A FreeBSD egy fejlett operációs rendszer x86 kompatibilis (Pentium® és Athlon™), amd64 kompatibilis (Opteron™, Athlon™64, és EM64T), ARM, IA-64, PowerPC, PC-98 és UltraSPARC® számitógép-architektúrákra. A BSD rendszer leszármazottja, amely a &unix egy olyan verziója, amelyet a california-i Berkeley egyetemen fejlesztettek ki. A FreeBSD-t önkéntesek egy nagy csoportja fejleszti és tartja karban. Egyéb platformok is elérhetõek a fejlesztés különbözõ szintjein.
A FreeBSD fejlett hálózatkezelési, teljesítményi, biztonsági és kompatibilitási adottságokkal rendelkezik, amelyek még manapság is hiányoznak más operációs rendszerekbõl, néha még a legjobb kereskedelmi rendszerekbõl is.
A FreeBSD ideális Internet vagy Intranet kiszolgálónak. Stabil hálózati szolgáltatásokat nyújt még a legnagyobb terhelés mellet is, és hatékony memória-kezelésével jó válaszidõt biztosít akár egyidõben futó folyamatok ezreinek is.
A FreeBSD a fejlett hálózati operációs rendszerek adottságait nyújtja a beágyazott rendszerek számára, a nagyteljesítményû Intel-alapú készülékektõl kezdve az Arm, PowerPC és hamarosan a MIPS rendszerek számára is. Levelezõ és webes alkalmazásoktól kezdve az útválasztókon és idõszervereken át a vezetéknélküli elérési pontokig, a világ számos gyártója választja a FreeBSD beépített build és cross-build környezeteit, illetve a fejlett adottságait a beágyazott termékeik alapjául. A Berkeley nyílt forrású licensze lehetõvé teszi számukra, hogy eldöntsék, hogy a fejlesztésik mekkora részét juttatják vissza a közösség számára.
Több, mint 17000 portolt könyvtárral és alkalmazással együt a FreeBSD támogatja az asztali-, szerver- és beágyazott rendszereket.
A FreeBSD telepíthetõ CD-ROM-ról, DVD-ROM-ról, vagy ha közvetlenül a hálózatról, FTP vagy NFS használatával. Mindössze erre az útmutatóra van szüksége.
Azt gondolná, hogy egy ilyen tulajdonsággal rendelkezõ operációs rendszer rengeteg pénzbe kerül, azonban a FreeBSD ingyenesen letölthetõ a teljes forráskódjával együtt. Ha meg szeretné megvásárolni, vagy letölteni a saját példányát további információt találhat itt.
Könnyen hozzájárulhat a FreeBSD fejlesztéséhez. Csak találnia kell egy olyan területet, amelyen Ön szerint a FreeBSD továbbfejleszthetõ lenne, és végrehajtania ezeket a módosításokat (figyelmesen és gondosan), majd elküldeni ezeket a változtatásokat a FreeBSD Projektnek a send-pr program segítségével, vagy egy fejlesztõn keresztül, ha ismer egyet. A fejlesztés bármi lehet, a dokumentációtól kezdve az illusztrációkon át a forráskódig. A Hozzájárulás a FreeBSD Projekthez cikk tartalmaz bõvebb információt a témával kapcsolatban.
Nem kell programozónak lennie, vannak más módok is, hogy hozzájáruljon a FreeBSD fejlesztéséhez. A FreeBSD Alapítvány egy non-profit szervezet. A FreeBSD Alapítványnak juttatott közvetlen adományok az adóból teljes mértékben leírhatóak. Kérem vegye fel a kapcsolatot a board@FreeBSDFoundation.org e-mail címen, vagy írjon ide: The FreeBSD Foundation, P.O. Box 20247, Boulder, CO 80308, USA.
&footer; diff --git a/hu/administration.sgml b/hu/administration.sgml index 82446c3745..86380ad74d 100644 --- a/hu/administration.sgml +++ b/hu/administration.sgml @@ -1,695 +1,697 @@ + %developers; ]> + %SOURCE% en/administration.sgml + %SRCID% 1.16 +--> &header;Ez az oldal tartalmazza a kiemelt szereppel és felelõsséggel bíró csoportokat és személyeket, illetve a FreeBSD Projekten belül betöltött szerepük rövid leírását és elérhetõségüket.
A FreeBSD Core Team képezi a projekt "Igazgatótanácsát". Felelõs a projekt általános céljainak meghatározásában és a FreeBSD egyes területeinek menedzselésében. A Core Team tagjait projekt aktív fejlesztõi választják.
A FreeBSD Documentation Engineering Team a Dokumentációs Projekt résztvevõi számára jelöli ki a dokumentációval kapcsolatos célokat. A doceng team charter nagy részletességgel ismerteti a Documentation Engineering Team feladatait és kötelezettségeit.
A FreeBSD Port Management Team elsõdleges feladata, hogy biztosítsa, hogy a portokon dolgozó fejlesztõi közösség egy mûködõ, stabil és naprakész Ports Collectiont biztosít a felhasználók számára. A másodlagos feladata a committerek és a Ports Collectionön dolgozó fejlesztõk közti koordináció. A portmgr team charter részleteiben bemutatja a Port Management Team kötelességeit és felelõsségeit.
A Primary Release Engineering Team a FreeBSD hivatalos kiadásainak idõbeosztását határozza meg és hirdeti ki. Bejelenti a kód befagyasztását és karbantartja a RELENG_* elágazásokat az egyéb tennivalói mellett. A release engineering team charter részeletesen ismerteti a Primary Release Engineering Team feladatait és kötelezettségeit.
A FreeBSD/alpha Release Engineering Team a FreeBSD/alpha platform egyéni kiadási problémáiért felelõs.
A FreeBSD/amd64 Release Engineering Team a FreeBSD/amd64 platform egyéni kiadási problémáiért felelõs.
A FreeBSD/ia64 Release Engineering Team a FreeBSD/ia64 platform egyéni kiadási problémáiért felelõs.
A FreeBSD/i386 Release Engineering Team a FreeBSD/i386 platform egyéni kiadási problémáiért felelõs.
A FreeBSD/pc98 Release Engineering Team a FreeBSD/pc98 platform egyéni kiadási problémáiért felelõs.
A FreeBSD/ppc Release Engineering Team a FreeBSD/ppc platform egyéni kiadási problémáiért felelõs.
A FreeBSD/sparc64 Release Engineering Team a FreeBSD/sparc64 platform egyéni kiadási problémáiért felelõs.
A FreeBSD Donations Team köteles a felajánlott adományokra válaszolni, kiépíteni az adományozási irányelveket és módszereket és koordinálni az érkezõ adományokat a FreeBSD közösségen belül. Egy részletesebb leírás elérhetõ a Donations Team munkájáról a FreeBSD Donations Liaison oldalon.
Média kapcsolat, marketing, interjúk, információk
A FreeBSD Security Team (a Security Officer irányításával) azért felelõs, hogy felhívja a közösség figyelmét a FreeBSD src és ports fáját érintõ hibákra és biztonsági kockázatokra, hogy támogassa és terjessze a FreeBSD biztonságos futtatásához szükséges információkat. Továbbá azért felelõs, hogy kijavítsa a FreeBSD-t érintõ biztonsági hibákat és Biztonsági Bejelentést adjon ki azokról. A FreeBSD Security Officer Charter nagyobb részletességgel leírja a Security Officer feladatait és kötelezettségeit.
Terjesztõkkel valókapcsolattartás.
A FreeBSD Core Team Titkár a Core Team egy szavazati joggal nem rendelkezõ tagja, aki a Core Team munkájának dokumentálásáért, a core teendõinek nyomon követéséért és a nem core tagokkal való kapcsolattartásért felel, továbbá õ közvetíti az új accountok iránti igényt az Admin Team felé egy új committer felvételekor. A Core Team Titkár szintén felelõs havi rendsezrességû státuszjelentések küldéséért a FreeBSD fejlesztõi közösség felé, amely összegzi a Core Team legutóbbi döntéseit és tevékenységét.
A FreeBSD Port Management Team Titkár a Port Management Team egy szavazati joggal nem rendelkezõ tagja, aki a portmgr munkáját dokumentá,lja és nyomonköveti a a szavazási folyamatokat, illetve a többi team felé közvetít, kölönösen az adminisztrátorok és a Core felé. A Port Management Team Titkár szintén felelõs havi rendszerességû státuszjelentések küldéséért a FreeBSD fejlesztõi közösség felé, amely összegzi a Port Management Team legutóbbi döntéseit és tevékenységét.
A FreeBSD Security Team Titkár biztosítja, hogy a Security Team felé érkezõ levelek meg legyenek válaszolva. Visszaigazolja a levelek megérkezését és nyomon követi a folyamatot a Security Team keretein belül. Szükség esetén kapcsolatba lép a Security Team tagjaival, hogy tájékoztassa õket a folyamatban lévõ dolgok fejleményeirõl. Jelenleg a Security Team Titkár nem foglalkozik a Security Officer Team feladataival.
Az Accounts Team az új committerek accountjának létrehozásáért felelõsek a projekten belül. Az új accountok iránti kérelem addig nem lesz teljesítve, amíg a felelõs szerv azt jóvá nem hagyja.
A Backups Adminisztrátorok kezelik a FreeBSD cluster biztonsági mentését.
A Bugmeisterek és GNATS Adminisztrátorok a PR adatbázis megfelelõ mûködéséért felelõsek. A bejegyzéseknek megfelelõen kategorizálva kell lenniük és az adatbázisban nem lehetnek érvénytelen bejegyzések.
A Cluster Adminisztrátorok azokat a számítógépeket adminisztrálják, amelyekre a projekt épül az elosztott munka és a szinkronizált kommunikáció során. Elsõsorban azokból az emberekbõl áll, akik fizikailag hozzáférnek a szerverekhez. A projekt infrastruktúrájával és új számítógépek beállításával kapcsolatos kérelmeket ennek a teamnek kell küldeni.
A CVS doc/www Repository Menedzserek a CVS eszközök nélkül, közvetlenül módosíthatják a repositoryt. Az õ felelõsségük, hogy a repositoryval kapcsolatban felmerülõ problémákat gyorsan orvosolják. A CVS doc/www Repository Menedzsereknek joga van visszaállítani egy commit mûveletet, ha ez szükséges a technikai probléma megoldásához. A Repo-copy iránti kérelmeket a repository menedzserek kezelik.
A CVS ports Repository Menedzserek a CVS eszközök nélkül, közvetlenül módosíthatják a repositoryt. Az õ felelõsségük, hogy a repositoryval kapcsolatban felmerülõ problémákat gyorsan orvosolják. A CVS ports Repository Menedzsereknek joga van visszaállítani egy commit mûveletet, ha ez szükséges a technikai probléma megoldásához. A Repo-copy iránti kérelmeket a repository menedzserek kezelik.
A CVS src Repository Menedzserek a CVS eszközök nélkül, közvetlenül módosíthatják a repositoryt. Az õ felelõsségük, hogy a repositoryval kapcsolatban felmerülõ problémákat gyorsan orvosolják. A CVS src Repository Menedzsereknek joga van visszaállítani egy commit mûveletet, ha ez szükséges a technikai probléma megoldásához. A Repo-copy iránti kérelmeket a repository menedzserek kezelik.
A CVSup Tükörszerver Koordinátorok koordinálják az összes tükörszerver adminisztrátort, hogy biztosítsák, hogy a tükrök a FreeBSD naprakész verziójával rendelkeznek és van elég kapacitásuk, hogy a nagyobb frissítéseket kövessék. Biztosítják továbbá, hogy a közösség könnyen elérhesse a legközelebbi CVSup tükröt.
A DNS Adminisztrátorok és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások kezeléséért felelõsek.
Az FTP/WWW Tükörszerver Koordinátorok koordinálják az összes tükörszerver adminisztrátort, hogy biztosítsák, hogy a tükrök a FreeBSD naprakész verziójával rendelkeznek és van elég kapacitásuk, hogy a nagyobb frissítéseket kövessék. Biztosítják továbbá, hogy a közösség könnyen elérhesse a legközelebbi FTP/WWW tükröt.
A Perforce Repository Adminisztrátorok a FreeBSD Perforce repository adminisztrációjáért és az új Perforce accountok beállításáért felelnek. Minden account kérést nem committer felhasználók részére a Perforce Adminisztrátorok felé kell küldeni.
A Postmaster Team azért felel, hogy az e-mailek megfelelõen kézbesítve legyenek a committerek felé, illetve, hogy a levelezési listák mûködjenek és gondoskodjanak a troll-, spam- és vírusszûrésrõl.
A Reference Systems Adminisztrátorok felelõsek a referencia rendszer adminisztrációjáért, frissítéséért és karbantartásáért a FreeBSD clusterben. Ezek a rendszerek minden committer számára elérhetõek.
