása
A teljesítmény növelése a kernelen
belüli erõforrás-kiosztás egy új
stratégia szerinti átdolgozásával
Számos új processzor architektúra
támogatása
Egy új szálkezelési modell
bevezetése
Egy új ütemezõ bevezetése
Új technológiák, mint például
az energiagazdálkodás, támogatása
(különösen laptopok esetén); és ami a
legfontosabb:
Addig nem tekintjük ezt a vonalt
STABLE-nek, amíg az imént felsorolt
feladatok be nem fejezõdnek.
Ez egy olyan helyzet kialakulásához vezetett, ahol
évek teltek el a 4.X vonal STABLE és az
5.X vonal STABLE kiadásai között. Ez
magával hozott néhány tényleges
kellemetlenséget:
Az egyszerre kivitelezendõ újításokhoz
kapcsolódó módosítások nagy
száma jelentõs mértékben
megnehezítette az egyes módosítások
elkülönítését és
beolvasztását a STABLE
ágba.
Ez pedig azt jelentette, hogy azok a felhasználók,
akiknek igazán szüksége volt bizonyos
újításokra (például, hogy
képesek legyenek futattni a rendszer egy modern hardveren),
kényszerûen átálltak (mondjuk) a
&os; 5.2.1-es verziójára, annak ellenére,
hogy az kifejezetten egy fejlesztõi kiadás volt,
és hogy CURRENT kiadás
lévén nem felelt meg teljes egészében
minden igényüknek.
A beolvasztások során a fejlesztõk néha
olyan helyzetbe kerültek, ahol olyan verzión kellett az
újításaikat támogatniuk, amelyeket nem
elsõdleges fejlesztõi platformként
használtak.
A késés továbbá azt jelentette, hogy
mire az 5.3 végre STABLE szintû
kiadássá válhatott, az idõközben
felgyülemlett módosítások terhe
kínszenvedéssé tette a frissítési
folyamatot.
Úgy szólván senki sem volt elégedett
ezzel az eredménnyel.
A következõket tanultuk mindezekbõl:
A fõbb kiadásoknak kevesebb
újítást kell tartalmazniuk és gyakrabban
kell megjelenniük.
A lehetõ legjobban el kell szigetelni
egymástól a különbözõ
újításokhoz kapcsolódó
módosításokat. (Ez egyben arra is utal, hogy
bizonyos fejlesztéseket nem az aktív forrásokon
belül végezni, és majd csak akkor beolvasztani
õket, ha már nem veszélyeztetik egyik
párhuzamos fejlesztést sem.)
A fõbb kiadások határidejét
inkább idõben kell megszabni, nem pedig az
újítások mértékében. Ha az
egyes újítások nem készülnek el
idõre, akkor ki kell õket kapcsolni és meghagyni egy
késõbbi kiadásra.
Kevesebb újítással és gyakoribb
megjelenéssel remélhetõleg csökkeni fog az egyes
módosítások beolvasztásához
szükséges idõ a HEAD
ágból a legfrissebb STABLE ágba
(és ezáltal nem csak egyetlen fejlesztési vonalban
maradnak támogathatók). Továbbá, mivel ezek
az módosítások kellõképpen elszigeltek
egymástól, az integrálás során
keletkezõ hibák kockázata is csökken.
Sõt, az idõben megkötött határidõknek
köszönhetõen végre könnyebben tervezhetnek
elõre a felhasználók, a külsõ
alkalmazások fejlesztõi és maguk a &os;
fejlesztõi is egyaránt.
Nem más operációs rendszerek verzióival
történõ versenyfutás, hanem ezek a
megfontolások indokolják a szándékot,
hogy a jövõben az ütemezésünket
átszervezzük.
Ahogyan majd szeretnénk ütemezni a
kiadásokat
Íme a Projekt jelenlegi céljai az
ütemezésben:
Minden 18 hónapban új fõbb kiadás
megjelentetése;
Minden 4 hónapban új kisebb kiadás
megjelentetése;
Minden fõbb kiadás legfrissebb
kiadásához elõkészített csomagokat
nyújtani;
Minden fõbb kiadás legutóbbi
néhány kiadásához biztonsági
frissítéseket és kritikus
hibajavításokat (biztonsági
fejlesztõi ágak) nyújtani;
Tekintettel a telepíthetõ verziók
kombinációjának nagy számára, nem
lehet minden egyes verziót korlátlanul támogatni;
ezt részben a rendelkezésre álló gépi
erõforrások korlátozzák, de leginkább a
projektben résztvevõ önkéntesek által
nyújtott segítség mennyisége.