A Webmaster Team azért felel, hogy az elsõdleges FreeBSD webszerver megfelelõen mûködjön. Hozzájuk tartozik a webszerver konfigurációja, a CGI scriptek, a weboldal és a levelezési listák keresése. A webbel kapcsolatos minden technikai dolog a Webmaster Team felügyelete alá esik, kivéve a dokumentációs hibákat.
A FreeBSD-t övezõ siker nagymértékben köszönhetõ azoknak az embereknek, akik népszerûsítik használatát barátaik, munkatársaik és alkalmazottaik körében.
Ez az oldal hasznos linkeket tartalmaz, hogy segítsen Önnek ebben.
Leír és leleplez néhány mítoszt, ami a *BSD projektekrõl terjed.
Rengeteg linket tartalmaz olyan cikkekhez, amelyek a FreeBSD-vel kapcsolatosak.
Oliver Rapp FreeBSD 4.6 CD borítója, elérhetõ nem kereskedelmi felhasználásra.
Miközben a BSD projektek (DragonflyBSD, FreeBSD, NetBSD, és OpenBSD) nagyra nõttek, számos mítosz kezdett terjedni róluk. Ezek közül néhányat jó szándékú, ám megfontolatlan személyek indítottak el, másokat pedig önhitt emberek.
Ennek az oldalnak az a célja, hogy a lehetõ legnagyobb tárgyilagosság mellett eloszlassa ezeket a tévhiteket.
Megjegyzés: Ezen az oldalon a "*BSD" kifejezés mind a négy BSD projektre vonatkozik. Ahol a mende-monda az egyik különálló projektre vonatkozik, ott azt külön említjük.
Ha úgy gondolja, hogy az oldal valamely témában hiányos ismereteket közöl, kérjük értesítse az oldal fenntartóját, &a.trhodes;-ot a következõ e-mail címen: <trhodes@FreeBSD.org>
Eric Raymond nagy hatású írása "The Cathedral and the Bazaar" címmel a Linux fejlesztési modellt (és azt a modellt, amelyet Eric a fetchmail-hez használt) említi mint a "nyílt" fejlesztési modell példáját. Ezzel szemben a *BSD fejlesztési modelljét gyakran jellemzik zártként.
A hallgatólagos bírálat szerint a "bazár" (nyílt) jó, és a "katedrális" (zárt) rossz.
Ha valami, akkor a *BSD fejlesztési modell még inkább hasonlít a "bazárhoz", mint a Linux vagy a fetchmail esetében, amelyeket Eric említ.
Vegye figyelembe a következõket:
Minden *BSD projekt: Az aktuális fejlesztési forráskód a FreeBSD, NetBSD, és az OpenBSD esetében is bárki számára elérhetõ az Interneten keresztül, a nap 24 órájában. Nem szükséges arra várni, hogy egy új kiadás jelenjen meg.
FreeBSD, NetBSD: Egy telepíthetõ "snapshot" verzió válik elérhetõvé 24 óránként. Ezek a snapshotok teljesen ugyanúgy telepíthetõk mint a közönséges kiadások, és a telepítéshez nem szükséges egy meglévõ rendszer.
OpenBSD: OpenBSD snapshotok naponta készülnek, és ha Theo elég jónak találja õket, felkerülnek a tükörszerverekre.
Ezzel ellentétben a Linux kernelnek csak alkalmilag válik elérhetõvé új verziója, és a különbözõ disztribúciók kiadási gyakorisága a disztribúció fejlesztõitõl függ.
Itt nem kíséri harsonaszó egy új kernel megjelenését, mivel a legtöbb *BSD felhasználó számára ez egy mindennapi esemény.
A *BSD projektek mind CVS-t használnak a forráskód karbantartásához.
Minden *BSD projekt: a CVS Repository a nap 24 órájában böngészhetõ, és a repóból az egész rendszer letölthetõ. A forrás elérhetõ Anonymous CVS, CVSup, CVSupit, CTM (e-mail-en keresztül), vagy FTP segítségével.
Bárki küldhet javításokat, hibajelentéseket, dokumentációt, és egyéb hozzájárulásokat. Ezt a *BSD rendszerek részét képezõ send-pr program, vagy a webes felület segítségével lehet megtenni.
A dokumentáció hemzseg az erre való hivatkozásoktól.
Nem mindenki hajthat végre változtatásokat a *BSD kódban. Elõször committerré kell válnia. Általában olyan emberek kapnak "commit jogot", akik már a send-pr segítségével, vagy hasonló módon beküldtek pár jól átgondolt változtatást a projektnek.
Ez a rendszer hasonló a Linux módszeréhez. Egyetlen ember, Linus jogosult megváltoztatni a kernelt, de a különbözõ területek fejlesztése (mint például a hálózati kód) más emberek közt van szétosztva karbantartásra.
Mellesleg: Nik (nik@FreeBSD.org) jó példa erre. Miután számos fejlesztést hajtott végre a FreeBSD Dokumentációs Projekten és a weboldalon, felajánlották neki a "commit jogot", hogy ne kelljen más committereket zargatnia, hogy hajtsák végre az általa készített fejlesztéseket. Soha nem kérte ezt a jogot, ingyen kapta.
Készíthet, csak a dokumentációban és a forrásfájlokban fel kell tüntetnie, hogy a kód honnan származik. Rengeteg származtatott projekt létezik:
A DragonflyBSD a FreeBSD 4.X egy kódelágazásaként indult, de azóta kialakult a saját felhasználói közössége és a fejlesztési céljai.
A TrustedBSD olyan kiegészítéseket nyújt a FreeBSD-hez, amelyek a trusted operációs rendszerekre jellemzõ funkciókkal látják el azt, megcélozva ezzel az IT biztonsági minõsítést, a Common Criteria-t (CC). Ez a projekt fejlesztés alatt áll, a kód nagy része visszakerül a FreeBSD alaprendszerbe, de a fejlesztés külön történik.
A FreeSBIE egy CD-ROM-ról futó teljes desktop rendszer. Telepíthetõ is, de különösen hasznos háttértár nélküli számítógépekhez.
A Frenzy egy másik live-CD disztribúció, de elsõsorban adminisztrációs feladatokhoz. Egyaránt tartalmaz hardvertesztelõ, fájlrendszer-ellenõrzõ, biztonsági ellenõrzõ, hálózat-konfiguráló és -analizáló szoftvereket.
A PicoBSD egy testreszabott FreeBSD disztribúció, amely elfér akár egy floppy lemezen is. Remek eszköz merevlemez nélküli 386-os PC-k routerré, vagy nyomtató szerverré alakításához. A FreeBSD forrásfa része, tekintse meg a /usr/src/release/picobsd könyvtárat.
A NanoBSD egy másik projekt a FreeBSD minimális helyigényû verzióinak elõállításához amelyek elférnek egy Compact Flash kártyán, vagy egyéb elterjedt adathordozón. Ez a projekt is a FreeBSD forrásfa része, tekintse meg a /usr/src/tools/tools/nanobsd könyvtárat.
A TinyBSD shell scriptek egy olyan készlete, amelyek a FreeBSD 5.X és 6.X verzióin alapuló beágyazott rendszerek fejlesztéséhez használható.
A ThinBSD egy kisméretû rendszerindító lemez, amellyel egy egyszerû PC-t használhatunk Microsoft Windows RDP kliensként, vagy X terminálként. Az egész konfiguráció DHCP protokollon végezhetõ.
A PC-BSD egy dekstop felhasználásra készített FreeBSD leszármazott. A fejlesztés célja, hogy könnyen telepíthetõ legyen és egy segítõkész közösség alakuljon ki körülötte.
A DesktopBSD egy másik desktop felhasználásra szánt FreeBSD alapú operációs rendszer.
A Gentoo/FreeBSD a Gentoo Projekt kezdeményezése arra, hogy a Gentoo adminisztrációs adottságait portolják a megbízható FreeBSD kernelre és szoftverkörnyezetre. A projekt befejezetlen, kísérleti stádiumban van.
A m0n0wall egy FreeBSD alapú tûzfalrendszer, amely rengeteg olyan funkcióval rendelkezik, amelyet a drága tûzfalak nyújtanak, mint például a webes interfész, visszaállíthatóság a gyári beállításokra, alapos csomagszûrés, NAT/PAT átirányítás, DHCP kliens és szerver, gyorstáras névszerver és még ennél is több.
A pfSense egy mo0nowall alapú tûzfalrendszer, de a fejlesztés céljai és a támogatott funkciók különbözõek, mint pl. az OpenBSD Packet Filter (PF), FreeBSD 6.1, ALTQ támogatás a kiûnõ háló csomagütemezéshez és egy integrált csomagkezelõ rendszer a bõvíthetõ funkcionalitásért.
A Whistle Interjet egy "hálózati készülék", ami router, webszerver, e-mail szerver és egyéb funkciókat lát el, továbbá webböngészõvel konfigurálható. A készülék alapja a FreeBSD operációs rendszer, és a Whistle a fejlesztéseinek nagy részét visszaküldte a FreeBSD projekthez (miközben eleget megtartott ahhoz, hogy az üzleti versenyben maradhasson).
A DragonflyBSD esetéhez hasonlóan, az OpenBSD sem volt önálló projekt, a NetBSD projekt alapjaitól indult el, és azóta kialakult a saját szemléletmódja.
A *BSD egy remek kiszolgáló, de egy remek desktop rendszer is. Sok elvárás a kiszolgálók felé (gyors válaszidõ nagy terhelés alatt is, stabilitás, erõforrások hatéony kihasználása) ugyanúgy elvárás a dektop rendszerek esetén is.
A *BSD mûködik ugyanazokkal a desktop szoftverekkel (KDE, GNOME, Firefox, ablakkezelõk), mint a Linux, és az irodai szoftverek, mint például az OpenOffice csomag is remekül mûködik a *BSD rendszerek alatt.
A BSD kódbázis egyes részei több mint 20 évesek is lehetnek, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy elavult, vagy haldokló. Rengeteg profi felhasználó szereti azt a stabilitást, amelyet többéves tesztelés eredményezett.
Technológiai fejlesztések továbbra is bekerülnek a *BSD rendszerekbe, mint például:
SMP: Symmetric Multi-Processing, több processzorral rendelkezõ rendszerek használata.
SoftUpdates: A BSD fájlrendszert legalább olyan gyorssá teszi, mint a Linux fájlrendszer, az szinkron írási mûveletek engedélyezése - és így az ezzel járó kockázat - nélkül.
VM rendszer: A VM (Virtuális Memória) alrendszer folyamatosan fejlõdik. A VM/cache kialakítása segít a wcarchive.cdrom.com-hoz hasonló kiszolgálóknak a több ezer (konkrétan több mint 10.000) egyidejû FTP kapcsolat szakadatlan kezelésében.
Architektúra portok: A FreeBSD jelenleg hat fõ architektúrát támogat: AMD64, i386, Itanium, PC-98, PowerPC és UltraSPARC. Jelenleg is folynak fejlesztések további architektúrák támogatására. Tekintse meg a Támogatott Platformok oldalt bõvebb információért.
MAC keretrendszer: A FreeBSD támogatja a Mandatory Access Controlt, azt a funkciót, amely általában drága trusted operációs rendszerekben található meg. A FreeBSD kiemelkedõ biztonságot nyújt Önnek ingyen! A TrustedBSD Projekt további trusted operációs rendszer kiegészítéseket kínál.
GEOM keretrendszer: A GEOM egy moduláris lemezkezelõ keretrendszer, amelynek segítségével összefûzhet, tükrözhet, csíkozhat, vagy titkosíthat lemezeket. Funkcionalitásban gazdag, és biztonságban tartja az adatait.
Ez nem így van. Noha idõnként heves viták zajlanak a *BSD rendszerek képviselõi között, a projektek továbbra is együtt dolgoznak. A FreeBSD Alpha portja kezdetben nagyrészt a NetBSD csapat munkáján alapult. A NetBSD és az OpenBSD is a FreeBSD Ports Collectiont vette alapul a saját portrendszerének kialakításakor. A FreeBSD és a NetBSD is átvett biztonsági javításokat, amelyeket az OpenBSD-ben fedeztek fel elõször.
A FreeBSD és a NetBSD több mint öt éve vált szét, csak az OpenBSD és a DragonflyBSD számítanak újabb projektnek.
A *BSD projektek más területen is együttmûködnek. Például a DaemonNews havonta frissülõ online magazin is a négy projekt tagjainak közös munkája.
A következõ (angol nyelvû) URL-ek cáfolják ezt;
Ezen kívül a freebsd-cluster levelezési lista is rendelkezésre áll a FreeBSD fürtözésével kapcsolatos kérdések megvitatására.
FreeBSD: A FreeBSD Kereskedelmi Konzultánsok Oldal felsorolja azokat a cégeket, amelyek kereskedelmi támogatást nyújtanak a FreeBSD-hez.
A FreeBSD Mall szintén kínál kereskedelmi támogatást, illetve ezen kívül árusít pólókat, sapkákat, könyveket, szoftvereket és promóciós tárgyakat.
Tanfolyamok után a BSDMall.com oldalon érdeklõdhet, de egyéb termékeket is árulnak, mint például pólókat, sapkákat, könyveket és szoftvereket! Egy pillantást megér.
OpenBSD: Az OpenBSD Kereskedelmi Konzultánsok Oldal tartalmazza a cégeket, amelyek kereskedelmi támogatást kínálnak az OpenBSD-hez.
A nyílt forrású közösség túlnyomórészt BSD rendszereken (SunOS és hasonlók) kezdett el dolgozni. A *BSD felhasználók általában módosítás nélkül le tudják fordítani ezeket az alkalmazásokat.
Továbbá, minden *BSD projekt rendelkezik egy "ports" rendszerrel, hogy még könnyebbé tegye a portolt alkalmazások fordítását.
FreeBSD: Jelenleg több, mint 16.000 alkalmazás tölthetõ le és telepíthetõ a FreeBSD Ports Collection segítségével. Az i386 és AMD64 platformokon a Linux emulációs réteg képes futtatni a Linux alkalmazások nagy többségét. Az AMD64 és Itanium architektúrákon ezenkívül egy kompatibilitási réteg segítségével futtathatók a 32-bites FreeBSD alkalmazások.
NetBSD: A Linux emulációs réteg futtatja az i386-os Linux alkalmazások nagy többségét, a SunOS4 alkalmazások többsége pedig egy SPARCStation-ön futtatható.
OpenBSD: Jelenleg több, mint 3.700 alkalmazás tölthetõ le és telepíthetõ az OpenBSD Ports Collection segítségével. A Linux emulációs réteg itt is képes futtatni az i386-os Linux alkalmazások nagy többségét, a SunOS4 alkalmazások többsége pedig egy SPARCStation-ön futtatható.
A NetBSD és az OpenBSD is képes a FreeBSD Ports Collection alkalmazásainak használatára minimális erõfeszítéssel, ezt tükrözi a kevesebb számú alkalmazásaik száma is.
Igaz, hogy a legtöbb cég a Linuxot választja elõször, ha &unix;-ra portolja a szoftvereit. Szerencsére a *BSD's Linux emulációs réteg futtatja ezeket az alkalmazásokat (Acrobat, StarOffice, Mathematica, WordPerfect, Quake, Intel ICC compiler, Compaq's Alpha compiler ...) kevés problémával, ha nem is problémamentesen.
Történeti példaként, a Netscape Navigator elsõ verziója, amely Java támogatással futott a FreeBSD alatt, a Linux verzió volt. Most már futtathatja a Mozilla natív FreeBSD verzióját is natív Java pluginnal, mindezt a Ports Collecion segítségével könnyen és kényelmesen.
Ez csak a felhasználó ízlésétõl függ.
Ez csak a felhasználó ízlésétõl függ.
A FreeBSD, NetBSD, és OpenBSD projekt tagai, akik hozzájárultak ehhez az oldalhoz:
| Nik Clayton <nik@FreeBSD.org> | Jordan Hubbard <jkh@FreeBSD.org> |
| Ian F. Darwin <ian@DarwinSys.com> | |
| Adrian Filipi-Martin <adrian@ubergeeks.com> | |
| Tom Rhodes <trhodes@FreeBSD.org> |
A FreeBSD szinte minden feladatra képes, amit egy &unix; munkaállomástól elvárhat, és még annál is többre:
Nem kétséges, hogy az úgynevezett nyílt rendszerek koncepciója követelmény a mai számítástechnikában. A FreeBSD egy ingyenes megoldás, amely még az egész operációs rendszer forrását is magában foglalja, beleértve a kernelt, a rendszerprogramokat és segédeszközoket. Az egész rendszert módosíthatja, hogy megfeleljen személyi, szervezeti, vagy akár vállalati igényeinek.
A nagyvonalú licenszfeltételeivel, a FreeBSD számos ingyenes, vagy akár kereskedelmi termék alapja lehet.
Mivel a FreeBSD a 4.4BSD rendszerre épül, amely a &unix; egy ipari változata, ezért könnyen lefordíthatóak és futtathatóak alatta a programok. A FreeBSD ezen kívül rendelkezik egy terjedelmes csomag- és port gyûjteménnyel, amelyek lefordított, illetve könnyen fordítható szoftvereket biztosítanak desktop gépekre és vállalati szerverekre egyaránt. Emellett a FreeBSD-re írt kereskedelmi alkalmazások száma is növekszik.
Itt olvashatja a FreeBSD felhasználásának néhány területét:
Habár a FreeBSD ingyenes szoftver, a felhasználók által támogatott. Ha bármilyen kérdése van, fejlesztõk és felhasználók ezreinek küldheti el e-mailen a freebsd-questions@FreeBSD.org levelezési listára (angol nyelven).
A FreeBSD ezenkívül egy egész világra kiterjedõ programozó és író csoporttal rendelkezik, akik hibákat javítanak, új funkciókat valósítanak meg és dokumentálják a rendszert. Az új eszközök támogatása, vagy a speciális featúrák fejlesztése egy szinte állandó munka, de a csapat különösen nagy figyelmet fordít a rendszer stabilitását veszélyeztetõ hibákra. A FreeBSD felhasználói büszkék rá, hogy rendszerük nemcsak nagyon gyors, hanem nagyon megbízható is.
"FreeBSD handles [our] heavy load quite well and it is nothing short of amazing. Salutations to the FreeBSD team."
---Mark Hittinger, a WinNet Communications, Inc. adminisztrátora
Ez az oldal különféle FreeBSD
illusztrációkat
tartalmaz.
Javaslatok az oldal bõvítéséhez a www@FreeBSD.org e-mail címre küldhetõk.
Kérem olvassa el a grafikák
felhasználási feltételeit.
 |
|||||
| Készítette: &a.phk; Forrás: /usr/share/examples/BSD_daemon/ FreeBSD rendszereken. |
|||||
 |
 |
||||
 |
 |
 |
|||
Powered by FreeBSDLogok
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
A fenti Powered by FreeBSD
Logok letölthetõk
és elhelyezhetõk FreeBSD rendszerek által
kiszolgált személyes vagy kereskedelmi honlapokon. A
logok vagy a BSD Démonok
pénzszerzési célra való
felhasználásához szûkséges
Brian
Tao (a power
logo készítõje) és Marshall Kirk McKusick
(a BSD Démon védjegyének tulajdonosa)
hozzájárulása.
&a.phk; BSD Démonjai a THE
BEER-WARE LICENSE
alatt lettek kiadva. Tekintse meg a README
fájlt bõvebb információért.
A FreeBSD jól támogatott az aktív felhasználói közössége által.
Több mint száz levelezési
lista és számos hírcsoport
áll rendelkezésre. Ezenkívül
közül
Tavaly a FreeBSD-vel kapcsolatban
Ugyan több IRC hálózaton létezik #freebsd csatorna, de a FreeBSD Projekt nem felügyeli ezeket és nem ismeri el az IRC-t, mint támogatási formát. Elõfordulhat, hogy nem figyelnek Önre, inzultálják, vagy kirúgják, ha kérdéseket tesz fel bármilyen IRC csatornán, de kicsit több szerencséje lehet, ha #freebsdhelp csatornákon próbálkozik, ahol létezik ilyen. Ha ki akarja próbálni ezeket, vagy más IRC csatornákat, teljes mértékben a saját felelõsségére teszi, a FreeBSD Projekt nem foglalkozik az ezekkel a csatornákkal kapcsolatos panaszokkal. Tekintse meg a GYIK bejegyzést bõvebb információért.
&footer; diff --git a/hu/community/mailinglists.sgml b/hu/community/mailinglists.sgml index d4dd12cec8..8d9028abac 100644 --- a/hu/community/mailinglists.sgml +++ b/hu/community/mailinglists.sgml @@ -1,133 +1,135 @@ - + ]> + %SOURCE% en/community/mailinglists.sgml + %SRCID% 1.8 +--> &header;A levelezési listák jelentik a FreeBSD közösség fõ kommunikációs csatornáját és rengeteg témát érintenek.
A levelezési listák archívumait keresheti vagy böngészheti a www.FreeBSD.org honlapon keresztül. A Mailman is biztosít egy webes felületet az archívum böngészéséhez.
Az angol nyelvû levelezési listák a FreeBSD Kézikönyvben vannak felsorolva.
Számos nem angol nyelvû levelezési lista is létezik:
Ha létrehoz egy újabb FreeBSD levelezési listát, kérjük tudassa velünk!
&footer; diff --git a/hu/community/newsgroups.sgml b/hu/community/newsgroups.sgml index dcec2622bd..3b07368456 100644 --- a/hu/community/newsgroups.sgml +++ b/hu/community/newsgroups.sgml @@ -1,34 +1,36 @@ - + ]> + %SOURCE% en/community/newgroups.sgml + %SRCID% 1.5 +--> &header;Létezik pár FreeBSD-vel foglalkozó hírcsoport, és sok más egyéb olyan hírcsoport is, amelyek érdekesek lehetnek a FreeBSD felhasználói számára, de ennek ellenére a levelezési listák jelentik a legmegbízhatóbb utat, hogy felvegye a kapcsolatot a FreeBSD fejlesztõivel. A különféle FreBSD-vel kapcsolatos megbeszéléseket comp.unix.bsd.freebsd.misc hírcsoportban találja. Fontos bejelentésekhez tekintse meg a comp.unix.bsd.freebsd.announce hírcsoportot.
&footer; diff --git a/hu/community/webresources.sgml b/hu/community/webresources.sgml index 81dfc21d6d..c49383cae1 100644 --- a/hu/community/webresources.sgml +++ b/hu/community/webresources.sgml @@ -1,68 +1,70 @@ - + ]> + %SOURCE% en/community/webresources.sgml + %SRCID% 1.4 +--> &header;Ez a weboldal a legjobb információforrás, ráadásul rengeteg tükörrel rendelkezik világszerte. Próbálja ki a www.országrövidítés.FreeBSD.org címet (pl. www.de.FreeBSD.org Németország, vagy www.au.FreeBSD.org Ausztrália tükréhez), vagy válasszon egy szervert a fõoldal legördülõ listájából.
A FreeBSD weboldala több nyelvre le lett fordítva. A fordított verziókhoz linkeket a fõoldalon találhat.
Ezen kívül több nem angol nyelvû forrás is létezik:
A FreeBSD jelenlegi állapotáról szóló információkért tekintse meg a Hírek oldalt.
&footer; diff --git a/hu/copyright/copyright.sgml b/hu/copyright/copyright.sgml index 5107451cd7..0f8f2b2f67 100644 --- a/hu/copyright/copyright.sgml +++ b/hu/copyright/copyright.sgml @@ -1,31 +1,33 @@ - + ]> + %SOURCE% en/copyright/copyright.sgml + %SRCID% 1.12 +--> &header;&footer; diff --git a/hu/developers/cvs.sgml b/hu/developers/cvs.sgml index f28c7c1a0c..cdc93c43dd 100644 --- a/hu/developers/cvs.sgml +++ b/hu/developers/cvs.sgml @@ -1,64 +1,66 @@ - + ]> + %SOURCE% en/developers/cvs.sgml + %SRCID% 1.8 +--> &header;
A CVS (Concurrent Version System) az az eszköz, amelyet a forrás kezeléséhez használunk. Minden változás (a hozzátartozó naplóüzenettel együtt, amely leírja a változtatás célját) itt tárolódik a FreeBSD 2.0 óta. A lentebb említett webes felület segítségével a forrás könnyen böngészhetõ. A CVS teljes másolata, vagy a benne lévõ fejlesztési ágak bármelyike elérhetõ az itt felsorolt módszerekkel:
A CVS web felület tükrei az alábbi helyeken is elérhetõek: Kanada, Japán, Portugália, USA/California és Ukrajna.
&footer; diff --git a/hu/docproj/doc-set.sgml b/hu/docproj/doc-set.sgml index 91fd3e8e20..2d151b3bc6 100644 --- a/hu/docproj/doc-set.sgml +++ b/hu/docproj/doc-set.sgml @@ -1,58 +1,60 @@ - + ]> + %SOURCE% en/docproj/doc-set.sgml + %SRCID% 1.17 +--> &header;A FreeBSD dokumentációja három fõ kategóriára osztható:
A projekt ezzel nem igazán foglalkozik, mert ez az alaprendszer részét képezi. Kivételt képez ez alól a japán csapat, õk lefordítják ezeket az oldalakat is. Nincs akadálya azonban, hogy mások is így tegyenek.
Nem arról van szó, hogy a man oldalak nem fontosak, egyáltalán nem! Egyszerûen csak annyira kötõdnek a FreeBSD néhány részéhez, hogy a legtöbb esetben a legalkalmasabb ember, aki lefordíthatná ezeket az, aki a FreeBSD azon részét írta.
A projekt sok olyan dokumentációval rendelkezik, melyek már "könyv terjedelmûek", vagy azok lesznek. Ezek közé tartozik a FreeBSD GYIK és a FreeBSD Kézikönyv.