Az érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk
továbbá:
The Release Engineering Schedule
The Security Branch Schedule
Az említett dokumentumok még nagyobb
mélységben részletezik a tárgyalt
hátteret, és feltárják azokat folyamatokat,
amelyek a támogatott fejlesztõi ágakat és azok
élettartalmát illetõ döntéseket
befolyásolják.
Hogyan befolyásolják ezek a tényezõk
a döntésünket?
Az alábbi kérdések megválaszolása
határozhatja meg a döntést a megfelelõ
verzió kiválasztásában:
Milyen mértékû
megbízhatóságot várunk el a
rendszertõl?
Mennyire vagyunk hajlandóak frissíteni a
rendszerünket?
Mennyire gyakran szeretnénk frissíteni a
rendszerünket?
Mennyire fontos számunkra a biztonság?
Forráskódból vagy bináris
állományokból akarunk telepíteni?
Szeretnénk részt venni a &os;
fejlesztésében?
Néhány további vázlatos
útmutatás a döntéshez:
Ha rövid idõn belül az elérhetõ
legnagyobb mértékû
megbízhatóságból szeretnénk
profitálni, viszont nincs lehetõségünk
frissíteni, akkor minden bizonnyal a legfrissebb
STABLE jelzésû kiadást lenne
hasznos feltelepítenünk és használnunk.
Biztonsági igényeinknek megfelelõen érdemes
követni az adott kiadáshoz megjelenõ
javításokat.
Ha rövid idõn belül vagy
szükségünk van a legfrissebb
újításokra vagy pedig a biztonsági
javításokra, valamint az idõt és
erõforrást sem sajnáljuk a
frissítésre, érdemes a legújabb
STABLE ágat követnünk.
Ha nem kívánjuk közvetlenül
élesben használni a rendszert és csak bizonyos
problémák érdekelnek minket, valamint a
következõ nagyobb kiadás néhány
hónapon belül megjelenik, valószínûleg
érdemes elgondolkodni annak az ágnak
telepítésén, ezzel is segítve a projektet
a kiadás tesztelésében,
megbízhatóvá tételében és
úgy egyáltalán jobbá tenni a
hosszú távú használatra.
Ha csak forrásból szeretnénk
telepíteni és hibákat keresni az
alaprendszerben, vagy éppen utánajárni az ismert
hibáknak, illetve nyomon követni õket az ezzel
kapcsolatos levelezõlistán, érdemes a
HEAD fejlesztési ágat
használnunk.
Végszó
Reméljük, ez a leírás hasznos
kiindulásnak szolgált a &os; fejlesztési
modelljének megértésében és az
igényeinknek legjobban megfelelõ verzió
kiválasztásában!
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/mailing-lists.ent b/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/mailing-lists.ent
index 99b929fd1b..93d3099878 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/mailing-lists.ent
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/mailing-lists.ent
@@ -1,439 +1,443 @@
+ Original Revision: r1.57 -->
FreeBSD lista szerver">
&a.mailman.listinfo;">
FreeBSD ACPI levelezési lista">
freebsd-acpi">
FreeBSD advocacy levelezési lista">
freebsd-advocacy">
FreeBSD AFS levelezési lista">
freebsd-afs">
FreeBSD Adaptec AIC7xxx levelezési lista">
freebsd-aic7xxx">
FreeBSD Alpha levelezési lista">
freebsd-alpha">
FreeBSD AMD64 levelezési lista">
freebsd-amd64">
FreeBSD announcements levelezési lista">
freebsd-announce">
FreeBSD Apache levelezési lista">
freebsd-apache">
FreeBSD architecture and design levelezési lista">
freebsd-arch">
FreeBSD ARM levelezési lista">
freebsd-arm">
FreeBSD ATM networking levelezési lista">
freebsd-atm">
FreeBSD source code audit levelezési lista">
freebsd-audit">
FreeBSD binary update levelezési lista">
freebsd-binup">
FreeBSD Bluetooth levelezési lista">
freebsd-bluetooth">
FreeBSD bugbusters levelezési lista">
freebsd-bugbusters">
FreeBSD problem reports levelezési lista">
freebsd-bugs">
FreeBSD chat levelezési lista">
freebsd-chat">
FreeBSD clustering levelezési lista">
freebsd-cluster">
&os.current; levelezési lista">
freebsd-current">
CTM announcements levelezési lista">
ctm-announce">
CTM distribution of CVS files levelezési lista">
ctm-cvs-cur">
CTM 4-STABLE src branch distribution levelezési lista">