Hatalmas - a FreeBSD-t érintõ - információ-mennyiség érhetõ el rövidebb cikkek formájában -- más projektek oktatóanyagaihoz vagy HOGYAN leírásaihoz hasonlóan.
Egy új és összetett operációs rendszer kezelését elsajátítani mindig nehéz feladat, függetlenül a grafikus felület szépségétõl. Ez alól a FreeBSD sem kivétel.
Míg számos könyv létezik, amelynek témája a BSD Unix (és általánosabban &unix;), a FreeBSD-nek megvannak az egyedi szolgáltatásai, eljárásai és furcsa szokásai.
Ezen kívül néhány felhasználónak a FreeBSD lesz az elsõ Unix-szerû rendszere, tehát egy magas színvonalú, pontos dokumentáció elérhetõsége elengedhetetlen követelmény.
A FreeBSD Dokumentációs Projekt eme hiány betöltését szolgálja, méghozzá kétféleképpen:
A Dokumentációs Projekt tagjai dokumentációkat írnak és tesznek elérhetõvé a FreeBSD Dokumentációs Csomagba történõ illesztéséhez.
A Dokumentációs Projekt tagjai megvitatják és rendszerezik a FreeBSD Dokumentáció megjelenését és összeállítását.
Jelenlegi feladatokTöbb - a dokumentáció részét képezõ - projekt van jelenleg is folyamatban. Amennyiben ideje engedi, kérjük tekintse át a következõ listát, hogy lássa, van-e olyan terület, amelyben Ön is tud segíteni! |
Az oldal bemutatja a Dokumentációs Projekt szerkesztõit, és leírja, hogyan csatlakozhat hozzánk.
A FreeBSD Dokumentáció egységeinek és a Dokumentációs Projekt ezen részeken végzett munkájának leírása.
A projekt az SGML nyelvet használja a dokumentációhoz. Ezt mutatja be ez az oldal, és az érdeklõdõket további SGML forrásokhoz irányítja.
Dokumentáció beküldése a legjobb módja annak, hogy segítse a FreeBSD használatát. Ez az oldal a dokumentáció beküldésének mikéntjét tárgyalja, tehát ajánlott, hogy minél elõbb vessen rá egy pillantást.
A FreeBSD dokumentáció fordításai, honlapok, Kézikönyv, man oldalak és GYIK.
&footer; diff --git a/hu/docproj/sgml.sgml b/hu/docproj/sgml.sgml index df273d4f95..2602fe17bd 100644 --- a/hu/docproj/sgml.sgml +++ b/hu/docproj/sgml.sgml @@ -1,218 +1,220 @@ - + ]> + %SOURCE% en/docproj/sgml.sgml + %SRCID% 1.28 +--> &header;A Dokumentációs Projekt az SGML nyelvet használja, mint alapvetõ eszközt a dokumentáció bemutatásához.
Az SGML jelentése: Standard Generalized Markup Language.
Dióhéjban, (és elnézést mindenkitõl, akit sért a következõ kijelentés) az SGML egy nyelv további nyelvek létrehozására.
Talán Ön is használta már az SGML-t, anélkül, hogy tudott volna róla. A HTML, amely nyelven a honlapok készülnek, rendelkezik formális leírással, amely SGML nyelven íródott. Mikor HTML nyelven ír, nem az SGML nyelvet használja (és fordítva sem), csak egy olyan nyelvet, amelynek szabályait az SGML segítségével fektették le.
Sok leíró nyelv létezik, melynek alapjait SGML nyelven írták. A HTML az egyik ezek közül. Egy másik példa erre a "DocBook". Ez egy olyan nyelv, melyet technikai leírások írásához terveztek, és mint ilyen, sok taggel rendelkezik (amelyek így néznek ki: <Tag tartalma>), a technikai leírások megfelelõ formázásához. A FreeBSD Dokumentációs Projekt ezt használja, kiegészítve néhány új elemmel a még nagyobb precizitás érdekében.
A következõ példa bemutatja, hogyan írhat bekezdést a HTML nyelv segítségével (a tartalomtól eltekintve, csak a tageket nézze):
A rendszer a jelszavak tárolására a
/etc/passwd fájlt használja. Ennek
módosításához a vipw
használata ajánlott. Amennyiben csak egy új
felhasználót akar felvenni a rendszerbe,
használhatja az adduser parancsot.
]]>
Ugyanez a bekezdés a DocBook leírónyelvet használva így néz ki:
A rendszer a jelszavak tárolására a/etc/passwd fájlt használja. Ennek módosításához avipw használata ajánlott. Amennyiben csak egy új felhasználót akar felvenni a rendszerbe, használhatja azadduser parancsot. ]]>
Amint látja, a DocBook sokkal "kifejezõbb" a HTML-nél. A HTML példában a fájlnév megjelenítése "typewriter" betûtípussal történik. A DocBook ugyanezt "fájlnév"-ként képes kezelni, függetlenül attól, hogy a fájlnév leírását itt nem tárgyaljuk.
Ennek a sokkal kifejezõbb jelölési rendszernek rengeteg elõnye van:
Nem félreérthetõ vagy ellentmondásos.
Nem tölt idõt azon gondolkodva, hogy "Hmm, vajon egy fájlnév megjelenítéséhez 'tt', 'b', vagy 'em' lenne megfelelõbb?"
Ehelyett a megfelelõ taget használhatja a megfelelõ helyen.
A DocBookból más formátumokba (HTML, PostScript®, stb.) történõ átalakítás során biztos lehet abban, hogy minden <filename> ugyanúgy fog kinézni.
Elfelejthet a dokumentum tálalásának módjával foglalkozni, így kizárólag a tartalomra koncentrálhat.
Mivel a dokumentáció leírásának módja egyáltalán nem kötött, ugyanaz a dokumentáció több más formátumban is könnyedén elõállítható — egyszerû szöveg, HTML, PostScript®, RTF, PDF, stb.
A dokumentáció sokkal intelligensebb, tehát intelligensebb feladatokra használható. Például lehetséges egy olyan tárgymutató automatikus elõállítása, amely a dokumentáció összes parancsát tartalmazza.
Ez olyan, mint a Microsoft® Word stílusai, csak mérhetetlenül sokoldalúbb.
Természetesen a sokoldalúságnak ára van:
Mivel a használható tagek száma sokkal nagyobb, tovább tart megtanulásuk és alkalmazásuk elsajátítása is.
Egy jó módszere az SGML és a DocBook elsajátításának az, ha sok példa dokumentáció forrásában megfigyeljük, más szerzõk hogyan írtak le hasonló információt.
Az átalakítás nem egyszerû.
Természetesen igen. Bármely dokumentáció jobb a nem létezõ dokumentációnál. Amennyiben rendelkezik néhány közlésre szánt dokumentációval, de azok nem DocBook nyelven íródtak, ne aggódjon!
Küldje el a dokumentációt, mint normális esetben. A projekt egy másik tagja elõ fogja venni a javasolt dokumentációt, elvégzi a konvertálást és közzéteszi. Kis szerencsével az így elkészült szöveget is elküldik Önnek! Ez hasznos lehet, mert így megtekintheti a dokumentáció "elõtte és utána" változatát, és remélhetõen tanul egy keveset a leíró folyamatból.
Ez nyilvánvalóan lelassítja a közzétételi folyamatot, mivel a beküldött dokumentációt még konvertálni kell. Így pár órába, vagy pár napba is beletelhet, mire elbírálásra kerül.
Elõször is olvassa el a A FreeBSD Dokumentációs Projekt Irányelvei Kezdõknek címû könyvet. Ennek célja, hogy átfogó leírást nyújtson minden, a FreeBSD dokumentációja kapcsán felmerülõ kérdések megválaszolásához. Igen hosszú leírás, amely kisebb oldalakra van tagolva, de lehetõsége van megtekinteni egy oldalként, egészben.
Az SGML/XML honlap. Számtalan hivatkozás az SGML-rõl.
"Gentle Introduction to SGML". Ajánlott olvasmány mindenkinek, aki közelebbrõl akar megismerkedni az SGML nyelvvel, a kezdõk szemszögébõl nézve.
A DocBook DTD-t az OASIS gondozza. Ezek az oldalak azoknak szólnak, akik az SGML nyelvet már elsajátították és a DocBook-ot tanulmányoznák.
Elõször is, köszönjük hogy erre fordította idejét!
A dokumentációt elérhetõvé kell tennie. Amennyiben lehetõsége van rá, kérjük helyezze el egy FTP vagy webcímen.
Ezt követõen írjon levelet a FreeBSD-doc levelezõlistára, a dokumentáció rövid ismertetõjével és pontos helyére való hivatkozással, majd várjon a visszajelzésre.
Amennyiben valamilyen okból kifolyólag nem áll módjában elhelyezni a dokumentációt FTP vagy webhelyen, elküldheti közvetlenül a FreeBSD-doc levelezõlistára. Ebben az esetben kérjük csak egyszerû szöveges dokumentumokat küldjön.
Elõfordulhat, hogy más levelezõ listákon is megvitatnák a dokumentációt, tehát kérjük továbbítsa azt azokra is. Például egy cikk a CVSup használatáról, arról, hogyan tarthatjuk a forrásainkat frissen, további érdeklõdésre tarthat számot a FreeBSD-current és a FreeBSD-stable listákon is.
Miután a dokumentációját átnézték és lehetõséget kapott, hogy megvitassák, készen áll a közzétételre.
Ehhez nem kell mást tennie, csak csomagolja egy tar fájlba! Amennyiben tehát a dokumentáció három fájlból áll, elso, masodik illetve harmadik, és szeretne egyetlen doc.tar állományt készíteni belõlük, adja ki a következõ parancsot:
% tar cf doc.tar elso masodik harmadik
ami éppen erre való. Ezután tömörítse a tar fájlt az alábbi paranccsal:
% gzip -9 doc.tar
ami elõállítja a doc.tar.gz tömörített állományt.
Végül pedig kódolja az állományt, nehogy egy levelezõprogram jóvoltából darabokra essen.
% uuencode doc.tar.gz doc.tar.gz > doc.uue
Ezt követõen tudatnia kell a Dokumentációs Projekttel az új dokumentáció létezését. Ennek megfelelõ módja a send-pr parancs használata, ami valószínûleg telepítve van a számítógépére. A WWW hibabejelentõ ûrlap is hasznos lehet.
Erre azért van szükség, hogy a felvetés követhetõ legyen. Mikor Ön jelent egy problémát, az egy egyedi azonosítót kap. A bizottság egy tagja ezt követõen magához rendelheti a probléma-jelentést és kapcsolatba léphet Önnel további tárgyalások érdekében. További információkért olvassa el a FreeBSD Probléma-jelentések írása cikket.
A send-pr program meglehetõsen egyszerû. Feladata, hogy megfelelõ formátumú e-mailt küldjön a megfelelõ címre. Mikor elindítja a send-pr programot, az alapértelmezett szövegszerkesztõ (talán a vi vagy az emacs) kerül betöltésre egy kitöltendõ formanyomtatvánnyal és némi segítséggel a kitöltéssel kapcsolatban.
Gyõzõdjön meg róla, hogy a "Category" mezõben a "docs", a "Class" mezõben pedig a "change-request" szerepel, továbbá szükséges, hogy az elõzõleg elkészített .uue állomány tartalmát is beillessze a hibajelentésbe.
A szövegszerkesztõbõl kilépve a hibajelentést a program e-mailként elküldi a megfelelõ helyre. Rövid idõvel ezután értesítést fog kapni a hibajelentés egyedi azonosítójáról, amivel nyomon követheti a probléma-jelenté állapotát.
Elõször is, újra megköszönnénk, hogy erre fordította idejét.
Ebben az esetben készíteni kell egy speciális diff állományt, mely csak az Ön által javasolt változtatásokat tartalmazza. Ez leegyszerûsíti a committer dolgát, hogy átlássa, mit változtatott, és Önnek sem kell hosszan magyaráznia, hogy milyen részleteket változtatott meg (amellett természetesen, hogy megmagyarázza, miért van szükség a javasolt változtatások elvégzésére).
'Diff' állomány készítéséhez a következõket kell tennie:
Készítsen másolatot az eredeti állományról! Mielõ a foo.sgml fájlt módosítja, így készíthet másolatot:
% cp foo.sgml foo.sgml.old
Ezt követõen elvégezheti módosításait a foo.sgml állományon.
% vi foo.sgml ... tap tap tap ... ... tesztelje a módosításokat, olvassa át elírások után kutatva, stb. ...
Készítse el a 'diff'-et! Ehhez adja ki a következõ parancsot:
% diff -u foo.sgml.old foo.sgml > foo.diff
Ez a parancs megvizsgálja a két állomány közötti különbséget, és a foo.diff fájlba írja azokat.
Ezt követõen elküldheti a foo.diff állományt a projekthez. Küldjön probléma-jelentést, ahogy azt elõzõleg már tárgyaltuk, de illessze a foo.diff tartalmát a levél törzsébe!
FreeBSD Dokumentációs Projekt kezdõlap &footer; diff --git a/hu/docproj/who.sgml b/hu/docproj/who.sgml index 295349a160..cdbd02c1db 100644 --- a/hu/docproj/who.sgml +++ b/hu/docproj/who.sgml @@ -1,55 +1,57 @@ - + ]> + %SOURCE% en/docproj/who.sgml + %SRCID% 1.14 +--> &header;A projekt néhány ember laza csoportja, akikben csupán az a közös, hogy feliratkoztak a FreeBSD-doc@FreeBSD.org levelezõ listára.
Néhányan közülünk közvetlenül végezhetnek módosításokat a FreeBSD dokumentációján. Az ilyen jogosultsággal rendelkezõ fejlesztõk teljes listáját megtekintheti itt, a FreeBSD Dokumentációs Projekt fõ bizottsági tagjainak listáját pedig itt.
Mások jogosultságok nélkül is folyamatosan írnak és beküldenek dokumentációkat. Miután a dokumentáció beküldésre került, a Dokumentáció Beküldése oldalon leírtak szerint, a jogosultsággal rendelkezõk egyike átnézi és beilleszti a dokumentációba.
Amennyiben segíteni szeretné a Dokumentációs Projekt munkáját (reményeink szerint igen), csak iratkozzon fel a levelezõ listára és vegyen részt a feladatokban. Ha ezt megtette, immár Ön is a projekt tagja.
FreeBSD Dokumentációs Projekt Kezdõlap
FreeBSD Magyar Dokumentációs Projekt Kezdõlap
&footer; diff --git a/hu/docs.sgml b/hu/docs.sgml index 81fdd74c70..1178d5270b 100644 --- a/hu/docs.sgml +++ b/hu/docs.sgml @@ -1,33 +1,35 @@ + ]> + %SOURCE% en/docs.sgml + %SRCID% 1.195 +--> &header;
Számos dokumentáció létezik a FreeBSD-hez, ezen az oldalon és más oldalakon egyaránt.
&footer; diff --git a/hu/docs/books.sgml b/hu/docs/books.sgml index b650ee524f..8bf343f78c 100644 --- a/hu/docs/books.sgml +++ b/hu/docs/books.sgml @@ -1,566 +1,568 @@ - + ]> + %SOURCE% en/docs/books.sgml + %SRCID% 1.35 +--> &header;Minden itt található dokumentum letölthetõ több különbözõ formátumban (HTML, PostScript, PDF, stb.) és tömörítéssel (bzip2, zip) a FreeBSD FTP oldaláról.
A &os; dokumentáció archivált másolatai (cikkek, könyvek és textinfo dokumentumok) szintén elérhetõek a http://docs.FreeBSD.org/doc/ címen.
Ezeket a dokumentumokat a FreeBSD Dokumentációs Projekt biztosítja és tartja karban, de mindig szükségünk van új emberekre új dokumentációk írásához és a meglévõek karbantartásához.
A FreeBSD
Projekt modellje (dev-model)
Egy tanulmány a FreeBSD Projekt szervezeti
felépítésérõl.
A FreeBSD GYIK (faq)
Gyakran Ismételt Kérdések és a
a rájuk adott válaszok minden - a FreeBSD-t
érintõ - témáról.
A FreeBSD
kézikönyv (handbook)
Egy folyamatosan fejlõdõ, átfogó
információforrás FreeBSD
felhasználóknak.
A FreeBSD
Fejlesztõk Kézikönyve (developers-handbook)
Azoknak, akik a FreeBSD-hez akarnak szoftvereket fejleszteni
(,és nem csak azoknak, akik magát, a FreeBSD-t
fejlesztik).
A FreeBSD
Architektúra Kézikönyv (arch-handbook)
FreeBSD rendszerfejlesztõknek. Ez a könyv
részletesen tárgyalja sok fontos
kernel alrendszer architekturális
felépítését.
A Porterek
Kézikönyve (porters-handbook)
Alapvetõ olvasmány, ha kívülálló
szoftvert szeretne FreeBSD-re portolni.
A PMake
Kézikönyv (pmake)
Kézikönyv a make segédprogramhoz.
Alapvetõ olvasmány mindenkinek, aki részleteiben
is meg szeretné érteni a make
használatát Makefile-ok olvasásához
és írásához.
A 4.4BSD
Operációs Rendszer Tervezése
és Implementációja, 2. Fejezet
(design-44bsd)
Az Addison-Wesley Kiadó adománya, a 4.4BSD
operációs rendszer technikai
megvalósítását mutatja be.
A FreeBSD ennek az operációs rendszernek
az alapjaira épül.
Vállalati
FreeBSD Rendszergazdák Útmutatója,
8. Fejezet (corp-net-guide)
Az Addison-Wesley Kiadó adománya,
mélyreható áttekintést nyújt
arról, hogyan üzemeltessünk nyomtatási
szolgáltatásokat a FreeBSD
segítségével Windows NT és Novell
kliensek számára.
A FreeBSD
Dokumentációs Projekt Irányelvei
Kezdõknek
(fdp-primer)
Minden amit tudnia kell, hogy a FreeBSD Dokumentációs
projekten dolgozhasson.
Miért
érdemes BSD licenszet használnia
nyílt forrású alkalmazás
fejlesztésekor? (bsdl-gpl)
Leírja, milyen elõnyökkel jár a
forráskód kiadása BSD licensz alatt.
Fejlesztés
FreeBSD-vel (building-products)
Hogyan segíthet a FreeBSD jobb alkalmazásokat
fejleszteni.
Argentina.com:
Egy esettanulmány (casestudy-argentina.com)
Hogyan segített a FreeBSD egy nagy latin-amerikai
internetszolgáltatónak.
A Checkpoint
VPN-1/Firewall-1 és a FreeBSD IPSec integrációja
(checkpoint)
Hogyan konfiguráljunk Checkpoint VPN-1/Firewall-1-et a
FreeBSD IPSec implementációjával együtt.
A Committerek
Útmutatója (committers-guide)
Fontos bevezetõ a commit jogot nyert FreeBSD
fejlesztõknek a munkájuk megkezdéséhez.
A Compiz Fusion
telepítése és használata
(compiz-fusion)
Hogyan telepítsük és használjuk a
Compiz Fusion kompozit ablakkezelõt FreeBSD alatt.
Konzol Szerver
Hogyan (console-server)
Hogyan állítsunk be egy FreeBSD alapú
konzol szervert egy olcsó soros vezérlõkártya
segítségével.
Hozzájárulás
a FreeBSD Projekthez (contributing)
Hogyan segítsen munkájával a FreeBSD
Projekt fejlõdésében.
Hozzájárulás
a FreeBSD Ports Collection-höz (contributing-ports)
Hogyan segítsen karban tartani a FreeBSD Ports
Collectiont.
A FreeBSD
fejlesztõk listája (contributors)
Azon szervezetek és személyek listája, akik
segítettek a FreeBSD fejlõdésében.
CVS Repository
létrehozása - A FreeBSD módszer
(cvs-freebsd)
Hogyan hozzunk létre egy CVS Repositryt, amely ugyanazt a
CVSROOT infrastruktúrát használja, mint a
FreeBSD.
A CVSup
Haladó Felhasználása (cvsup-advanced)
Néhány tipp, hogyan használjuk ki a CVSup
bonyolultabb funkcióit.
Tûzfal
létrehozása betárcsázós
kapcsolatokhoz FreeBSD-vel (dialup-firewall)
Hogyan állítsunk be egy tûzfalat a PPP
és az ipfw használatával dinamikusan
kiosztott IP címek esetén.
Lemez
Nélküli X Szerver Hogyan (diskless-x)
Hogyan hozzunk lére lemez nélküli
X szervert.
Az Euró
Szimbólum a FreeBSD-ben (euro)
Hogyan konfiguráljuk a FreeBSD-t és a hozzá
kapcsolódó alkalmazásokat az Euró
szimbólum megjelenítéséhez.
A BSD
Bemutatása (explaining-bsd)
A válasz arra a kérdésre, hogy mi az a BSD?
A FreeBSD
Testreszabott Telepítése (fbsd-from-scratch)
Hogyan fordísa le, telepítse és
konfigurálja automatikusan a rendszert, beleértve
kedvenc portjait.
Szûrés
Bridge-dzsel (filtering-bridges)
Tûzfalak beállítása és
szûrés FreeBSD rendszereken, amelyek bridge-ként
és nem routerként mûködnek.
A Fontok és a
FreeBSD (fonts)
Leírás a FreeBSD-ben található
különbözõ font technológiákról
és használatukról.
A
médiák formázása FreeBSD alatt
(formatting-media)
Hogyan osszuk szeletekre és partíciókra
a fix, vagy cserélhetõ médiát, és
hogyan formázzuk azt a FreeBSD operációs
rendszerben.
Hogyan
használjuk hatékonyan a FreeBSD-questions
levelezési listát? (freebsd-questions)
Tippek és trükkök, hogy eredményesen
szerezzünk használható információt
a FreeBSD-questions levelezési lista
használatával.
GEOM osztály
létrehozása (geom-class)
Egy útmutató a GEOM belsõ
felépítésérõl, hogyan írhat
saját GEOM osztályt.
Az UFS
naplózásának használata asztali
PC-ken (gjournal-desktop)
A naplózást
engedélyezõ UFS partíciók
létrehozását otthoni környezetben
bemutató leírás.
Munka Kitüntetett
Szerepekkel (hats)
A committerek útmutatója, hogyan dolgozzanak
kitüntetett szerepekben, fennhatósággal a FreeBSD
bizonyos területei felett.
A FreeBSD
Tükrözése (hubs)
Útmutató a FreeBSD weboldala, CVSup szervere,
FTP szerver, stb. tükrözéséhez.
Az IPsec
Funkcionalitás Független Ellenõrzése
a FreeBSD-ben (ipsec-must)
Egy módszer az IPsec funkcionalitásának
ellenõrzésére.
FreeBSD
Laptopon (laptop)
Hogyan használjunk FreeBSD-t egy laptopon.
FreeBSD:
Egy nyílt forrású alternatíva a
Linux mellett (linux-comparison)
Elmagyarázza a Linux és a FreeBSD közti
különbségeket.
Linux
emuláció a FreeBSD-ben (linux-emulation)
Egy technikai leírás a FreeBSD Linux
emulációs rétegének belsõ
mûködésérõl.
FreeBSD
gyorstalpaló Linux felhasználóknak
(linux-users)
Egy bevezetõ jellegû úmutató a
Linux felhasználói számára.
Gyakran
Ismételt Kérdések a Levelezési
Listákról (mailig-list-faq)
Hogyan használjuk megfelelõen a levelezési
listákat, hogy elkerüljük az olyan jelenségeket,
mint a gyakran elõkerülõ viták.
MH Bevezetõ
(mh)
Bevezetés az MH e-mail olvasó szoftver
használatába FreeBSD alatt.
A FreeBSD
telepítése és használata más
operációs rendszerekkel együtt (multi-os)
Hogyan telepítsük a FreeBSD-t más
operációs rendszer mellé, ugyanarra
a számítógépre.
Bevezetés
a NanoBSD-be (nanobsd)
Néhány információ a NanoBSD
eszközökrõl, amelyek FreeBSD rendszerek
beágyazott rendszerekre történ&245;
telepítéséhez
használhatóak.
FreeBSD:
Kezdõ Lépések (new-users)
A FreeBSD és a &unix; használatáról
kezdõknek.
Perforce a FreeBSD
Fejlesztésében (p4-primer)
Útmutató a Perforce verziókezelõ
rendszerhez. Szintén tárgyalja, hogyan
bánjunk a kísérleti projektekkel
a FreeBSD Perforce Szerver használatával.
Pluggable Authentication
Modules (pam)
Útmutató a PAM rendszer és moduljainak
FreeBSD alatti használatához.
Csomagok
Létrehozása (portbuild)
Leírja, hogy a FreeBSD portoló csapata, hogyan
készít rendszeresen csomagokat a portokból.
Ír a csomagkészítõ klaszterrõl
és a felhasznált eszközökrõl is,
amelyek használata szükséges az
inkrementális, kísérleti, vagy
hivatalos kiadások
csomagkészítésénél.
Irányelvek
a FreeBSD Probléma-jelentések
Kezeléséhez (pr-guidelines)
Ajánlott gyakorlatok a FreeBSD probléma-jelentések
kezeléséhez.
FreeBSD
Probléma-jelentések Írása
(problem-reports)
Hogyan küldjünk probléma-jelentést a FreeBSD
Projektnek.
PXE boot FreeBSD-vel
(pxe)
Hogyan csináljunk FreeBSD-s PXE szervert, és
hogyan konfiguráljunk klienseket, hogy errõl
bootoljanak.
Praktikus
rc.d scriptelés a BSD-ben (rc-scripting)
Egy útmutató hogy írjunk új rc.d
scripteket és hogyan értsük meg a már
létezõeket.