ctm-src-4">
CTM -CURRENT src branch distribution levelezési lista">
ctm-src-cur">
CTM user discussion levelezési lista">
ctm-users">
FreeBSD CVS commit message levelezési lista">
cvs-all">
FreeBSD CVS doc commit lista">
cvs-doc">
FreeBSD CVS ports commit lista">
cvs-ports">
FreeBSD CVS projects commit lista">
cvs-projects">
FreeBSD CVS src commit lista">
cvs-src">
FreeBSD CVSweb maintenance levelezési lista">
freebsd-cvsweb">
FreeBSD based Databases levelezési lista">
freebsd-database">
FreeBSD documentation project levelezési lista">
freebsd-doc">
FreeBSD device drivers levelezési lista">
freebsd-drivers">
FreeBSD users of Eclipse IDE levelezési lista">
freebsd-eclipse">
FreeBSD-embedded levelezési lista">
freebsd-embedded">
FreeBSD-emulation levelezési lista">
freebsd-emulation">
FreeBSD-eol levelezési lista">
freebsd-eol">
FreeBSD FireWire (IEEE 1394) levelezési lista">
freebsd-firewire">
FreeBSD file system project levelezési lista">
freebsd-fs">
FreeBSD GEOM levelezési lista">
freebsd-geom">
FreeBSD GNOME and GNOME applications levelezési lista">
freebsd-gnome">
FreeBSD technical discussions levelezési lista">
freebsd-hackers">
FreeBSD hardware and equipment levelezési lista">
freebsd-hardware">
FreeBSD mirror sites levelezési lista">
freebsd-hubs">
FreeBSD internationalization levelezési lista">
freebsd-i18n">
FreeBSD i386 levelezési lista">
freebsd-i386">
FreeBSD IA32 levelezési lista">
freebsd-ia32">
FreeBSD IA64 levelezési lista">
freebsd-ia64">
FreeBSD IPFW levelezési lista">
freebsd-ipfw">
FreeBSD ISDN levelezési lista">
freebsd-isdn">
FreeBSD Internet service provider's levelezési lista">
freebsd-isp">
+
+FreeBSD jails levelezési lista">
+freebsd-jail">
+
FreeBSD Java Language levelezési lista">
freebsd-java">
FreeBSD related employment levelezési lista">
freebsd-jobs">
FreeBSD KDE/Qt and KDE applications levelezési lista">
freebsd-kde">
FreeBSD LFS porting levelezési lista">
freebsd-lfs">
FreeBSD libh installation and packaging system levelezési lista">
freebsd-libh">
FreeBSD MIPS levelezési lista">
freebsd-mips">
FreeBSD mirror site adminisztrátorok">
mirror-announce">
FreeBSD laptop computer levelezési lista">
freebsd-mobile">
FreeBSD port of the Mozilla browser levelezési lista">
freebsd-mozilla">
FreeBSD multimedia levelezési lista">
freebsd-multimedia">
FreeBSD networking levelezési lista">
freebsd-net">
FreeBSD new users levelezési lista">
freebsd-newbies">
FreeBSD new-bus levelezési lista">
freebsd-new-bus">
FreeBSD OpenOffice levelezési lista">
freebsd-openoffice">
FreeBSD performance levelezési lista">
freebsd-performance">
FreeBSD Perl levelezési lista">
freebsd-perl">
FreeBSD packet filter levelezési lista">
freebsd-pf">
FreeBSD non-Intel platforms levelezési lista">
freebsd-platforms">
FreeBSD core team policy decisions levelezési lista">
freebsd-policy">
FreeBSD ports levelezési lista">
freebsd-ports">
FreeBSD ports bugs levelezési lista">
freebsd-ports-bugs">
FreeBSD PowerPC levelezési lista">
freebsd-ppc">
FreeBSD on HP ProLiant server levelezési lista">
freebsd-proliant">
FreeBSD Python levelezési lista">
freebsd-python">
FreeBSD Quality Assurance levelezési lista">
freebsd-qa">
FreeBSD general questions levelezési lista">
freebsd-questions">
FreeBSD boot script system levelezési lista">
freebsd-rc">
FreeBSD realtime extensions levelezési lista">
freebsd-realtime">
FreeBSD SCSI subsystem levelezési lista">
freebsd-scsi">
FreeBSD security levelezési lista">
freebsd-security">
FreeBSD security notifications levelezési lista">
freebsd-security-notifications">
FreeBSD-small levelezési lista">
freebsd-small">
FreeBSD symmetric multiprocessing levelezési lista">
freebsd-smp">
FreeBSD SPARC levelezési lista">
freebsd-sparc64">