FreeBSD Mail
Szerver Feketelistával (relaydelay)
Feketelistás mail szerver létrehozása
a FreeBSD, a Sendmail, a Perl és a relaydelay
szoftver segítségével. Ez egy
kiváló módszer a kéretlen
reklámlevelek elleni küzdelemben.
A FreeBSD Kiadások
Tervezése (releng)
Leírja a megközelítést, amelyet a FreeBSD
kiadások tervezésénél
használnak, hogy minõségi kiadások
készüljenek. Leírja, hogy milyen
eszközök állnak azok rendelkezésére,
akik testreszabott kiadást szeretnének
készíteni vállalati használatra,
vagy kereskedelmi termékek
elõállításához.
A Küsõ
Csomagok Kiadási Tervezése (releng-packages)
Ismerteti azt a megközelítést, amellyel a
FreeBSD Ports Management csapata biztosítja, hogy a
csomagok megfeleljenek a hivatalos kiadások által
támasztott magas követelményeknek. Ennek a
dokumentumnak a fejlesztése még folyik, de
végül ismertetni fogja a csomagok
készítésének folyamatát,
amelyet a FreeBSD "Ports Cluster" is használ.
Ezen kívül tárgyalni fogja, hogyan
konfiguráljunk számítógépeket,
hogy ports clusterként mûkõdjenek, hogyan
osszuk fel a csomagokat a médiához és
hogyan ellenõrizzük a csomagok
épségét.
A &os;
operációs rendszer távoli
telepítése távoli konzol használata
nélkül (remote-install)
A &os;
operációs rendszer
telepítését mutatja be abban az esetben,
amikor a távoli rendszer konzolja nem
elérhetõ.
Soros
és UART eszközök (serial-uart)
Részletes leírás a soros portok FreeBSD
alatti használatáról, beleértve
több multi-portos soros
vezérlõkártyát.
Solid State
Eszközök és a FreeBSD (solid-state)
Solid state lemezeszközök használata a
FreeBSD-ben.
Háttértárak
(storage-devices)
Részletes információk a
háttértárak használatáról
a FreeBSD-ben, beleértve az ESDI és SCSI
eszközöket, szalagos tárakat és
CD-ROM olvasókat.
Válasszuk
ki a nekünk igazán megfelelõ FreeBSD
verziót! (version-guide)
Hogyan válassza ki az igényeinek megfelelõ FreeBSD
verziót. Elmagyarázza a kiadások és a
branch-ek rendszerét, és leírja a -CURRENT
és -STABLE közti különbségeket, illetve
a projekt jelenlegi fejlesztési
ütemezését.
Bootolás a
Vinum-mal: Egy Találmány a Megbízható
Szerverekért (vinum)
Egy remek bevezetés a hibatûrõ szerverekrõl
és egy lépésrõl-lépésre
haladó útmutató amely bemutatja, hogyan
hozhatunk létre egyet a Vinum-mal.
A FreeBSD
VM rendszer elemeinek felépítése
(vm-design)
Egy könnyen érthetõ leírás a
FreeBSD virtuális memória rendszerérõl.
Zip meghajtók
és a FreeBSD (zip-drive)
Hogyan formázzon, mountoljon és használjon
egy Iomega Zip (SCSI, IDE, vagy párhuzamos) meghajtót a
FreeBSD-n.
Számos önálló erõfeszítés is hozzájárult ahhoz, hogy hasznos információk álljanak rendelkezésre a FreeBSD-rõl.
Niels Jorgensen készített egy egyetemi tanulmányt a FreeBSD fejlesztési folyamatáról: "Putting it All in the Trunk, Incremental Software Development in the FreeBSD Open Source Project" [Information Systems Journal (2001) 11, 321-336].
Kirk McKusick, a BSD egyik eredeti berkeley-i tervezõje két 4.4BSD Kernel Internals kurzust tart a FreeBSD használatával. Azok számára, akik nem tudnak személyesen részt venni a kurzuson, már egy videosorozat is elérhetõ.
FreeBSD hogyanok lusta és reménytelen embereknek: egy másik próbálkozás könnyen olvasható "hogyan" jellegû útmutatók biztosítására a FreeBSD beállításával és konfigurálásával kapcsolatban.
A Linux+FreeBSD mini-HOWTO leírja, hogyan használhatunk Linuxot és FreeBSD-t ugyanazon a rendszeren. Bemutatja a FreeBSD-t és elmagyarázza, hogy tud a két operációs rendszer együttmûködni, például a swap terület megosztásával.
ISA eszközmeghajtó írása: ez a dokumentum A FreeBSD Architektúra Kézikönyvének része lett.
FreeBSD Assembly nyelvû programozási útmutató: ez a dokumentum A FreeBSD Fejlesztõk Kézikönyvének része lett.
Az SMP support page a FreeBSD 4.X és korábbi verziók SMP támogatásáról tartalmaz információkat.
A fõiskolai jegyzet Operating Systems Concepts "A Függelék" fejezete Silberschatz, Galvin és Gagne szerzõktõl elérhetõ PDF formátumban. A függeléket a FreeBSD-nek szentelték és jó betekintést nyújt a FreeBSD belsõ felépítésébe.
Az Open Directory Project egy kiváló linkgyûjteménnyel rendelkezik a FreeBSD-hez, beleértve a kiemelkedõ felhasználóknak szóló listát, amely marketing célokhoz nagyon hasznos lehet.
Cikkek a FreeBSD-rõl a Sajtóban.
A következõ hírcsoportok a FreeBSD-hez kapcsolódó megbeszéléseket tartalmaznak:
A FreeBSD Projekt jelenlegi álláspontja a 2000. évi kompatibilitásról.
Ha szeret a forráskódban túrkálni, itt talál egy hypertext verziót a FreeBSD kernel forráskódjáról, Robert Watson önkéntes munkájának köszönhetõen.
Az ipari vezetõ a BSD hírekben.
Ahogyan a FreeBSD önmaga is, ez a dokumentáció is önkéntes erõfeszítés eredménye. A célok is le vannak itt írva, illetve a javítások és az új anyag elküldésének módja is.
A FreeBSD Diary egy kezdõknek szóló "hogyan" dokumentumgyûjtemény. A cél egy raká,s lépésrõl-lépésre haladó útmutató írása különbözõ portok telepítésérõl és konfigurációjáról.
A BSD Dev Center két állandó oszlopot tart a FreeBSD-rõl, tippeket és útmutatókat.
A BSDnexus aktív fórumokat nyújt a FreeBSD-rõl és a többi BSD-rõl.
A BSDGuides.org rengeteg BSD-vel kapcsolatos útmutatót kínál.
4.4BSD Dokumentumok: Ez a 4.4BSD dokumentumok hypertext verziója, amit a /usr/share/doc könyvtár alatt talál egy FreeBSD telepítésen (ha telepítette a doc disztribúciót).
Info Dokumentumok: Ezek az Info dokumentumok hypertext verziói, amelyeket a /usr/share/info könyvtár alatt talál meg egy FreeBSD telepítésen (ha telepítette az info disztribúciót).
&footer; diff --git a/hu/features.sgml b/hu/features.sgml index 766976623c..2ed4126c81 100644 --- a/hu/features.sgml +++ b/hu/features.sgml @@ -1,388 +1,390 @@ + ]> + %SOURCE% en/features.sgml + %SRCID% 1.34 +--> &header;Mindegy mire használja a számítógépét, bizonyára azt szeretné, ha a rendszer erõforrásait maximálisan kihasználhatná. A FreeBSD teljesítményre, hálózatkezelésre és adattárolásra koncentráló törekvései a könnyû rendszeradminisztrációval és kiváló dokumentációval kombinálva nyújtják Önnek ezt.
A FreeBSD kiváló gyökerei a BSD kiadásból származnak, amelyet a kaliforniai Berkeley egyetemen mûködõ Computer Systems Research Group adott ki. A több, mint tíz évi fejlesztõi munka eredményeként a BSD rendelkezik az ipari vezetõ SMP képességgel, többszálú és hálózati teljesítménnyel, ahogyan új menedzsment eszközökkel, fájlrendszerekkel és biztonsági funkciókkal. Ennek eredményeképp, a FreeBSD megtalálható szerte az Interneten, routerek belsõ operációs rendszereként, root névszervereken, jelentõs weboldalak kiszolgálójaként, ezen kívü széleskörûen használt asztali gépek operációs rendszereként is. Ez csak a FreeBSD Projekt sokoldalúságának és az egész világra kiterjedõ elismertségének köszönhetõen valósulhatott meg.
A FreeBSD 7.0, amely 2008 februárjában jelent meg, rengeteg új funkcióval és megnövelt teljesítménnyel rendelkezik. Az adattárolásra és a multiprocesszoros teljesítményre irányuló törekvéseknek köszönhetõen a FreeBSD 7.0 támogatja a Sun ZFS fájlrendszerét és jól skálázható multiprocesszoros teljesítménnyel bír. A mérések kimutatták, hogy a FreeBSD kétszer nagyobb teljesítményt nyújt MySQL és PostgreSQL rendszerekkel egy 8-magos szerveren, mint a jelenlegi Linux rendszerek.
A FreeBSD nagy múlttal rendelkezik a fejlett operációs rendszer adottságok kifejlesztésében, néhány ilyen adottságról alább olvashat:
A FreeBSD fejlesztõk ugyanúgy törõdnek a biztonsággal is, mint a teljesítménnyel és a stabilitással. A FreeBSD a kernel szintjén támogatja az alapos IP tûzfalazást és egyéb szolgáltatásokat is, mint például az IP proxy átjárókat, hozzáférési listákat, mandatory acces controlt, jail alapú virtuális hosztok kezelését és kriptográfiával védett lemezeket. Ezek a funkciók felhasználhatók magas biztonsági igényû szolgáltatások védelmére a kölcsönösen bizalmatlan szolgáltatók és ügyfelek között, a hálózati szegmensek erõs szeparálására, és biztonságos információ-áramlást biztosító csatornák létrehozására.
A FreeBSD ezenkívül támogat kriptográfiai szoftvereket, biztonságos shelleket, Kerberos authentikációt, jail-ekkel megvalósított virtuális szervereket, chroot szolgáltatást a szoftverek fájlrendszerhez való hozzáférésének korlátozására, biztonságos RPC szolgáltatást és hozzáférési listákat a TCP wrappers-t támogató alkalmazások számára.
&footer; diff --git a/hu/index.xsl b/hu/index.xsl index efa4db280f..7bf6ab1a87 100644 --- a/hu/index.xsl +++ b/hu/index.xsl @@ -1,351 +1,353 @@ ]> - + + %SOURCE% en/index.xsl + %SRCID% 1.163 +-->A FreeBSD® egy fejlett operációs rendszer x86 kompatibilis (Pentium® és Athlon™), amd64 kompatibilis (Opteron™, Athlon™64, és EM64T), UltraSPARC®, IA-64, PC-98 és ARM számítógép-architektúrákra. A BSD rendszer leszármazottja, amely a &unix; egy olyan verziója, amelyet a california-i Berkeley egyetemen fejlesztettek ki. A FreeBSD-t önkéntesek egy nagy csoportja fejleszti és tartja karban. Egyéb platformok is elérhetõek a fejlesztés különbözõ szintjein.
A FreeBSD része az a 4.4 BSD TCP/IP stack, amit sokan a TCP/IP referencia implementációjának tekintenek, ezáltal biztosítottak az ideális körülmények a hálózati és Internetes szoftverek számára. A FreeBSD 7.0 mindezek mellett már tartalmazza az SCTP referencia implementációját is, aminek köszönhetõen ideális platform a telefonos és egyéb, adatfolyam használatát igénylõ alkalmazás számára.
Mint a legtöbb &unix; rendszer, a FreeBSD lehetõvé teszi, hogy
A FreeBSD a hozzá járó szoftverekkel lehetõvé teszi, hogy egy PC-bõl WWW-, levelezõ- vagy Usenet szervert készítsen. A szintén benne foglalt SAMBA segítségével még fájlrendszereket és nyomtatókat is megoszthat Microsoft® Windows® rendszerekkel, a PCNFS authentikációs démonnal pedig PC/NFS szolgáltatást futtató számítógépeket támogathat. A FreeBSD szintén támogatja az Appletalk és Novell kliens/szerver hálózatkezelést (egy opcionális kereskedelmi csomaggal), egy igazi "Intranet" megoldás lehet.
A FreeBSD ezenkívül TCP kiterjesztéseket is kezel, mint az RFC-1323 nagy teljesítményû kiterjesztést, illetve PPP és dial-on-demand SLIP szolgáltatásokat, így a FreeBSD ugyanúgy alkalmas otthoni szörfölésre, mint vállalati felhasználásra.
Ha egy megbízható és nagy terhelés alatt is a legjobb teljesítményt nyújtó Internet szerver platformra van szüksége, fontolja meg a FreeBSD választását. Az alábbi cégek a FreeBSD-t használják nap mint nap:
A FreeBSD egy ideális platform a következõ szolgáltatásokhoz, és egyéb célra is:
A FreeBSD Ports Collection könnyen telepíthetõ szoftvereket tartalmaz, megkönnyítve ezzel az Ön saját Internet szerverének beállítását.
A FreeBSD fejlesztõi ugyanúgy ügyelnek a biztonságra, mint a teljesítményre. A FreeBSD kernel támogatja az IP tûzfalazást és egyéb szolgáltatásokat, mint például IP proxy átjárók használatát. Ha a vállalati hálózatát az Internethez kapcsolja, bármely FreeBSD-t futtató számítógép üzemelhet hálózati tûzfalként, hogy megvédje hálózatát a külsõ támadásoktól.
Kriptográfiai szoftverek, biztonságos shellek, Kerberos, kétoldali titkosítás és biztonságos RPC képesség is elérhetõ.
Továbbá, a FreeBSD csapata aktívan dolgozik a biztonsági problémák felderítésén és javításán, valamint a hibajelentéseken. Ebben nagy segítséget nyújt a Security Officer és a Computer Emergency Response Team (CERT)-el fenntartott kapcsolat.
"FreeBSD ... provides what is probably the most robust and capable TCP/IP stack in existence ..."
---Michael O'Brien, SunExpert August 1996 volume 7 number 8.
A FreeBSD márkanév a FreeBSD Alapítvány bejegyzett védjegye. A FreeBSD logo és a "Power To Serve" szlogen a FreeBSD Alapítvány által bejegyzett márkanév.
Minden - a Források részben található - kép a FreeBSD Alapítvány engedélye szerint használható.
A logo használatával kapcsolatos egyéb tudnivalókért tekintse meg a FreeBSD Logo Használati Útmutatót a A FreeBSD Alapítvány honlapján.
Formátum: Adobe(r) Illustrator(r), SVG
Megjegyzés: Az itt található képek "freeBSD" szövegrészei a logo-pályázat vázlatai alapján készültek. A szöveg helyes megjelenítéséhez csak egy szín szükséges és az elsõ "f" betû naggyal írandó: "F"
Itt néhány minta háttérkép található.
FreeBSD-vel kapcsolatos kérdések a FreeBSD Questions angol nyelvû levelezési listára küldhetõk.
A Levelezési Listák jelentik a FreeBSD felhasználók támogatásának fõ csatornáját. Számos témát felölelnek és létezik sok nem angol nyelvû lista is.
A honlappal és a rajta található dokumentációval (Kézikönyv, GYIK, Könyvek és Cikkek) kapcsolatos kérdések és javaslatok a FreeBSD Dokumentációs Projekt levelezési listájára küldendõek.
CD-ROM rendelõknek: The FreeBSD Mall
Kereskedelmi támogatásért: The FreeBSD Mall
PR & Vállalati kapcsolattartó, Security Officer, Postmaster, Webmester, stb.
&footer; diff --git a/hu/news/news.sgml b/hu/news/news.sgml index 320aae347a..54b262d2b4 100644 --- a/hu/news/news.sgml +++ b/hu/news/news.sgml @@ -1,118 +1,120 @@ - + ]> + %SOURCE% en/news/news.sgml + %SRCID% 1.48 +--> &header;
Hírek: Új kiadások, driverek, committerek, biztonsági bejelentések és egyéb hírek
Sajtókiadványok: Sajtókiadványok a projekttõl és a hozzákapcsolódó szervezetektõl
Cikkek a sajtóban: A FreeBSD, ahogy a normál sajtóban feltûnik
Státuszjelentések: Státuszjelentések a FreeBSD fejlesztésérõl
BSD DevCenter: Az ONLamp.com/O'Reilly Network rovata a BSD cikkek, hírek, útmutatók és általános közösségi információk számára
BSDForums.org: Aktív online fórumok és közösségi hírek a FreeBSD és a többi BSD számára
BSD Freak: Egy oldal, amely a BSD-vel kapcsolatos cikkeket és útmutatókat a felhasználó szemszögébõl nézve kínálja
BSDnews.org: Egy online magazin az összes BSD számára
BSDPortal.org: Ez az oldal összegyûjti a legfontosabb híreket a többi BSD-vel kapcsolatos oldalról, így egy jó összefoglalást nyújt a BSD projektek állásáról
DaemonNews (BSDnews.com): Havonta megjelenõ cikkek és mindennapos megbeszélések minden BSD-t érintõ dologról
FreeBSD Diary: Egy ember FreeBSD-vel kapcsolatos megpróbáltatásairól és sikereirõl szóló beszámoló
Kerneltrap: Naponta megjelenõ cikkek és aktuális kernel hírek a BSD és Linux kernelekrõl
OSNews: Naponta megjelenõ cikkek a Linux, BSD és egyéb operációs rendszerekrõl
A Slashdot BSD rovata: Linkek és megbeszélések a BSD hírekrõl, nem csak a FreeBSD-rõl
Ez az oldal a FreeBSD HP/Compaq Alpha portjáról tartalmaz információkat.
Megjegyzés: A FreeBSD 7.0 verziójától kezdõdõen az Alpha támogatás megszûnik. Az új Alpha rendszerek terjesztésével a gyártó felhagyott. Ennek, és a 64 bites rendszerek, mint pl. az AMD64 és az EM64T architektúrák, széleskörû elterjedésének köszönhetõen az Alpha felhasználóinak száma jelentõsen visszaesett, a fejlesztõi közösség egyre kevésbé érdekelt ennek a portnak a karbantartásában. A FreeBSD/alpha a FreeBSD 6.X kiadásokban még elérhetõ lesz.
Ez az oldal az AMD64 és az Intel® 64 (Extended Memory 64-bit Technology) architektúrák FreeBSD portjáról tartalmaz információkat. Az AMD64 architektúra korábban x86-64 vagy "Hammer", az Intel 64 architektúra pedig Yamhill, Clackamas Technology (CT), IA-32e és EM64T neveken volt ismert.
Az AMD Opteron™, AMD Athlon™64, AMD Turion™64 és az újabb AMD Sempron&trade, processzorok az AMD64 architektúrába tartoznak.
Az Intel vPro™, Intel Celeron D (néhány modell a "Prescott" óta), Intel Centrino® Duo, Intel Centrino® Pro, Intel Viiv™, Intel Core™2 Extreme, Intel Core™2 Quad, Intel Core™2 Duo, Intel Xeon (3000-sequence, 5000-sequence, és 7000-sequence) processzorok az Intel®64 architektúrába tartoznak.
Jelenleg a FreeBSD/amd64 64-bites multiuser módban fut, egyprocesszoros és multiprocesszoros módban is.
Az AMD64 platform jelenleg egy Tier 1 FreeBSD platform.
A FreeBSD/ARM a FreeBSD egy olyan portja, amely az ARM architektúrán és hardveren szándékozik futni. A projekt célja, hogy támogassa az architektúrát és annak hardverkörnyezetét.
Jelenleg futnia kell az i80321 alapú Intel devboardon, ami magában foglalja az IQ31244 és IQ80321 boardokat. A támogatás még csak minimális, kimerül a következõ eszközökben: CPU, PCI-X busz, em(4) Ethernet adapterek, az UART és idõzítõ eszközök.
A StrongARM 1100 CPU minimálisan támogatott, de csak a Simics emuláció keretein belül: CPU, UART és órajel. Elméletileg bootolható az Assabet boardon, amit egy Simics emulál, de nem érkezett eddig sikeres vagy sikertelen visszajelzés.
&a.cognet; (cognet@FreeBSD.org) írt egy rövid telepítési útmutatót a jelenlegi FreeBSD forráskódhoz. Az útmutató elérhetõ itt.
Hogy feliratkozzon erre a listára, küldjön egy levelet a <freebsd-arm-subscribe@FreeBSD.org> címre, vagy használja a mailman felületet.
A FreeBSD/ARM segítségével élvezheti a (beágyazott) rendszerébõl áradó csendet. A Depeche Mode-nak is van egy "Enjoy The Silence" címû dala:
All I ever wanted All I ever needed Is here in my ARMs Words are very unnecessary They can only do harm&footer; diff --git a/hu/platforms/i386.sgml b/hu/platforms/i386.sgml index 658bfb507b..58dd4a3f7a 100644 --- a/hu/platforms/i386.sgml +++ b/hu/platforms/i386.sgml @@ -1,65 +1,67 @@ - + ]> + %SOURCE% en/platforms/i386.sgml + %SRCID% 1.11 +--> &header;
Ez az oldal a FreeBSD/i386 platformról tartalmaz néhány információt. Ez az architektúra támogatja a legtöbb processzort, hiszen a legtöbb otthoni felhasználó ilyen számítógéppel rendelkezik. Ha Ön egy nagyobb PC gyártótól (mint pl. Dell™, HP, vagy eMachines®) vásárolt számítógépet, nagy az esély rá, hogy számítógépe AMD™ vagy Intel® processzorral rendelkezik, és így ebbe a kategóriába tartozik.
A FreeBSD a 6.0 verziótól nem támogatja az eredeti Intel 80386 processzort. Ezek a processzorok több, mint hét évesek és csak a FreeBSD 5.X és korábbi verziói által támogatottak. A GENERIC kernel csak 80386 processzorokat támogat a FreeBSD 4.X és korábbi verzióiban.
A támogatott processzorok listája a FreeBSD/i386 Hardverjegyzetekben található.
Az ia64 levelezési lista archívumok keresése:
Ez az oldal az Intel IA-64 architektúrán - hivatalosan Intel Itanium® Processor Family (IPF) - futó FreeBSD portról tartalmaz információkat. Ahogyan a port is, ezek az oldalak is fejlesztés alatt állnak.
Az ia64 port még egy Tier 2 platformnak
minõsül. Ez azt jelenti, hogy nem teljesen
támogatott a Security Officer, Release Engineer
csapatok é a toolchain karbantartók
által. A gyakorlatban azonban a Tier 1
(teljesen támogatott) és Tier 2 platformok
közt nem olyan nagy a különbség,
amekkorának tûnik. Sok szempontból az
ia64 port egy Tier 1 platform.
A fejlesztõk szemszögébõl azonban
elõnyös, hogy az ia64 port hosszabb ideig marad
Tier 2 platform. Sok, az ABI-t érintõ
változtatás van folyamatban, és a
kompatibilitás megtartása nem ideális
ebben a kezdeti szakaszban.
Ezen az oldalon megpróbáltuk összegyûjteni azokat a számítógépeket, amelyek jelenleg kaphatóak, vagy a közelmúltban kaphatóak voltak. Ha egy adott típus szerepel a listán az nem jelenti azt, hogy a FreeBSD garantáltan fut is rajta. Ha egy adott típus nem szerele itt, meglehet, hogy nem tudunk a létezésérõl. A Merced alapú típusok nem szerepelnek a listán, habár támogatottak. Az ok az, hogy ezek már nem túl jelentékenyek.
| NovaScale 4020 | 2 utas Itanium 2 | Intel E8870 chipset |
| NovaScale 4040 | 4 utas Itanium 2 | Intel E8870 chipset |
| NovaScale 5080 | 8 utas Itanium 2 | Intel E8870 chipset |
| NovaScale 5160 | 16 utas Itanium 2 | Intel E8870 chipset |
| PRIMERGY RXi300 | 2 utas Itanium 2 | Intel E8870 chipset |
| PRIMERGY RXi600 | 4 utas Itanium 2 | Intel E8870 chipset |
| Integrity rx1600 | 2 utas Itanium 2 | HP zx1 chipset |
| Integrity rx2600 | 2 utas Itanium 2 | HP zx1 chipset |
| Integrity rx4640 | 4 utas Itanium 2 | HP zx1 chipset |
| Integrity rx5670 | 4 utas Itanium 2 | HP zx1 chipset |
| Integrity rx7620 | 8 utas Itanium 2 | HP sx1000 chipset |
| Integrity rx8620 | 16 utas Itanium 2 | HP sx1000 chipset |
| Integrity Superdome | max. 64 utas Itanium 2 | HP sx1000 chipset |
| eserver xSeries 382 | 2 utas Itanium 2 | IBM XA-64 chipset |
| eserver xSeries 450 | 4 utas Itanium 2 | IBM XA-64 chipset |
| eserver xSeries 455 | 16 utas Itanium 2 | IBM XA-64 chipset |
| Express5800/1000 series | max. 32 utas Itanium 2 | ismeretlen |
| SuperServer 6113L-8 | 2 utas Itanium 2 | Intel E8870 chipset |
| SuperServer 6113M-i | 2 utas Itanium 2 | Intel E8870 chipset |
| ES7000 Aries 410 | 8 utas Itanium 2 | ismeretlen |
| ES7000 Aries 420 | 16 utas Itanium 2 | ismeretlen |
| ES7000 Orion 430 | 2*16 utas Itanium 2 | ismeretlen |
| ES7000 Orion 560 | 2*16 utas Itanium 2 + 32 utas Xeon | ismeretlen |
Ez az oldal fontos referenciaanyagok linkjeit gyûjti össze.