&os.stable; levelezési lista">
freebsd-stable">
FreeBSD C99 and POSIX compliance levelezési lista">
freebsd-standards">
FreeBSD sun4v levelezési lista">
freebsd-sun4v">
FreeBSD test levelezési lista">
freebsd-test">
FreeBSD performance and stability testing levelezési lista">
freebsd-testing">
FreeBSD threads levelezési lista">
freebsd-threads">
FreeBSD tokenring levelezési lista">
freebsd-tokenring">
FreeBSD USB levelezési lista">
freebsd-usb">
FreeBSD user group coordination levelezési lista">
freebsd-user-groups">
FreeBSD vendors pre-release coordination levelezési lista">
freebsd-vendors">
FreeBSD VuXML levelezési lista">
freebsd-vuxml">
FreeBSD Webmaster levelezési lista">
freebsd-www">
FreeBSD X11 levelezési lista">
freebsd-x11">
bug-followup@FreeBSD.org">
majordomo@FreeBSD.org">
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/teams.ent b/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/teams.ent
index daa724c155..5073a2e195 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/teams.ent
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/teams.ent
@@ -1,50 +1,52 @@
+ Original Revision: r1.18 -->
admins@FreeBSD.org">
+bugmeister@FreeBSD.org">
+
core-secretary@FreeBSD.org">
cvsadm@FreeBSD.org">
cvsup-master@FreeBSD.org">
dcvs@FreeBSD.org">
doceng@FreeBSD.org">
donations@FreeBSD.org">
faq@FreeBSD.org">
ftp-master@FreeBSD.org">
mirror-admin@FreeBSD.org">
ncvs@FreeBSD.org">
perforce-admin@FreeBSD.org">
pcvs@FreeBSD.org">
portmgr@FreeBSD.org">
portmgr-secretary@FreeBSD.org">
projcvs@FreeBSD.org">
re@FreeBSD.org">
security-officer@FreeBSD.org">
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/trademarks.ent b/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/trademarks.ent
index 8e4ec7fb7a..9292f5a7ef 100644
--- a/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/trademarks.ent
+++ b/hu_HU.ISO8859-2/share/sgml/trademarks.ent
@@ -1,411 +1,429 @@
+ Original Revision: r1.43 -->
A 3Com és HomeConnect a 3Com Corporation
bejegyzett védjegyei.">
3Com">
A 3ware és Escalade a 3ware Inc.
bejegyzett védjegyei.">
3ware">
Escalade">
A Adaptec az Adaptec, Inc. bejegyzett
védjegye.">
Adaptec">
Az Adobe, Acrobat, Acrobat Reader, és
PostScript az Adobe Systems Incorporated bejegyzett védjegyei, vagy
védjegyei az Egyesült Államokban és/vagy más
országokban.">
Acrobat">
Acrobat Reader">
Adobe">
PostScript">
Az AMD, Am486, Am5X86, AMD Athlon, AMD
Duron, AMD Opteron, AMD-K6, Athlon, Élan, Opteron és PCnet
az Advanced Micro Devices, Inc. védjegyei.">
Am486">
Am5x86">
AMD Athlon">
AMD Duron">
AMD-K6">
AMD Opteron">
+AMD Sempron">
+AMD Turion">
Athlon">
Élan">
Opteron">
Az Apple, AirPort, FireWire, Mac, Macintosh,
Mac OS, Quicktime, és TrueType az Apple Computer, Inc.,
bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban
és más országokban.">
AirPort">
Apple">
FireWire">
+iMac">
Mac">
Macintosh">
Mac OS">
Quicktime">
TrueType">
Az ARM az ARM Limited bejegyzett
védjegye.">
ARM">
A Bluetooth világmárka a
Bluetooth SIG, Inc. tulajdona.">
Bluetooth">
A Broadcom a Broadcom Corporation
és/vagy leányvállalatainak a bejegyzett
védjegye.">
Broadcom">
A Check Point, Firewall-1 és
VPN-1 a Check Point Software Technologies Ltd. bejegyzett
védjegyei.">
A Cisco, Catalyst és IOS
a Cisco Systems, Inc. és/vagy társvállalatainak
bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban és
néhány más országban.">
Catalyst">
IOS">
A Corel és WordPerfect a
Corel Corporation és/vagy leányvállalatainak
bejegyzett védjegye Kanadában, az Egyesült
Államokban és/vagy más országokban.">
+WordPerfect">
+
+
+A Coverity bejegyzett
+ védjegye, a Coverity Extend, Coverity Prevent és Coverity
+ Prevent SQS pedig védjegyei a Coverity, Inc.-nek.">
+Coverity">
+Coverity Prevent">
A Sound Blaster a Creative Technology Ltd.