A FreeBSD/ia64 PR adatbázis keresése:
Ennek az oldalnak a célja, hogy kiindulópont legyen azok számára, akik valamit tenni szeretnének. Ez itt felsoroltaknem szükségszerûen fontossági sorrendben vannak, de a sorrend egy jó irányadó. Minden bizonnyal vannak olyan feladatok, amelyek nem szerepelnek a listában. Erre egy tipikus példa az ia64 weboldalak karbantartása ... sajnos.
Ké Tier 2 kiadás után immár itt az ideje, hogy az ia64 Tier 1 platformmá váljon. Ez a következõket igényli:
Nagyon fontos feladat a FreeBSD ia64 portjának sikeressé tételében, hogy a felhasználó az ls(1)-en kívü azért valami mást is futtathasson. A hatalmas méretû Ports Colletion elsõsorban az ia32 platformot célozza meg, így nem meglepõ hogy rengeteg port nem fordul le, vagy nem fut ia64 platformon. Itt megtekintheti a legújabb portok listáját, amelyek valamilyen oknál fogva nem fordulnak le ia64-en. Vegye figyelembe, hogy ha egy portnak olyan függõsége van, amelyik nem fordul le, akkor azt meg sem kíséreljük lefordítani, így nem szerepel a listában. Egy jó mód a segítségre azoknak a portoknak a javítása, amelyek sok másik portnak a függõsége. (Tekintse meg az "Aff." oszlopot a táblázatban.)
Vannak olyan funkciók (különösen az assembly rutinok), amelyek azért készültek, hogy pótolják a hiánzó funkcionalitást, de a sebességet és megbízhetóságot nem vették figyelembe. Ezeknek a funkcióknak az átnézése és cseréje egy remek feladat, amely egyidejûleg és önállóan végezhetõ, emelettt nem feltétlen igényel nagy tudást és tapasztalatot.
A nem mûködõ, vagy nem létezõ funkcionalitások mellett néhány alapvetû dolog újraírása is akad, amelyek potenciálisan érinthetik a többi platformot is. Ezek:
Itt találja azokat a platformokat, amelyeket a FreeBSD jelenleg támogat, illetve amelyekre a portolás folyamatban van.
Ha megjegyzései vannak egy porttal kapcsolatban, vagy visszajelzéssel szeretne szolgálni a fejlesztõk felé, küldje üzenetét a megfelelõ levelezési listára:
Ez az oldal a FreeBSD folyamatban lévõ MIPS architektúrára készülõ portjáról tartalmaz néhány információt.
A FreeBSD/MIPS a FreeBSD operációs rendszer portja a MIPS R4K és az azt meghaladó processzorokra, különösen az SGI MIPS számítógépeire.
Jelenleg az SGI MIPS számítógépeit. Várhatóan egyéb MIPS platformok, mint például a beágyazott rendszerek és a kevésbé egzotikus számítógépek is hamarosan támogatottak lesznek.
A FreeBSD/MIPS a fejlesztés korai szakaszában jár, bõvebb információért a folyamatban lévõ fejlesztésrõl, tekintse meg a projekt státusz oldalát.
A FreeBSD/MIPS fejlesztése a FreeBSD Perforce repóban történik, de patchek alkalmanként felbukkannak a levelezési listán.
Juli Mallett a projekt vezetõje. Vele vegye fel a kapcsolatot, ha kóddal tud hozzájárulni a projekthez. Ha csak a projekt állására kíváncsi, tekintse meg rendszeresen a projekt státusz oldalát, vagy iratkozzon fel a FreeBSD/MIPS levelezési listára.
Hogy feliratkozzon erre a listára, küldjön egy levelet a <freebsd-mips-subscribe@FreeBSD.org> e-mail címre, vagy használja a mailman webes felületét.
&footer; diff --git a/hu/platforms/pc98.sgml b/hu/platforms/pc98.sgml index 1df372902e..b89b74d77b 100644 --- a/hu/platforms/pc98.sgml +++ b/hu/platforms/pc98.sgml @@ -1,70 +1,72 @@ - + ]> + %SOURCE% en/platforms/pc98.sgml + %SRCID% 1.16 +--> &header;FreeBSD/pc98 a FreeBSD egy portja a NEC PC-98x1 (pc98) architektúrához. A projekt célja, hogy a FreeBSD/pc98 ugyanúgy mûködjön, ahogy a FreeBSD mûködik a többi architektúrán. A kernel forráskódjának nagyja már része a FreeBSD forrásfának, a userland nagy része pedig a forrásból fordítva megfelelõen mûködik.
A FreeBSD/ppc projekt oldala a FreeBSD operációs rendszer PowerPC® portjáról tartalmaz információkat. Ahogy maga a port is, ez az oldal is fejlesztés alatt áll.
A FreeBSD/ppc port jelenleg egy Tier-2 platform. Ez azt jelenti, hogy még nem teljesen támogatott a security officer, a release engineerek és a toolchain karbantartók által.
ISO lemezképek letölthetõek innen. Firss 7.0-CURRENT ISO lemezkép elérhetõ itt. Kérem kövesse az itt leírt utasításokat.
&a.grehan; és &a.arved; jóvoltából itt és itt találhat néhány csomagot. Kérem vegye figyelembe, hogy ezek a csomagok meglehetõsen elavultak. Ha lehetséges, használjon portokat helyettük.
A portokat könnyen használhatja a portsnap segítségével, amely a FreeBSD 6.0-RELEASE óta érhetõ el. Tekintse meg a Kézikönyvet, ha segítségre van szüksége a Ports Collection használata során.
&a.grehan; a projekt vezetõje. Keresse fel õt, ha fejlesztéseivel tudja támogatni a projektet. Ha csak a projekt aktuális állapota érdekli, olvassa ezt az oldalt rendszeresen, vagy iratkozzon fel a FreeBSD/ppc levelezési list´ra.
A FreeBSD/ppc portnak mûködnie kell minden új számítógépen. A felhasználók a következõ számítógépeken futtatták sikeresen a FreeBSD-t:
| GYártó | Modell | Beküldõ (opcionális link) | Megjegyzések |
|---|---|---|---|
| Apple | iMac G3 350 MHz | Martin Minkus | Rage 128VR |
| Apple | iMac G3 DV Special Edition | David S. Besade (dmesg) | Nincs |
| Apple | iMac G3 Revision B | &a.grehan; | Rage 3D Pro 215GP, gyors. letiltva |
| Apple | eMac 700 MHz | &a.grehan; | Nvidia GeForce2 MX |
| Apple | Mac Mini G4 1.4 GHz | &a.arved; (dmesg) | Nincs |
| Apple | Powerbook G4 1.33 GHz | &a.grehan; | Nvidia GeForce G5200 |
| Apple | Aluminium Powerbook G4 1.5 GHz | Andreas Tobler | Nincs |
A feliratkozáshoz küldjön egy levelet a freebsd-ppc-subscribe@FreeBSD.org címre, vagy használja a mailman webes felületét.
OK set hint.pcib.1.skipslot=26
Option "iBookHacks" "on"
0 > boot hd:loader hd:0Ekkor be tudja állítani a currdev értékét, és manuálisan betölthet egy kernelt:
OK set currdev=hd:14
OK load /boot/kernel/kernel.save
Ez az oldal a Sun Microsystem UltraSPARC® gépeihez készült FreeBSD portról tartalmaz információkat. Az UltraSPARC® egy Tier 1 architektúra, és teljes mértékben támogatott a FreeBSD projekt által, azoban a projekt nem olyan kiforrott, mint a létezõ i386, vagy az amd64 portok. Az UltraSPARC® porttal kapcsolatos megbeszélések a freebsd-sparc levelezési listán zajlanak.
A következõ személyek aktívan dolgoztak ezen a FreeBSD porton:
2004. október 25. : A CS4231 audio driver portolva lett az OpenBSD-b‘l, hogy a hangeszközzel felszerelt SBus munkaállomások (Ultra 1E, Ultra 2) támogatást kapjanak.
2004. október 9. : Az auxio driver portolva lett a NetBSD-bõl.
2004. június 10. : Az esp driver portolva lett a NetBSD-bõl, hogy az Ultra 1E és Ultra 2 számítógépek SCSI támogatást kapjanak.
2003. január 18. : Az if_xl driver mostantól támogatott a -CURRENT-ben.
2002. december 10. : Napi 5.0-CURRENT snapshotok mostantól elérhetõek az ftp2.FreeBSD.org szerveren.
A következõ lista tartalmazza a támogatott rendszereket. Az SMP minden olyan rendszeren támogatott, amely egynél több processzort tartalmaz. A teljes részletekért kérjük olvassa el a kiadási jegyzeteket az Ön által használt kiadáshoz.
A következõ rendszerek támogatottak, de csak hálózatról indíthatóak a nem támogatott SCSI vezérlõjük miatt. Ezek a rendszerek esetleg mûködhetnek a NetBSD-bõl portolt esp driverrel.
A következõ rendszerek nem támogatottak.
Minden itt nem szereplõ rendszer, amely nem tartalmaz UltraSPARC III, vagy újabb processzort, valószínûleg mûködik, de nem lett tesztelve. Ha itt nem szereplõ rendszerrel rendelkezik, kérjük próbálja ki, és tudassa velünk az eredményt .
Ez az oldal a Sun Microsystem UltraSPARC-T1® architektúrájához készült FreeBSD portról tartalmaz néhány információt. Az UltraSPARC-T1 megbeszélések a freebsd-sun4v levelezési listán zajlanak.
A következõ személyek aktívan dolgoztak ezen a porton:
2006. November 13.: A rendszeridõ- és dátum kezelése elkészült.
2006. November 12.: A legelsõ telepítõ- és live CD ISO elérhetõ innen: 7.0-20061112-SNAP-sun4v-disc1.iso.bz2.
Számos acd0 idõtúllépést fog tapasztalni bootolás közben. Ezek javítva lesznek a késõbbi verziókban, addig is kérjük legyen türelmes.
A live CD használatához válassza a "Fixit" menüpontot. Vegye figyelembe, hogy ez csak egy snapshot CD, ezért fog kapni egy figyelmeztetést, hogy a címke nem 7.0-CURRENT.
A következõ lista a támogatott hardvereket tartalmazza. Az SMP minden támogatott rendszeren elérhetõ.
A FreeBSD/xbox a FreeBSD Microsoft® Xbox® rendszereken futó portja. A projektet &a.rink; indította el, õ végezte a portolási munka nagy részét. Ed Schouten segített a patchek ellenõrzésével és szolgáltatott néhány információt az Xbox® belsõ mûködésével kapcsolatban.
A FreeBSD/xbox a 6-STABLE és a 7-CURRENT ágakban támogatott. A framebuffer, Ethernet, hang és USB eszközök (mint pl. az USB billentyûzet a konzolhoz), mind támogatottak.
A FreeBSD/xbox port telepítéséhez egy kombinált telepítõ/livecd lemez használható. Elérhetõ itt.
Hogy a CVS-beli FreeBSD 7-CURRENT kernelt bebootolja, szüksége lesz a Linux/xbox BIOS friss, Cromwell névre hallgató verziójára (hiba esetén a kernel rögtön lefagy a betöltõdés után). A Cromwell a FreeBSD UFS kiegészítéseivel (ez lehetõvé teszi a kernel közvetlen betöltésé UFS fájlrendszerrõl) elérhetõ a Ports Collectionben a /usr/ports/sysutils/cromwell alatt. Az EEPROM-ba az /usr/ports/sysutils/raincoat alatt található porttal tölthetõ be (feltéve, hogy 1.6-nál alacsonyabb verziójú Xbox®-a van).
Megjegyzés: Több Xbox® meghajtó köztudottan nem olvas bizonyos típusú médiumot. Ha véletlenszerû lassulást, pánikot vagy korrupciót tapasztal a telepítés közben, próbáljon egy másfajta, bizonyítottan mûködõ DVD/CD-ROM médiát.
A Live CD-k segítségével véghezviheti a telepítést, de mindent manuálisan kell végeznie. Javallott, hogy készítse elõ a lemezt egy FreeBSD/i386 telepítéssel és állítsa be a /boot/xboxlinux.cfg konfiguráció manuálisan, hogy a Cromwell el tudja dönteni, melyik kernelt kell betöltenie.
A FreeBSD fõ fejlesztési iránya mellett, rengeteg fejlesztõ dolgozik az élvonalban, hogy új irányokba bõvítse ki a FreeBSD funkcionalitását. Kövesse a lenti linkeket, ha többet szeretne megtudni ezekrõl az érdekes projektekrõl.
Ha úgy érzi, hogy egy projekt hiányzik a listából, kérjük küldjön egy URL-t és egy rövid (3-10 soros) leírást a www@FreeBSD.org levelezési listára.Továbbá, néhány projekt ezek közül rendszeresen publikál státuszjelentéseket, amelyek megtekinthetõek a státuszjelentések oldalon.