védjegye az Egyesült Államokban és/vagy más
országokban.">
SoundBlaster">
A CVSup John D. Polstra bejegyzett
védjegye.">
A Dell, Dell Precision, Latitude,
Optiplex, PowerEdge a Dell Computer Corporation védjegyei, vagy
bejegyzett védjegyei.">
Dell">
PowerEdge">
Az EPSON és EPSON Perfection a Seiko
Epson Corporation bejegyzett védjegyei.">
EPSON">
EPSON
Perfection">
A FreeBSD a FreeBSD Foundation
bejegyzett védjegye.">
A Heidelberg, Helvetica,
Palatino, és Times Roman a Heidelberger Druckmaschinen AG
bejegyzett védjegyei, vagy védjegyei az Egyesült
Államokban és más országokban.">
Az IBM, AIX, EtherJet, Netfinity, OS/2,
PowerPC, PS/2, S/390 és ThinkPad az International Business Machines
Corporation védjegyei az Egyesült Államokban,
más országokban, vagy mindkettõben.">
AIX">
EtherJet">
Netfinity">
OS/2">
PowerPC">
PS/2">
S/390">
ThinkPad">
Az IEEE, POSIX és 802 az
Institute of Electrical and Electronics Engineers, Inc. bejegyzett
védjegyei az Egyesült Államokban.">
POSIX">
+
Az Intel, Celeron, EtherExpress, i386,
i486, Itanium, Pentium és Xeon az Intel Corporation vagy
leányvállalatainak védjegyei vagy bejegyzett
védjegyei az Egyesült Államokban és más
országokban.">
Celeron">
EtherExpress">
i386">
i486">
Intel">
Itanium">
Pentium">
Xeon">
+Core">
Az Intuit és Quicken az Intuit Inc.,
vagy valamely leányvállalatának bejegyzett
védjegyei és/vagy bejegyzett szervizmárkái
az Egyesült Államokban és más
országokban.">
Az Iomega, Zip és Jaz az Iomega
bejegyzett védjegyei vagy védjegyei az Egyesült
Államokban és/vagy más országokban.">
Zip">
Jaz">
A Lantronix és EasyIO a Lantronix
Corporation védjegyei.">
EasyIO">
A Linux Linus Torvalds bejegyzett
védjegye.">
Linux">
Az LSI Logic, AcceleRAID, eXtremeRAID,
MegaRAID és Mylex az LSI Logic Corp. védjegyei vagy bejegyzett
védjegyei.">
AcceleRAID">
MegaRAID">
Mylex">
A Macromedia, Flash és Shockwave
a Macromedia, Inc. védjegyei és/vagy bejegyzett
védjegyei az Egyesült Államokban és/vagy más
országokban.">
Flash">
Macromedia">
Shockwave">
A Microsoft, IntelliMouse, MS-DOS,
Outlook, Windows, Windows Media és Windows NT a Microsoft Corporation
bejegyzett veacute;djegyei, vagy védjegyei az Egyesült
Államokban és/vagy más országokban.">
IntelliMouse">
Microsoft">
MS-DOS">
Outlook">
Windows">
Windows Media">
Windows NT">
A MIPS és R4000 a MIPS Technologies, Inc.
bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban és
más országokban.">
MIPS">
A MySQL a MySQL AB bejegyzett védjegye
az Egyesült Államokban, az Európai Unióban
és más országokban.">
MySQL">
Az M-Systems és DiskOnChip az
M-Systems Flash Disk Pioneers, Ltd. védjegyei vagy bejegyzett
védjegyei.">
DiskOnChip">
A NetBSD a NetBSD Foundation bejegyzett
védjegye.">
A Netscape és a Netscape Navigator
a Netscape Communications Corporation bejegyzett védjegyei az
Egyesült Államokban és más
- országokban.">
+ országokban.">
Netscape">
Netscape Navigator">
A GateD és NextHopa NextHop
bejegyzett és nem bejegyzett védjegyei az Egyesült
Államokban és más országokban.">
GateD">
A NetWare, NetWare Loadable Module és
NLM a Novell, Inc. bejegyzett védjegyei vagy védjegyei az
Egyesült Államokban és más
országokban.">
A Motif, OSF/1 és UNIX a
The Open Group bejegyzett védjegyei, az IT DialTone és
a The Open Group pedig védjegyei az Egyesült államokban
és/vagy más országokban.">
A UNIX a The Open Group bejegyzett
védjegye az Egyesült Államokban és más
országokban.">
Motif">
UNIX">
Az Oracle az Oracle Corporation bejegyzett
védjegye.">
Oracle">
A Parallels a Parallels Software
International Inc. védjegye.">
A PowerQuest és PartitionMagic
a PowerQuest Corporation bejegyzett védjegyei az Egyesült
Államokban és/vagy más országokban.">
PartitionMagic">
A QUALCOMM és Eudora a
QUALCOMM Incorporated bejegyzett védjegyei.">
Eudora">
A RealNetworks, RealPlayer és
RealAudio a RealNetworks, Inc. bejegyzett védjegyei.">
+RealPlayer">
A Red Hat és RPM a Red Hat, Inc.
védjegyei vagy bejegyzett védjegyei az Egyesült
Államokban és más országokban.">
A SAP, R/3 és mySAP a SAP AG
védjegyei vagy bejegyzett védjegyei
Németországban é sok más országban is
világszerte.">
R/3">
SAP">
A Silicon Graphics, SGI és OpenGL
a Silicon Graphics, Inc. bejegyzett védjegyei az Egyesült
Államokban és/vagy más országokban
világszerte.">
OpenGL">
+
+A Slackware Patrick Volkerding
+ és a Slackware Linux, Inc. bejegyzett védjegye.">
+
A Sparc, Sparc64, SPARCEngine és
UltraSPARC a SPARC International, Inc védjegyei az Egyesült
államokban és más országokban. A SPARC
védjegyet hordozó termékek a Sun Microsystems, Inc.
által kifejlesztett architektúrára
épülnek.">
Sparc">
Sparc64">
SPARCEngine">
UltraSPARC">
A Sun, Sun Microsystems, Java, Java
Virtual Machine, JavaServer Pages, JDK, JRE, JSP, JVM, Netra,
Solaris, StarOffice, Sun Blade, Sun Enterprise, Sun Fire, SunOS és
Ultra a Sun Microsystems, Inc. védjegyei vagy bejegyzett
védjegyei az Egyesült Államokban és más
országokban.">
Java">
Java Virtual Machine">
JavaServer Pages">
JDK">
JRE">
JSP">
JVM">
Netra">
Solaris">
StarOffice">
Sun">
Sun Blade">
Sun Enterprise">
Sun Fire">
Ultra">
SunOS">
A Symantec és Ghost a
Symantec Corporation bejegyzett védjegyei az Egyesült
Államokban és más országokban.">
A MATLAB a The MathWorks, Inc.
bejegyzett védjegye.">
MATLAB">
A SpeedTouch a Thomson
védjegye.">
SpeedTouch">
A Transmeta és Crusoe a
Transmeta Corporation védjegyei vagy bejegyzett védjegyei
az Egyesült Államokban és/vagy más
országokban.">
Crusoe">
Transmeta">
A U.S. Robotics és Sportster
a U.S. Robotics Corporation. bejegyzett védjegyei.">
Sportster">
U.S. Robotics">
A Waterloo Maple és Maple
a Waterloo Maple Inc. védjegyei vagy bejegyzett
védjegyei.">
Maple">
A Mathematica a Wolfram Research,
Inc. védjegye.">
Mathematica">
A VMware a VMware, Inc.
védjegye.">
A Xen a XenSource, Inc. védjegye
az Egyesült Államokban és más
országokban.">
Xen">
Az XFree86 az XFree86 Project, Inc.
védjegye.">
XFree86">
Az Ogg Vorbis és Xiph.Org a Xiph.Org
védjegyei.">
A gyártók és terjesztõk által
használt megnevezések közül sok védjegy
jogot követel. Ahol ilyen megnevezés tûnik fel ebben
a dokumentumban, és a FreeBSD Projektnek tudomása volt a
védjegyrõl, a megnevezést a ™
vagy a
®
szimbölum követi.">